A korrupcióellenes civil szervezetek is megdöbbentek azon, mennyi pénzt költöttek el a pártok kampányra

A Transparency International, a K-Monitor és az Átlátszó.hu hónapokon át figyelte, hogy mennyit költöttek a pártok kampányra. Számításaik szerint rengeteget, összesen több mint 3,5 milliárd forinttal költöttek többet a pártok, mint amennyit lehetett volna. A túlköltekezésben gyakorlatilag az összes párt részt vett, egyedül az LMP maradt a törvényileg megszabott határ alatt.

A civil kampánymonitor számításai szerint

  • a Fidesz-KDNP egymaga 2 milliárd 780 milliót költött a parlamenti választási kampányra.
  • A baloldali Kormányváltás szövetség közel 1,6 milliárdot,
  • a Jobbik több mint 1,2 milliárdot, az LMP pedig 730 millió forintot költött.

A kampányköltések törvényes határértéke 995 millió forint volt, amiből legfeljebb 700 millió forint származhatott állami forrásból. A TI kampányköltéseket számláló programja minden kampányeszközt megvizsgált.

A Fidesz különféle civilnek mondott (CÖF) és a kormányzati hirdetések nélkül is alaposan túlköltekezett, 180 százalékkal lépték túl a kampányra fordítható maximális költési összeget.

De ez nem volt elég, a civil szervezetek jelenése szerint

a Fidesz által a kampányra elköltött majdnem 2,8 milliárd forintot további 1,1 milliárddal dobják meg a Civil Összefogás Fórum (CÖF) költései és a kormánypropaganda árai.

A teljes kampány során a CÖF majdnem 600 millió forintot kampányolt el a Fidesz érdekében, a kormány pedig bő félmilliárdot fordított annak ismertetésére, hogy „Magyarország jobban teljesít”. Erről egyébként a Kúria is megállapította, hogy valójában bújtatott pártreklám. Így a kormányoldal teljes kampányköltése hajszál híján elérte a 4 milliárd forintot.

- írják a jelentésben.

Amint várható volt, a legnagyobb és legköltségesebb tételt a közterületi óriásplakátok jelentették, aminek az árait a pártok a hatályos törvény alapján titokban tarthatják. Erre a Fidesz 1,1 milliárdot költött, többet, mint amennyit a kampány egészére fordíthatott volna. A Fideszt segítette a CÖF 500 millió forintos és a kormány 430 milliós plakáthadjárata is. Vagyis a kormánypártokat népszerűsítő óriásplakátokra több mint 2 milliárd forint ment el.

A Jobbik 664 milliót, a Kormányváltás 519 milliót, az LMP pedig 317 milliót kampányolt óriásplakátokon.

A bőkezű állami kampánytámogatást bevezető kampányfinanszírozási szabályok másik könnyen megjósolható következménye a tucatnyi törpepárt színrelépése volt. Az állam közel 6 milliárdot költött 18 pártlista támogatására,

ebből majdnem 4 milliárd forint jutott a bizniszpártoknak.

A kamupártok azonban a mérések szerint együttesen is csak 370 milliót költöttek a kampányukra, a rájuk hullott állami pénzeső 90 százalékának a sorsa egyelőre ismeretlen.

„A 2014-es parlamenti választásokon debütált új kampányfinanszírozási törvény megbukott, mert nem képes szavatolni az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget” – jelentette ki Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. „Nem tudni, honnan származik az a közel 2 milliárd forint, amennyivel többet költött a Fidesz a megengedettnél, és a CÖF-nek kiszervezett kampányfeladatok 600 milliójának, továbbá a Jobbik és a Kormányváltás túlköltésének a forrása is ismeretlen.”

A választásokon jó eséllyel csak a busás állami pénzek megszerzéséért indult kamupártok jó 3 milliárd forintot tarthatnak meg a közpénzből származó kampánytámogatásból. Ráadásul, mivel a bizniszpártok egyike sem jutott mandátumhoz (a tucatnál több kamupárt együttesen sem szerzett 4 százaléknyi szavazatot) valószínűleg nem kell számítaniuk az Állami Számvevőszék (ÁSZ) figyelmére.

Ők ugyanis a kieső pártokat hivatalból nem, csak bejelentésre vizsgálják. Ilyen bejelentést azonban csak a választásokon indult másik párt tehet, ráadásul a szabálytalan költekezést alátámasztó bizonyítékokat is kell hozzá csatolnia.

A kutatást végző civil szervezetek ezért a kampánymonitorozás adatait az ÁSZ elé tárják, és felkérik a közpénzek ellenőreit, hogy ezeket is vegyék figyelembe, amikor megvizsgálják a pártok beszámolóit.

„Az egyenlőtlen kampányköltésen túl a voksturizmus is befolyásolhatta a választási eredményt”

– mondta Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője. A tényfeltáró portál több vidéki településen is gyanús lakcímbejelentések nyomára bukkant, Abaújlakon pedig elérte, hogy a megyei kormányhivatal ellenőrizze a fiktív bejelentkezőket. A külhoni szavazók befolyásolására jelentős mennyiségű közpénzt költött a kormányzat, az Átlátszó és a Transindex tényfeltáró cikksorozatban bizonyította be, hogy magyar állami vállalatok százmilliós adományai segítik az erdélyi Fidesz-projektet.

Az EP-kampány követhetetlen

Közleményükből kiderül, hogy az európai parlamenti választásokat nem vizsgálja a három civil szervezet, a kampányfinanszírozási törvény ugyanis semmilyen módon nem szabályozza ezt a kampányt.

A TI azonban – a szervezet európai uniós irodájának a kezdeményezéséhez csatlakozva – korrupció elleni szándéknyilatkozatot készített, amelyet eljuttat valamennyi magyar európai parlamenti képviselőjelöltnek. A jelöltek a nyilatkozat aláírásával elkötelezik magukat arra, hogy példát mutatnak az etikus lobbizás, a felelős közpénzköltés és a közérdekű bejelentők védelme terén.

Mindezek alapján azt írják,

a választás ugyan szabad volt, de számos ponton nem tisztességes.

Minden összegyűjtött információt el lehet olvasni a kepmutatas.hu oldalon.