Hiánypótló útmutatóval jelentkezett a Buzzfeed, amiben tanácsot ad arról, hogy a békés egymás mellett élés jegyében hogyan érdemes a haveroktól kaját lejmolni. Nem kell nagy dolgokra gondolni, teljesen alapvető tippeket adnak: például, hogy kérdezd meg, ehetsz-e belőle, mielőtt belemarsz az ételbe, vagy hogy ne fogdosd meg az összes chipset, mielőtt végre kiválasztasz egyet.
De ez csak a jéghegy csúcsa. Aki dolgozik, bevásárol vagy közlekedik – azaz röviden: él –, az naponta többször érezheti azt, hogy 99 éves korig kötelezővé kellene tenni az erkölcstanórát, vagy legalábbis mindenkit kötelezhetnének arra, hogy végezzen el valamilyen OKJ-képzést etikettből, mielőtt felügyelet nélkül emberek közé mehetne.
Nem arról van szó, hogy manapság az emberek udvariatlanok („Hallatlan: nem köszönt oda, nekem kellett köszönni!”), és véletlenül sem az úri világ rangjait és párbajkódexeit kell visszaállítani. Egyszerűen csak olyan sokan felejtik el a legalapvetőbb, íratlan – de gyakran még a kőbe vésett – együttélési szabályokat is, hogy a rendpárti olvasók, pontosabban a hozzám hasonló belső nagypapák kedvéért itt az ideje, hogy egy helyen, írásban is, világosan le legyen fektetve néhány, a civilizáció lángját őrző illemszabály.
Nevezzük ezt szerényen csak Illemalaptörvénynek.
Először is mindennek az alapja, hogy lehetőleg ne csinálj semmit. Ha véletlenül mégis kénytelen vagy intézkedni, akkor ez a 8 biztos pont ha nem is életet menthet, de legalábbis egy kicsit jobb hellyé teheti a világot az emberiség számára.
Azt egyre többen észrevették – ahogy az vagy egy évtizede ki is van írva –, hogy a mozgólépcsőn jobbra kell állni, hogy a bal oldalon elmehessen, aki siet. Viszont valamiért még mindig sokan azt hiszik, hogy innentől nincs is más teendő. Pedig talán még fontosabb szabály, hogy a mozgólépcsőn ne álljál bele az előtted álló aurájába/személyes terébe/seggébe, hanem hagyj ki utána egy lépcsőfokot. Mindenkinek jobb lesz. (Ugyanez a helykihagyás javasolt a boltok bejáratánál lévő forgókapuknál.)
Nem könnyű ítéletidőben elkerülni, hogy bőrig ázzunk. Ezért, ha esernyő van nálad, és áll valaki a közvetlen közeledben, vedd figyelembe, hogy vannak 175 cm-nél magasabb emberek is. Ne verd ki a szemüket az otromba pajzsoddal. Hasonlóan fontos, hogy az esernyőt ne úgy zárd össze, hogy közben valakinek a pofájába folyatsz 3 liter vizet. Pro tipp: esőkabát.
Ez tűnik a legegyértelműbbnek, mégis ezzel gyűlik meg az emberek baja talán a legtöbbször. Naponta ezrek hagyják nyitva maguk mögött az ajtót, amikor bemennek mondjuk egy étterembe, vagy éppen eljönnek onnan, ezzel az elemeknek kitéve mindenkit, aki bent van.
De van a feledékenységnél is rosszabb: az előrelátás teljes hiánya. Biztos tapasztaltad már, amikor utaztál a tömött metró vagy a villamos ajtajában, jeleztél, vártad, hogy befussatok a megállóba, kinyíljon az ajtó, és mehess az utadra, de egyszer csak azt vetted észre, hogy az éppen kinyíló ajtón zombikarok törtek be, és lelketlen testek próbáltak meg befurakodni az a csurig megtelt szerelvénybe. Mindig gondolj erre a horrorra, amikor a megállóban beállnál az ajtó közepe elé, hogy felszállj.
Ez érvényes a következő pillanatra is: amikor már leszálltál a buszról, de még vagy harmincan leszállnának utánad, ne állj meg rögtön az első kis lépés után bámészkodni. (Ugyanennek a közveszélyes változata: soha – soha! – ne állj meg a mozgólépcső tetején!)
Ha buszon vagy tömegben vagy, vedd le a hátizsákodat, de legalábbis ne forgolódj, mint majom faszán a stanicli. Csak akkor maradhat rajtad (esetleg), ha nagyon vékony a táskád vagy egyvállas. (Kapcsolódó: ha nagy hasad van, ne dőlj azzal bele az előtted ülő arcába a villamoson.)
Itt írtunk már arról, hogyan ne üljél a metrón. Viszont van ennek egy klasszikus hétköznapi magyar verziója: amikor felszállsz a buszra, és leülsz két ülés közül a külsőre, majd utánad valaki szintén leülne, akkor vagy üljél beljebb, vagy álljál fel, és engedd beülni a megfáradt utazót. De véletlenül se csak a térdedet fordítsd ki egy picit, szinte szimbolikusan, várva, hogy rajtad keresztül másszon be a szerencsétlen. (Ha táskád is van, azt pedig vedd az öledbe, de persze üres buszon ezt nem muszáj betartani.)
A vásárlás komplex folyamat, sokan például ezért is írnak bevásárlólistát. A sorban állás ellenben már piskóta – kéne, hogy legyen. De a gyakorlat a brit tudósokat támasztja alá: mintha az életünk 99,9 százalékát sorban állással töltenénk. Nem kis részben azért, mert egyesek a) furakodnak, b) a kosarukat a sorban hagyva lambadáznak el még főzőtejszínért c) 10 perc várakozás után is csak fizetéskor kezdik el keresni a pénztárcájukat. A, b és c is szabályszegő magatartás, ezért kerülendő.
A moziban három alapszabály van:
Soha ne mondd meg másoknak, hogy mit csináljanak. Főleg idegeneknek ne. Pláne írásban. És végképp ne egy újságban.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.