Észre kéne vennie a világnak, hogy mi itt már a harmadik világháborút vívjuk

2014 november 24., hétfő 18:04
480

Attól még, hogy egyre kevesebbet írnak róla a magyar újságok, Kelet-Ukrajnában továbbra is elég para a helyzet. Van olyan helyi politikus, aki szerint Ukrajna Oroszországgal határos keleti megyéiben már elkezdődött a harmadik világháború, a Nyugat pedig nem halogathatja tovább a beavatkozást. Közben a kijevi vezetésben sem mindenki gondolja úgy, hogy érdemes harcolni a keleti területeket orosz támogatással uralmuk alatt tartó oroszbarát szeparatistákkal. Az Egyesült Államok döntéshozói is egyre megosztottabbak: míg a demokratáknak sokszor túl kemény a kelet-ukrajnai milíciavezérek nacionalista és oroszellenes szavai, a republikánusok már inkább azt szeretnék elérni, hogy az USA még több katonai segítséget nyújtson Ukrajnának.

A bombázásokban megsérült gázvezeték (AFP)

Ez azonban nem egyszerű, hiszen az ukrán hadsereg, amit az USA segítene a harcban, elvileg nem is harcol, mióta szeptember elején Minszkben Ukrajna, Oroszország és a felkelők által kikiáltott Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok képviselői azonnali tűzszünetben állapodtak meg. Gyakorlatilag azonban ezzel az egyezséggel

egyáltalán nem szűntek meg a harcok a Donyec-medencében.

Ennek oka elsősorban az, hogy ukrán oldalon nem csak az ukrán hadsereg harcolt, hanem több egységpárti ukrán milícia is. Ezeket a milíciákat többnyire nem képzett katonák, hanem helyi ukrán ügyvédek, vállalkozók, bolti eladók, munkások és egyetemisták alkotják. A felkelők úgy értelmezték a tűzszüneti egyezséget, hogy az az ukrán milíciákra nem vonatkozik, tehát ha az ukrán hadsereget békén is kell hagyni, az attól független milíciákat lehet támadni. Mivel az ukrán hadsereg vezetői több városban is úgy döntöttek, hogy értelmetlen lenne felvenni a harcot az orosz támogatással és orosz felszereléssel támadó felkelők ellen, ezeken a területeken csak a milíciák szálltak szembe a szeparatistákkal. A felkelők tehát nem álltak le, később pedig a milíciákat támogatva a legtöbb régióban az ukrán hadsereg is újra felvette a fegyvert.

Donyeck az ukrán bombázás után (AFP

Azt ebben a cikkben megírtuk, hogy mindkét oldal nagyon rossz állapotban várja a telet. Ukrajna teljesen eladósodott, hadserege gyenge, a felkelőket pedig épp annyira segíti Putyin, amennyire muszáj: ha jönnek az ukránok, jön a támogatás is, hogy vissza tudják szorítani őket.

Oroszország célja tehát a konfliktus fenntartása, de nem annak továbbfejlesztése lehet.

Az ukrán gazdaság viszont lényegében leállt az elhúzódó válság miatt, és a kiválni kívánó területeken is fontos nehézipari központok vannak. Az idő tehát Kijev ellen dolgozik, hiszen ha minden így marad, akkor Putyin gyakorlatilag különösebb erőfeszítés nélkül

kivérezteti az akaratának ellenálló Ukrajnát.

Kijevben tudják ezt, de tudják azt is, hogy külföldi segítség nélkül képtelenek legyőzni a felkelőket és az őket támogató Oroszországot.

Petro Porosenko ukrán elnök és kormányának tagjai többször jelezték, hogy hadseregüknek fegyverre van szüksége, de az eddigi két amerikai segélycsomagban élet kioltására alkalmas eszköz nem jött. Az elsőben takarókat és ellátmányt kaptak, a másodikban már érkeznek Humveek és a felkelők tüzérsége ellen használható radarok is. Ez azonban még mindig nem elég.

Mi már harcolunk

A Daily Beast riportja bemutatja a Dnyipropetrovszkban harcoló ukrán szabadcsapat, a Dnyipro Zászlóalj vezetőjét, aki maga is elment Washingtonba az amerikai katonai segítségnyújtásért lobbizni. Jurij Berezsa azért tudott kirepülni az Egyesült Államokba, mert még év elején befolyásos támogatókat tudott az ügye mellé állítani. Dnyipropetrovszki üzletemberek, ügyvédek és a millárdos helyi oligarcha, Igor Kolomojszkij is támogatja Berezsa csapatát annak érdekében, hogy a város akkor se kerüljön a felkelők kezére, ha esetleg az ukrán hadsereg nem akarná megvédeni. A zászlóalj is részt vett és vesz a donyecki reptérért vívott, hetek óta tartó csatában.

