Népszavazás van egy zagyva kérdésről

Vasárnap reggel hattól este hétig lehet szavazni erről a kérdésről:

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Hogy erről a témáról népszavazás legyen, azt a Jobbik találta ki tavaly ősszel. Azt azonban a szavazás kezdetéig nem lehet tudni, hogy mi következik, ha a választás érvényes lesz és a "nem" szavazatok győznek. Az EU törvényalkotási folyamatát ugyanis a nemzeti népszavazások nem kötelezik. Továbbá nincs a napirenden kötelező betelepítésről szóló új határozat sem. Több kormánypárti politikus ugyan utalt arra, hogy ha a választás érvényes lesz, és a "nem" szavazatok győznek, akkor módosítják az alkotmányt, de hogy mit tennének bele vagy vennének ki onnan, azt talán még ők sem tudják.

Hogyan lett népszavazás egy bizonytalan értelmű, a Jobbik által kitalált kérdésből?

Így:

2015. április: A kormány nemzeti konzultációt indít a migrációról. Minden felnőtt magyar állampolgár levelet kap 12 kérdésről, például ilyenről: „Egyetért-e Ön a magyar kormánnyal abban, hogy a bevándorlás helyett inkább a magyar családok és a születendő gyermekek támogatására van szükség?" A konzultációhoz plakátkampány is társul, amelyben magyarul szólítják meg a bevándorlókat, például így: "Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!" A kormányzati kampány a bevándorlás ellen azóta is folyamatosan tart.

2015 május 13.: Az Európai Bizottság javaslatot tesz, hogy kvóták alapján osszák el a menekülteket a tagállamok között. Egy képlet alapján határozzák meg, hogy egy-egy országnak a menekültek hány százalékát kellene befogadnia. Magyarországra a szétosztandó személyek 1,53 százaléka jutna. Első nekifutásra 20 ezer fő szétosztását javasolják, vagyis Magyarországnak 307 embert kellene befogadnia.

2015. június 26.: Brüsszelben hajnali 3-ig vitatkoznak a miniszterelnökök a kvótarendszerről. Végül elvetik. Abban viszont megállapodnak, hogy 60 ezer menekültet önkéntes alapon szétosztanak maguk között. Két tagállam jelzi, hogy egyetlen főt sem hajlandó befogadni: Bulgária és Magyarország.

2015. nyár: Németország sürgetésére egész nyáron folytatódik a vita, hogy mégis kellene kvóta. A javaslat mögé áll többek között Olaszország, Franciaország, Svédország és Ausztria is. A keleti tagállamok viszont határozottan ellenzik.

2015. szeptember 22: A belügyminiszterek tanácsában megszavazzák 120 ezer menekült kötelező elosztását kvóták alapján. Először fordul elő az EU történetében, hogy egy kiélezett és jelentős vitában használják a minősített többség szerinti szavazást. A határozat ellen szavaz Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia. Finnország tartózkodik. Nagy meglepetésre a lengyel belügyminiszter viszont támogatja a javaslatot. Magyarországnak a határozat értelmében 1294 menekültet kell befogadnia 2017 októberéig. Mostanáig egyetlen főt sem fogadtunk közülük.

2015. november: A Jobbik javasolja, hogy legyen népszavazás a kötelező kvóta ellen. Kósa Lajos fideszes képviselő a belügyi bizottság elnökeként lesöpri a javaslatot, mondván nemzetközi szerződést érintő ügyekről alkotmányellenes népszavazást tartani. A Jobbik ekkor az alkotmány módosítását javasolja, de a kormánypárti többség nem veszi napirendre ezt sem.

2015. december 4.: A magyar kormány megtámadja a szeptemberi kvótadöntést az EU bíróságán. Azzal érvel, hogy a közösségi jogba nem fér bele a betelepítés előírása, a belügyminiszterek tanácsa túllépett a jogkörén. Később Szlovákia is csatlakozik a beadványhoz. A per nem halasztó hatályú, vagyis az 1294 fő kötelező befogadását nem érvényteleníti. A magyar kormány 2017 második felére vár ítéletet.

2016. február 24.: Orbán Viktor bejelenti, hogy a kormány népszavazást kezdeményez a kötelező kvótáról. Addigra adminisztrációs eszközökkel az NVI többször is megakadályozza, hogy az MSZP népszavazást kezdeményezzen a kötelező vasárnapi zárva tartás megszüntetéséről.

2016. február 26.: Trócsányi László igazságügyi miniszter bejelenti, hogy a népszavazás nem vonatkozik az 1294 fő befogadását előíró szeptemberi kvótadöntésre, az ellen Magyarország az EU bíróságán küzdhet. A népszavazás csak egy esetleges újabb kvótadöntésre vonatkozhat.

2016. tavasz: A kormány kérdését népszavazásra bocsáthatónak tartja az NVI. A döntést többen megtámadják a Kúrián, mondván nem egyértelmű, hogy jogilag mi következhet belőle, de ott is rendben találják. Az Alkotmánybírósághoz is számos beadvány érkezik a kérdés és a Kúria döntése ellen is, de ezeket is mind visszautasítják. Májusban a parlament megszavazza a népszavazás kiírását, a Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselőinek támogatásával. Az MSZP és az LMP nem vesz részt a szavazáson, 5 független képviselő pedig nemmel szavaz. A jogi viták lezárultával Áder János köztársasági elnök október 2-ra kiírja a népszavazást.

2016. május 4.: Az Európai Bizottság javaslatot tesz a kötelező és állandó kvóták bevezetésére. Eszerint ha egy tagállamba túl sok menekült érkezik, a többi országnak automatikusan át kell vennie a korábban meghatározott képlet alapján rájuk eső részt. Ha egy ország ezt nem teljesíti, akkor menekültenként 250 ezer euró bírságot kell fizetnie. A javaslatot azóta sem vette napirendjére az Európai Tanács.

2016. szeptember 16.: Pozsonyban ülésezik az Európai Tanács. Megegyeznek, hogy többet nem élnek a többségi szavazással éles ügyekben. Ez arra utal, hogy újabb kvótadöntést legfeljebb teljes konszenzussal hozhatnak. A cseh miniszterelnök a csúcs után azt mondja, hogy a kötelező kvóta koncepciója halott. A szlovák miniszterelnök is így értelmezi a helyzetet, de Orbán Viktor nem.

2016. október 2.: Megtartják a népszavazást. A népszavazás akkor lesz érvényes, ha a választók több mint fele érvényes szavazatot ad le.