Donald Trump hivatalba lépésére készülve beindultak az izmozások az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. A német kancellárt sok kritika éri mostanában, amiért Vlagyimir Putyinnal telefonált.
Madridban írt alá kétoldalú biztonsági megállapodást a spanyol kormányfő és az ukrán elnök.
Ugyanakkor megérti, ha azok az országok, amelyek nagy hatótávolságú fegyvereket küldenek, korlátozni akarnak. A finnekről nem tudni, milyen fegyvereket küldenek.
Korábban a támogatások befagyasztását szorgalmazta.
„Viszonylag szerény befektetés, jelentős geopolitikai megtérüléssel.”
Nem hagytak jóvá újabb forrásokat azóta, hogy a republikánusok januárban átvették a képviselőház irányítását.
60 milliárd dollár a tét.
A következő öt évben.
A katonai támogatást az Európai Békekeretből finanszírozzák.
A pénteken kezdődő németországi NATO-tanácskozáson német tankokról is szó lehet.
Tüzérségi lövedékeket, páncéltörő fegyvereket és járműveket is küldenek. Szaúd-Arábia pedig 400 millió dolláros humanitárius segélyt küld.
A műanyag ablakos Humveek és a leselejtezett golyóálló mellények az ukrán katonák harci kedvének sem tettek jót.
Ukrajnában naponta átlagosan 13 ember hal meg a harcokban, mióta szeptember elején tűzszünetet kötöttek egymással a Moszkva által támogatott felkelők és az ukránok. A harcok egy pillanatra sem álltak le, Putyin kivéreztetné Ukrajnát, Kijevben viszont tudják: külföldi fegyverek nélkül nincs sok esélyük a szeparatistákkal szemben.