Berezsa elmondása szerint az amerikai politikusokat nagyon nehéz az ukrán ügy mellé állítani. Több demokrata döntéshozó is faképnél hagyta, amikor az Obama-kormányzatot ostorozta, amiért rosszul értékelik a helyzetet és nem nyújtanak elég segítséget a harcoló ukránoknak.

„Megpróbáltam elmagyarázni, hogy a harmadik világháború már elkezdődött, és mi már azt vívjuk itt, Ukrajnában. Egyszerűen nem lehetséges, hogy az Egyesült Államok ne keveredjen bele a konfliktusba. Késeltethetik a dolgot, de valamikor úgyis be kell avatkozniuk. Később akár a Baltikumban, mikor Moszkva a balti államokat vagy Lengyelországot fenyegeti.”

Berezsa azt mondja, a republikánusok inkább meghallgatták, John McCaint pedig egyenesen hatalmas embernek nevezte, amiért a szenátor többször felszólította Obamát és az Európai Uniót, hogy tegyenek többet Ukrajna megsegítése érdekében, adjanak fegyvereket is Kijevnek.

Washinton azonban már csak azért is nehéz helyzetben van, mert Oroszország korábban nyomatékosan felszólította az amerikai és európai vezetőket, hogy ne segítsék fegyverekkel a harcoló ukránokat, hiszen ez a konfliktus elmérgesedéséhez és a minszki tűzszünet megsértéséhez vezethet.

Tűzszünet ugye nincs is (az ENSZ szerint azóta is naponta átlagosan 13-an halnak meg a harcokban), nem is a tűzszünet résszel van a baj, hanem azzal, hogy a konfliktus elmérgesedésével kapcsolatos felhívás értelmezhető orosz fenyegetésként is. Ráadásul az eddigi orosz stratégia az volt, hogy csak akkor erősítették meg a felkelőket, ha különben az ellenük harcoló ukránok kerültek volna előnyösebb helyzetbe. Oroszország tehát megpróbálja a jelenlegi formájában fenntartani a konfliktust, egyebekben pedig csapásra ellencsapással válaszol.

Bolhapiacon árulják, ami megmaradt a bombázások után (AFP)

Amit Berezsa kér az amerikaiaktól, azt pedig egészen biztosan csapásként értékelnék Moszkvában. Az meg, hogy nem is hadseregek, hanem a saját Dnyipro Zászlóaljának kéri, csak hab a tortán. Azt monda, megfigyelésre alkalmas drónok kellenek nekik, hiszen jelenleg házi készítésű drónokkal figyelik csak a felkelőket a katonái. Ezen felül kér FGM-148 Javelin típusú, vállról indítható páncéltörő rakétákat is, hogy felvehessék a harcot az orosz tankokkal.

Az Egyesült Államokban ez a páncéltörő-rakéta dolog különösen rossz emlékeket ébreszt, hiszen mikor legutóbb fegyvereztek fel valakit orosz tankok ellen,

az pár év múlva utasszállító repülőket irányított a World Trade Centerbe.

És akkor még egyszer: Berezsa nem is ukrán állami szereplő, hanem egy szabadcsapat irányítója. Mert az is biztos, hogy ha az elkövetkező hónapokban valaki nyugati fegyvereket kap Ukrajnában, az a hadsereg lesz, nem a milíciák, hiszen egy államot mégis könnyebb ellenőrizni. Ezzel viszont az a szabadcsapatok baja, hogy szerintük az ukrán hadsereg nem harcol elég lelkesen, gyáva tisztek irányítják, és egy olyan politikai elitnek felel, amiben még mindig vannak oroszbarát árulók. Ha pedig így beszélnek ezek a harcosok, Moszkvának nincs is olyan nehéz dolga, amikor ezeket a milíciákat ukrán szélsőjobboldali huligánokként próbálja beállítani.

Bizonyára vannak ezekben a csoportokban szélsőjobboldali huligánok is, de mellettük az ukrán hadsereg tétlenkedésén felháborodó, a hazájukat védő közemberek harcolnak. Kétségtelen, hogy ez a hév többször az ukrán hadsereggel is majdnem összetűzésbe sodorta őket, de az is tény, hogy Kijev sokat köszönhet nekik. A kérdés csak az, hogy a nyugati fegyvereket ők vagy az ukrán hadsereg használná-e eredményesebben.

Már ha egyáltalán érkeznek valaha fegyverek.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt