Putyin évek óta hangoztatja, hogy Oroszország győzelme az Ukrajna elleni háborúban (szerinte különleges katonai műveletben) elkerülhetetlen, mivel az orosz csapatok folyamatosan újabb ukrán területeket foglalnak el, és előbb-utóbb az egész Donyec-medencei régiót is elfoglalják. Putyin tárgyalási taktikája azon alapul, hogy meggyőzze a Nyugatot arról, hogy nincs értelme támogatni Ukrajnát, felesleges pénzkidobás, azaz Ukrajna támogatása helyett inkább kényszerítsék rá, hogy engedjen Oroszország minden követelésének. Persze ez a narratíva mindig is rendkívül torz volt, tekintve, hogy az orosz előrenyomulás milyen lassú és hihetetlenül költséges, de kétségtelen, hogy Ukrajna lobbierejének azért okoz(ott) némi kárt, időnként még mintha az amerikai elnök is elhinné. Kellemetlenül látványos példája volt ennek, amikor Trump közölte a mellette feszengő Volodimir Zelenszkijjel, hogy nincsenek „jó lapjai”.
De úgy tűnik, az elmúlt időszak történései a fronton kikezdik ezt az orosz stratégiát, az elemzői konszenzus szerint ugyanis a kezdeményezést Ukrajna ragadta magához, szinte minden tekintetben egyre nagyobb terheket ró Oroszországra.Oroszország egymást követő második hónapja több területet veszít Ukrajnában, mint amennyit elfoglal, áprilisban 120 négyzetkilométert szabadítottak fel az ukránok. Bár ez az összképet nagyban nem változtatja, Oroszország továbbra is Ukrajna területének körülbelül 20 százalékát tartja megszállás alatt, mégis megfordult a lassú orosz előrenyomulás trendje. 2023 októbere óta Oroszország minden újabb és újabb területeket foglalt el, egészen mostanáig. Persze most még nem lehet megállapítani, hogy trendfordulónál vagyunk, vagy 2023. szeptember-októberhez hasonlóan csak átmenetileg változnak meg a viszonyok, de mintha az orosz nyomásra ellenszert talált volna Ukrajna.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.
Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia), Delfi (Észtország), Delfi (Lettország), Delfi (Litvánia).
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
Helyszíni riport a föld alól, a harkivi front sérültjeit ellátó stabilizációs pontról, ahol az orvosok éjjel-nappal küzdenek a sebesültekért. Ukrajnában ugyanis az éjszaka nem csak a lakosságot terrorizáló légicsapások ideje, hanem a sérült katonák mentésének és gyógyításának is.
Az iráni háború miatt fellépő kerozinhiány mindenkit érinteni fog, Európát különösen. A globális energiaárak most a geopolitikai tényezők miatt változnak, de minél tovább húzódik a konfliktus, annál nagyobb az esélye annak, hogy a tényleges hiány is bekövetkezik. Interjú Petras Katinasszal, a RUSI energiapolitikai kutatójával.
Mindent tagad, médiakampányoktól és politikai nyilatkozatoktól mentes, független eljárást szeretne.
Ahogy az Irán által támadott közel-keleti országokban egészen látványossá vált a légvédelmi képességek hiánya, úgy vált egyre egyértelműbbé, hogy a világon jelenleg egy olyan ország van, amelynek friss és kézzelfogható tapasztalatai vannak ezen a téren: Ukrajna, amely már nem csak fegyvereket kér, hanem fegyvereket és tudást ad a partnereiknek, immár a Perzsa-öböl mentén is.