Kedd délután strómangyanús figurák, zöldszervezetek aktivistái és rendőrök adták egymásnak a kilincset a Türr István Képző- és Kutató Intézet székesfehérvári épületében. Itt árverezte el a magyar állam az egykori kishantosi biogazdaság területét adó földeket. 

Az, hogy 2015-ben a kormány úgy döntött, hogy újraosztja a magyar földpiac egy komoly szeletét, és az eddigi bérleti rendszer helyett ezeket a területeket eladja, enyhén szólva sem ütötte meg a magyar közvélemény ingerküszöbét. Az összellenzéki tüntetésre alig néhány százan mentek el, az árveréseket egyáltalán nem követi óriási figyelem, csak egy-egy olyan ikonikusabb pillanat köré összpontosul pár pillanatra nagyobb érdeklődés, mint amilyen Fazekas Sándor rokonának egészen abszurd árverése volt. 

A földeladások körül is sok a kérdőjel, sokan hosszas jogi csatározásokra számítanak, és egyelőre csak annyi látszik egyértelműen, hogy az eddigi biztos nyertese az ügynek az Orbán Viktor-közeli Mészáros Lőrinc lett. 

A keddi árverési nap annyiban ígért többet, hogy a kishantosi földek körül eddig is nagy volt a felhajtás. Pedig az elárverezni tervezett földek között egy nagyon aprócska szeletről van szó: összesen 380 ezer hektárnyi földterület eladásáról született kormányrendelet, ehhez képest a biogazdaság mindössze 452 hektáron terült el. 

2013-ban döntött úgy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), hogy a biogazdaság tíz parcellájának bérleti szerződését nem újítja meg, hanem tíz új tulajdonosnak osztotta ki a nemzetközi hírnevű biogazdaság területét. A biogazdaság vezetői szerint politikailag motivált döntés született, az új nyertesek között akadtak olyanok is, akik korábban nem is foglalkoztak mezőgazdasággal és nem is laktak a közelben. A pályázatok értékelését megnézve pedig kiderült, hogy volt olyan nyertes, amelyik az objektív szempontok alapján a hat induló között utolsó helyre került, de a gazdálkodási tervére kapott rengeteg, meg nem indokolt pont miatt mégis az élre kerülhetett. 

Miközben melléjük állt az ombudsman és ügyüket felkarolta a Greenpeace is, a biogazdaság vezetői bírósághoz fordultak, ahol sorra értek el kisebb sikereket. És bár a tárgyalások még mindig zajlanak, időközben kiírták árverése a földterületeket. Erre hivatkozva próbálta megakadályozni a keddi árverést a Greenpeace Magyarország. Szerintük jogilag még nem eldöntött a földek sorsa, addig pedig eladni sem lehetne őket. Aktivistáik, akik a terem több tárgyához láncolták magukat és a tetőről leereszkedve is próbálták megakadályozni az árverést, csak részsikert értek el, a licitet végül át kellett tenni egy másik terembe. 

A kedd délutáni árverésen négy parcella kelt el. Hogy ki vette meg ezeket, azt egyelőre nem tudni, az árverések végeredményét és a licitálók személyét ugyanis a helyszínen nem hozzák nyilvánosságra. Ahogy később elektronikus formában sem kerül ki majd sehova, ezt csak az adott település önkormányzatán fogják kifüggeszteni egy cetlire nyolc nap múlva. Az árverések ellen tiltakozó civil szervezetek szerint ezzel a kormány jelentősen megnehezíti azt, hogy át lehessen látni, kik, hol, mekkora földet visznek, hiszen egységes adatbázis helyett sokszáz helyi kifüggesztés születik csak. 

A négy árverés közül hármat egy ügyvéd, Berzeviczy Gábor nyert meg. Csak egyik esetben ült mellette ügyfele, a másik két árverésen egyedül licitált. Illetve nem is licitált, csak rábólintott a kikiáltási árra. 66 millióért, 73 millióért, 67 millóért ütötték le a földeket, melyekre most hatvan napig elővásárlási joga lesz a jelenlegi bérlőknek ennyiért. Ők azok, akik 2013 után, vitatott körülmények között kapták meg a parcellákat. 

Azt sajnos hiába kérdeztük meg Berzeviczytől, hogy kinek a megbízásából vette meg a földeket, de a biogazdaság egykori vezetője, Ács Sándorné a helyszínen annyit elmondott, hogy más ügyekben már képviselte az ügyvéd az új bérlőket a biogazdasággal szemben. Nyolc napot kell várni arra, hogy a hantosi faliújságra kikerüljön, kik vitték most a földeket, függetlenül a még folyó bírósági perektől. 

A földek amúgy már elveszítették bio-besorolásukat, az új bérlők 2014 április 12-én elkezdték aratás előtt beszántani a területet, a kishantosiak becslése szerint 140 millió forint értékben tönkretéve ezzel bioélelmiszereket, teljesen értelmetlenül. Ezután nem sokkal történt, hogy a helyszínen tiltakozó Greenpeace-aktivistákra támadt az egyik bérlő, Szabó Zsolt. Ekkor készült az a fotó is, ami azóta bejárta az internetet: ahogy Szabó az aktivisták paragrafust ábrázoló tábláját hajítja el: 

Kedden az egyik árverése kínált föld éppen Szabó bérleménye volt.  Berzeviczy ügyvéd ellenfél nélkül vitte el. 

Az egyik új bérlő, Lakatos Huba pedig, meg sem várva az elsőfokú birtokvédelmi eljárás végét, 2014. szeptemberében műtrágyázni kezdett. Korábban azt írtuk, hogy ha esetleg a bíróság végül vissza is adná a kishantosiaknak a földeket, akkor is három év kéne hozzá, hogy visszakaphassák a biominősítésüket. Most ez annyival bonyolódott, hogy hiába a bírósági perek, az egykori földbérletek hamarosan magánkézbe kerülhetnek.