A magyarnál sokkal súlyosabb kerítések épülnek a Baltikumban, pedig ott alig vannak migránsok

Bár a schengeni övezet szélén lévő országok közül Görögországon, Olaszországon és Magyarországon van a legnagyobb migrációs nyomás, nem csak ezeknek az országokon át lehet bejutni az Európai Unió szívébe. Ha valaki nagyobb útra szánja el magát, vagy vállalja, hogy a veszélyesebb övezeteken kel át, az egy hatalmas kerülővel a Baltikumon vagy Skandinávián át is bejuthat. Elvileg.

Sokkal durvább a magyar kerítésnél

A Nyugat egyik új elszánt szövetségese, Észtország hivatalosan az illegális bevándorlás megfékezésére 2,5 méter magas szögesdrótkerítést épít az Oroszországgal közös, délkeleti határán, hogy ellenőrizni tudja a határátlépéseket, a csemépeszetet és az embercsempészetet. A terv szerint az észt-orosz határ harmadát, egy 106-108 km-es szakaszt zárnának le. Már tavaly óta tervezik a kerítést, de az építkezés csak 2018-ban kezdődne, és 2019-ben fejeződne be. Innentől északra a határvonal többnyire vízfelületen húzódik.

Ebből az infografikából kiderül, hogy duplakerítéses, bekamerázott, drónokkal felügyelt, homokcsapdás falat húznak a határra:

Interaktiivne ülevaade: Eesti ehitab idapiirile üle saja kilomeetri pikkuse ülimoodsa tara! (piir läheb maksma üle 70 miljoni euro)

Posted by Postimees on Tuesday, August 25, 2015

A határzár elvileg 71 millió euróba, azaz kb. 21-22 milliárd forintba kerül majd. A magyar határzár ugyan ennél hosszabb (175 km), de sokkal egyszerűbb lesz, mégis hasonlóan drága lesz, talán 20 milliárd forint körüli, bár a magyar kormány egyelőre nem sokat árult el róla.

A Kreml szerint, minthogy az illegális bevándorlás errefelé elenyésző, a lépés „ideológiai” indíttatású, és arra irányul, hogy Oroszországot fenyegetésként mutassák be.

Fegyvert is ragadnának

A szintén a Nyugat felé elkötelezett Lettország Észtrországnál is messzebb megy: a lett belügyminiszter augusztus elején bejelentette, hogy Lettország falat emel a lett-orosz határon, hivatalosan szintén az illegális bevándorlást nevezték meg okként. A létesítmény megépítése négy évbe telik, és 17 millió euróba (több mint 5 milliárd forintba) kerül.

Aztán Lettország az „illegális bevándorlók növekvő számára” és az ukrán válság miatt „megváltozott biztonsági helyzetre” hivatkozva a hadsereg bevetését is fontolóra vette az Oroszországgal közös határának védelmére. Janis Reirs lett pénzügyminiszter legalábbis interjúban pedzegette, hogy a költségvetésből fel tudnak szabadítani annyi pénzt, amennyi a hadsereg határhoz történő kivezényléséhez, és az ottani tevékenységéhez szükséges.

A lett titkosszolgálatok értesülése szerint az illegális bevándorlók leggyakrabban Közép-Ázsiából és a Távol-Keletről jönnek, és Lettországon át szeretnének eljutni Skandináviába. De ezeket a drasztikus lépéseket az illegális bevándorlás egyelőre aligha indokolhatja: az augusztus eleji adatok szerint a határon kb. 240 illegális bevándorlót tartóztattak fel, közülük sokan Vietnamból érkeztek.

Az igazi veszélytől félnek

Nem elképzelhetetlen, hogy a két ország védelmi intézkedésének azért sincs olyan rossz sajtója Európában, mint a magyar kerítésnek, mert valójában nem is a migránsok ellen szól. A tavalyi ukrán események után az Oroszországgal határos Észtország és Lettország nem ok nélkül tart attól, hogy Oroszország igényt tart egy darabjára.

Mindkét országban a lakosság kb. negyede orosz származású és nyelvű, és nagyon sokan Oroszországból pénzelt orosz nyelvű, orosz propagandát sugárzó tévécsatornákat néznek. Egy észt szakértő szerint a lakosság nagy része él az orosz média alkotta virtuális valóságban, és ez a konszenzusos politikát lehetetlenné teszi. (Hogy ezt ellensúlyozzák, Amerika félmillió dollárt fog itt költeni újságírók képzésére.)

