• Mihail Boriszovics Hodorkovszkij orosz üzletember, vállalkozó, az egyik első olyan, klasszikus értelemben vett orosz oligarcha, akit Putyin eltávolított a környezetéből.
• Oroszország leggazdagabb embere, egyben a világ 16. leggazdagabbja volt, de 2003-ban letartóztatták, 2005 májusában pedig nyolc év börtönre ítélték, miután pénzmosás, sikkasztás és csalás vádjában bűnösnek találták. Váratlan elnöki kegyelemmel szabadult 2013-ban, jelenleg Londonban él, onnan szervez (és finanszíroz) emigráns orosz ellenzéki csoportokat.
• Tavaly az orosz rezsim büntetőeljárást indított többek közt Hodorkovszkij ellen is, „hatalomátvételre irányuló kísérlet”, illetve „terrorista szervezet létrehozása vagy abban való részvétel” vádjával.
• Mihail Hodorkovszkij a prágai Globsec konferencián adott interjút a 444-nek, miután a beszélgetés elején hosszasan érdeklődött a választások utáni magyarországi hangulatról, társadalmi várakozásokról.

Mikor találkozott utoljára személyesen Vlagyimir Putyinnal?

Utoljára 2003 nyarán találkoztunk és a Jukosz–Szibnyeft egyesülésről, valamint a Chevronnal kötendő részvénycsere megállapodásról beszéltünk. Azóta nem találkoztunk személyesen.

Nem is olyan régen Putyin arról beszélt, hogy az ukrajnai háborúnak hamarosan vége lesz. Ön szerint mire gondolt ezzel?

Putyin már nem autokrata, hanem egy diktátor, mégis erősen függ a közhangulattól. Nagyon fontos számára a népszerűsége, ezt pedig a közvélemény-kutatások meglehetősen pontosan mérik, nem mondanám, hogy nagy bennük a hibahatár, ismerik az állampolgárok reakcióit. Persze azon el lehet gondolkodni, hogy az emberek vajon mennyire adnak társadalmi-hatalmi elvárásoknak megfelelő válaszokat egy ilyen felmérésen, és mennyiben változtatnának rajta, ha Oroszországban demokratikusabbak lennének a viszonyok. De úgy gondolom, hogy döntően nem mondanának mást. A helyzet csak akkor lenne jelentősen más, ha Putyin körül nem állna ilyen erős propagandaapparátus. Az elnök népszerűsége nyugati mércével mérve még mindig meglehetősen magas, de az a tény, hogy már hónapok óta csökken, aggasztó jelzés Putyinnak.

A beszélgetésünk előtti napon itt a Globsecen a lengyel külügyminiszter arról beszélt, hogy orosz részről nem Putyin, hanem valaki más fogja lezárni az ukrajnai háborút, mert a diktátorok nem szokták bevallani, hogy hibáztak. Egyetért ezzel az értékeléssel?

Attól függ, a lengyel külügyminiszter mit ért a háború befejezése alatt. Hogy ha tűzszünetről, a konkrét katonai cselekmények felfüggesztéséről beszélünk, szinte teljesen bizonyos vagyok abban, hogy Putyin év végén, vagy jövő év elején ezt megteszi.

És ha megáll úgy, hogy a háború ötödik évében még mindig „csak” a Donbaszban harcolnak, hogyan fogja azt győzelemként kommunikálni?

Ezzel nem lesz gondja, a győzelmi kommunikáció tervei már elő vannak készítve. A „Dossier” nevű oknyomozó központunk néhány napja publikált egy anyagot arról, hogy milyen tervei vannak a Kreml propagandájának, hogyan fogják tálalni a háború eredményét. Nem feltételezéseken alapul, hanem az elnöki adminisztrációtól kiszivárgott, megszerzett anyagokon, hivatalos belső dokumentumokon. Eszerint a fő üzenet az, hogy Putyin rákényszerítette az akaratát a Nyugatra, meghiúsította a Nyugat azon terveit, hogy kiterjessze és elhúzza a konfliktust, a győzelmet sem Ukrajna, hanem a még nála is hatalmasabb ellenség, a „kollektív Nyugat” fölötti győzelemént tálalnák. Ezekben nagyon konkrétan leírják, hogyan lesz a mostani helyzetből fényes győzelem.

Ha már említette a harci cselekmények felfüggesztését, Ön szerint a tűzszünet a háború végét jelentené? Egyáltalán mit jelent az, hogy „a háború vége”?

Nagyon bonyolult kérdés ez. Ukrán definíció szerint nyilván az, amikor visszakapják az elfoglalt területeket. Nem tudom, ez mikor következhet be, lehet, hogy tíz év múlva, lehet, hogy ötven, sok tényezőtől függ. Ha belegondol, Japánnak a második világháború óta nincs békeszerződése Oroszországgal.

Minden attól függ, mit tekintünk a háború befejezésének. Mindenesetre azt gondolom, hogy a belátható jövőben Oroszország és Európa közt hidegháború lesz. Amíg Putyin életben van, biztosan.

Az itt elmondott beszédében úgy fogalmazott, a következő 5-7 évben lesz ez a hidegháború. Miért pont ezt az időkeretet említette?

Hogy is fogalmazzak… a történelmi tapasztalataink azt mutatják, hogy az orosz diktátorok valamikor 70 és 80 éves koruk közt távoznak el az ország éléről, és őszintén szólva legtöbbször erről a világról is.

Demokratikus országokban a kormány az intézményekre, a törvényekre és a jogállamiságra támaszkodik, és még ha az ország vezetője ilyen vagy olyan okból kifolyólag el is veszíti a hatékony kormányzás képességét, általában nem történik semmi szörnyűség. Persze a hatalom újraelosztása nem mindig zökkenőmentes, erre is láttunk különböző példákat, de összességében nem lesz tragikus a helyzet. Egy autoriter államban, vagy egy diktatúrában nincs ehhez hasonló funkcionális intézményrendszer, és nincs jogállam, amire támaszkodni lehetne.

Ezért a diktátor egyetlen támasza az a képessége, hogy fenntartsa az egyensúlyt a belső körében és a társadalomban jelen lévő különböző erők között. És amikor a kreatív képességei elkezdenek gyengülni – akár korából fakadva –, akkor megnövekszik a hibalehetőség esélye.

Hogy látja most ennek az egyensúlynak a helyzetét Putyin belső körében?