Lassítanának a menekültáradaton egy kicsit

„Az nem lehet, hogy 2015-ben az EU területén emberek ezrei fagypont körüli időben a szabad ég alatt éjszakázzanak” – kezdte Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, amikor vasárnapról hétfőre virradóra kiállt az újságírók elé.

Ebből már látszott, hogy nem a menekültáradat megállítása, hanem legfeljebb érzékenyebb kezelése volt a téma a menekültügyi csúcstalálkozón.

Vasárnap 10 ország vezetője (Görögország, Albánia, Bulgária, Macedónia, Szerbia, Horvátország, Magyarország, Szlovénia, Ausztria és Németország) tárgyaltak egymással, az ENSZ menekültügyi főbiztosával, illetve az EU bizottságának és a tanácsának elnökeivel arról, hogy mi legyen azzal a rengeteg emberrel, akik a Balkánon végigvonulnak, hogy aztán Németországban kezdjenek új életet.

Idegesen kezdték

A találkozó előtt szinte mindenki beszólt mindenkinek. Szinte az összes vezető bírálta a görögöket, amiért csak úgy átengedik a menekülteket, holott ők az első EU-s ország ahová belépnek, nekik kéne mindenkit regisztrálniuk. 

A szerbek bírálták a macedónokat, a horvátok a szerbeket és a magyarokat, a szlovének a horvátokat, az osztrákok a szlovéneket, hogy rájuk tolja a szomszéd a menekülteket. 

A határait egyedüliként lezáró magyar miniszterelnök nevetett csak a csúcs előtt: ő legfeljebb megfigyelőként van jelen, nála már nincs menekült, és tanácsot nem akar adni senkinek. Állítólag nem is szólt hozzá a vitához, amikor Juncker szót akart adni neki.

A vezetők ugyan elfogadtak egy 17 pontos határozatot, ám ebben kevés konkrét elem van. Angela Merkel német kancellár a megbeszélés után azt mondta, hogy az alapkövet rakták csak le, sok munka van még hátra. 

A megbeszélésről a kiszivárgott hírek szerint Merkel szokatlanul indulatos volt, és azt mondta, hogy ha ezt a válságot nem oldják meg, „akkor az EU-nak a most ismert formájában vége”. Nem tudni, hogy mire célzott, de az biztos, hogy megoldást most nem találtak.

Egyedül a szerb kormányfő tűnt elégedettnek: arról beszélt, hogy az érintett országok most legalább szóba álltak egymással, és ez is nagy eredmény.

A régi ötlet jött elő megint

A végső célt Antonio Guterres, az UNHCR (ENSZ menekültügyi szervezete) főbiztosa fogalmazta meg a legegyértelműbben a tanácskozás végén. Szerinte Görögországban kellene megállítani a menekülteket, ott eldönteni, hogy ki jogosult arra, hogy befogadják, és onnan már szervezetten kellene abba az országba szállítani a rászorulókat, ahol új életet kezdhetnek. 

Ez nagyjából az EU és Németország májusi terve, ami hotspotok felállításáról és a kvóterendszerről szól, és ez az, amit a tagállamok nem fogadtak el. Tekintve, hogy jobb ötlet azóta sincs, a megoldáshoz sem juthattak ma közelebb. 

Guterres és Juncker megerősítették, hogy arról szó sem lehet, hogy a valóban rászorulókat Európa ne fogadja be, ez morális és jogi kötelesség is.

Szólnak

Annyiban megegyeztek, hogy minden ország és az Európai Bizottság is megszervezi, hogy legyen mindenütt egy ügyeletes, aki képben van, hogy hol hány ember tartózkodik éppen, és ők hova tartanak. Az egyeztetési mechanizmust 24 órán belül felállítják.

Ezután nem lehet úgy leszállítani menekülteket a szomszéd határára, hogy erről előre ne tájékoztatnák a szomszédot. Ez talán a legnagyobb eredménye a megbeszélésnek.

Az továbbra sem világos, hogy akkor mi lesz, ha a szomszéd azt mondja, hogy nem kér több embert. A rendszer viszont lehetőséget ad mindenkinek, hogy időben anyagi segítséget kérjen a többi tagállamtól vagy a bizottságtól, ha nem bírja a nyomást.

Juncker figyelmeztetett, hogy mindenkit el kell látni élelemmel, mosdóval, orvossal. A határozatba bekerült, hogy erre törekedni kell.

Lassítás Görögországban

Görögország az év végéig 30 ezer embert megállít táborokban, hogy ott várják meg, hogy megkapják-e az EU-s menekültstátust, illetve van egy homályos ígéret, hogy ezen felül még 20 ezer embert elhelyeznek valahogy. Ehhez az ENSZ is ad pénzt. Erről is nagy vita volt, Alekszisz Ciprász görög miniszterelnök végig azt mondta, hogy nem tud 50 ezer embert elhelyezni, a többiek pedig erősködtek, hogy de kéne. Holott az 50 ezer se sok, ennyien egy hét alatt simán elérnek most Németországba.

Juncker azt ígérte, hamarosan lesznek EU-s hotspotok Görögországban, és azok majd százezer embert fogadnak be (és állítanak meg).

Regisztrálni kéne

Egyik tranzitország sem képes megszervezni az érkezők regisztrálását, pedig ez a határozat szerint nagyon kellene. 

Arról döntöttek, hogy az a migráns, aki nem hajlandó regisztrációnak alávetni magát, az azonnal kiutasítható az EU-ból. 

Az már más kérdés, hogy hova és hogyan vinnék őket, és az is, hogy ezután a határozat után mennyivel veszik komolyabban a regisztrációt az érintett országok.

Egy osztrák rendőri vezető a csúcs előtt azt mondta, hogy ha teljesen komolyan vennék az EU-s regisztrációt, akkor minden menekülttel egy órát kellene foglalkozni. Ez szerinte teljesen irreális ekkora tömeg esetén.

Ember és eszköz a határokra

Az EU kész további szakértőket és határőröket küldeni a problémás határokra. Szlovénia konkrétan 400 rendőrt kap kölcsön a többi országtól egy héten belül, ez a legegyértelműbb pontja az ide vonatkozó határozatoknak.

Általában még szorgalmazzák, hogy az EU minél előbb állapodjon meg Törökországgal, hogy ne engedje át ennyire könnyedén Európába a menekülteket. Törökország cserébe az EU-s csatlakozási tárgyalásai felgyorsítását, állampolgárainak könnyebben megszerezhető vízumot és 3 milliárd eurót kért. Nincs még döntés ezek teljesítéséről.

Tárgyalások kezdődnek Pakisztánnal, Bangladessel és Afganisztánnal is, hogy ott is próbálják feltartóztatni a menekülteket.

;