Egy őrállomás Dél-Korea északi határán – de ennyire még nem durva a helyzet Európa keleti végén (Fotó: AFP / Yonhap)

A Baltikum keleti határának fokozottabb védelmét viszont most már konkrét bűnügyek is indokoltá teszik.

Két hete például egy észt férfi Oroszországban zárt ajtók mögött 15 év börtönt kapott kémkedésért, fegyvercsempészésért és a határátkelési szabályok megsértéséért, pedig az oroszok vélhetően Észtországból rabolták el. Eston Kohver észt belbiztonsági tiszt tavaly szeptember 5-én került az orosz hatóságok őrizetébe, miután az észt belbiztonsági szolgálat szerint egy határon átívelő bűnügyben, orosz hírszerzési ügynököket érintő csempészést vizsgált, és észt területen fegyveresek elrabolták. Az orosz biztonsági szolgálat, az FSZB viszont azt állította, hogy a 33 éves férfit az Észtországgal határos, északnyugat-oroszországi Pszkovi területen fogták el, és egy pisztolyt töltényekkel, 5000 eurót, 50 ezer rubelt, egy órát beépített diktafonnal, továbbá „felderítéshez használható anyagokat” koboztak el tőle.

Egyébként Litvániának sincs kevesebb oka a félelemre, főleg amióta Oroszország márciusban készültségbe helyezte az Északi Flottát, és 40 ezer katonával kezdett hadgyakorlatot tartott, ami alatt nukleáris töltettel is szerelhető Iskander rakétákat telepített a Litvánia és Lengyelország közé ékelődő kalinyingrádi enklávéba.

Szóba jöhet Skandinávia is

De valóban vannak menekültek, akik Oroszország felől jönnek, ha egyelőre elenyésző arányban is. Az Oroszországi Föderációba az elmúlt években több 10 ezer szíriai állampolgár menekült, de amióta Szíriában polgárháború zajlik, a Bassár el-Aszádot támogató Moszkva miatt nehezebb lett az életük, és sokan a kitoloncolástól tartva továbbállnak.

Sok menekült dél felől fél Európán átmegy, csak hogy elérje Svédországot, ami a lehető legjobban próbálja segíteni a bevándorlókat, de az Oroszország felől érkező menekültek egy részének nincs lehetősége délről jönni, így ők északon próbálhatják meg elérni a schengeni övezetet.

Az EU-ban a balti államok mellett Finnországnak van közös határa Oroszországgal, és a schengeni övezetből nekik van a leghosszabb, kb. 1500 km-es közös határuk az oroszokkal. Ennek a határszakasznak a biztosítása még a szovjet időkből maradt fenn, és Finnország idáig nem jelezte, hogy nőtt volna az illegális határátlépések száma. A finn elnök egyébként azt mondta, hogy a saját, határuk nem tudnak felelősséget vállalni az egyébként NATO-tagállam baltiak határának védelmében.

Viszont az EU-n kívüli, de a schengeni övezethez tartozó Norvégiában már megjelentek bevándorlók, ha nem is sokan: tavaly még tíz menekült sem jelentkezett be, de idén a Norvégia és Oroszország közötti 196 km-es határvonal egyetlen – többé-kevésbé szárazföldi – határátkelőjéhez, Storskoghoz legközelebb lévő rendőrőrsön eddig 133, többnyire szír menekült jelentkezett be, akik ráadásul kihasználhatnak egy joghézagot.

Oroszországból Norvégiába gyalog és embercsempészek segítségével is tilos belépni, a rendőrség figyelmeztette is a belföldre hazatérőket, hogy figyeljenek oda, nehogy papírok nélkül stoppoló migránsokat hozzanak be, mert bírságot vagy akár 6 év börtönt is kaphatnak. A menekültek biciklivel viszont simán áthajthatnak a kijelölt határátkelőhelyen. A norvég határőrség szerint korábban főleg turisták bicikliztek a határátkelőhelyen, de az utóbbi időben több mint száz, főleg szíriai menekült így jött át. Biciklire pattanva megközelíthetik a határátkelőt, ott pedig menekültstátuszért folyamodhatnak. A joghézag oka, hogy a bicikli és az autó a norvég közlekedési jogban ugyanolyan elbírálás alá esik.

Norvégia tehát egyelőre alig érintett, a parlament többsége – a kisebbségi kormány tiltakozása ellenére – mégis megszavazta, hogy az eddigi 5000 után még 8000 szíriai menekültet fogadjanak be 2017-ig.

(BBCYahoo, Barents Observer, NPR, YLE, Yahoo, MTI)