A választások jelentős részben Orbánék túl bensőséges orosz kapcsolatai miatt kerültek a nemzetközi figyelem középpontjába. De mi lesz a fojtogató orosz befolyással a Fidesz bukása után?

Mark Rutte lehetetlen küldetést vállalt NATO-főtitkárként, és most még sokkal rosszabb lett a helyzete. A munkaköre része, hogy tűrje Trump sértegetéseit, és látszólag az ő pártját fogja az európai tagállamokkal szemben. A villámhárítóra most viszont már sokan neheztelnek.

Ahogy az Irán által támadott közel-keleti országokban egészen látványossá vált a légvédelmi képességek hiánya, úgy vált egyre egyértelműbbé, hogy a világon jelenleg egy olyan ország van, amelynek friss és kézzelfogható tapasztalatai vannak ezen a téren: Ukrajna, amely már nem csak fegyvereket kér, hanem fegyvereket és tudást ad a partnereiknek, immár a Perzsa-öböl mentén is.

Az iráni háború mindennél jobban megmutatta az USA és szövetségesei közötti törésvonalat. Donald Trump mindent megtett, hogy a többi NATO-tagállamot elidegenítse. A katonai szövetség jövője kérdéses, de abban se lehetünk biztosak, hogy most betölti a funkcióját. Milyen lehetőségek állnak a NATO előtt?

A Kreml szerint biztonsági okok állnak a háttérben, de a részleges lekapcsolás inkább egy nagyobb terv része lehet: az orosz állam fokozatosan szorítja vissza az internet még szabad részét, közben pedig egyre közelebb kerül a Telegram teljes blokkolásához.

A Lukasenko szívéhez vezető út trágárkodással és vodkaivással van kikövezve, állítja az amerikai elnök Belarusz-ügyi különmegbízottja. Valóban így lehet, hiszen John Coale-nak máris több száz politikai fogoly szabadon bocsátását sikerült elérnie. Ám a történetnek még nincs vége.

A harctéri adatok stratégiai erőforrássá váltak Ukrajna számára, amely a világ legkiterjedtebb valós harctéri adatkészletét halmozta fel. Ezeket a képeket és videókat amiket olyan körülmények között gyűjtöttek, amelyeket semmilyen szimuláció nem képes visszaadni. Ez az adathalmazt kínálnák fel a partnereiknek, persze nem ingyen.

Shahedek rombolták, magyar önkéntesek összerakták az ukrán ovit: miközben itthon tombol az ukránellenes propaganda, vannak magyarok, akik ilyenkor indulnak segíteni a front közelébe. Helyszíni riport Harkivból.

A béke elnöke nem számolt a logikus iráni válasszal, most a világ többi országától követeli, hogy oldják meg a szoros lezárása miatti globális válságot.

10-15 km széles az a "kill zone" a frontvonalnál, ahol bármikor lecsaphatnak az FPV-k. Sokan mégsem hagynák el házaikat, és vannak, akik elkésnek a döntéssel. Ara, az evakuátor városát már lerombolták az oroszok, most ő az, aki életét kockáztatva menekíti az embereket. Riport Harkivon túlról, ahol nemcsak óriásplakátokon van háborús veszély.

Moszkva számára kulcsfontosságú, hogy ezek a hajók működjenek, de az elmúlt évben több alkalommal is megállítottak az árnyékflottához tartozó tankereket. Ha azonban a fedélzeten harcedzett veteránok vannak, az oroszokkal való konfrontációt kerülő európai hatóságok kétszer is meg fogják gondolni, hogy megállítsanak egy-egy árnyékhajót.

A jórészt Lettországban élő Pjotr Avent korábban a Magyarországon szolgáló Hilarion metropolita is meglátogatta. Ő lehetett a közvetítő a magyar kormány és az oligarcha között.

Elképzelhető-e, hogy egyszer majd nem a biztonsági szolgálatokhoz kötődő elnök lesz Ororszország élén? Mennyire stabil valójában a Putyin-rezsim? Hogyan befolyásolja Oroszországot az iráni válság? Interjú Catherine Beltonnal, a Washington Post oknyomozó újságírójával.

Pekingnek most nagyobb szüksége van Moszkva olajára, mint valaha. Venezuela után Iránt is kilőtték, az oroszoknál alkalmasabb és megbízhatóbb olajpartnert jelenleg nemigen találhatnak a kínaiak.

Emmanuel Macron új alapokra helyezte a francia nukleáris elrettentést: Franciaország kész kiterjeszteni a nukleáris védőernyőt európai szövetségeseire. Évtizedek után újra erősíteni fogják a francia nukleáris arzenált is. Újabb lépés Európa stratégiai önállósága felé?