Pitiáner belháborúba torkollott az év egyik legjobb magyar filmjének bemutatója

Néhány nap leforgása alatt legalább húsz filmes; vágó, operatőr, zeneszerző, vezető író, asszisztens veszítette el munkáját egy kicsinyes szakmai belharc után.

Két hete mutatták be a bő 300 milliós Filmalap-támogatásból készült Kút című filmet, amit A nyomozóval ismertté vált Gigor Attila rendezett, és amiben cigány kurvák és egy hidegvágóval szétroncsolt arc mesélnek a szeretetről.

Hősök a Kút mélyén.

A történet Svájc felé félúton, a magyar préri kellős közepén - "valahol a Kelet és a Nyugat között” - játszódik, viszont hogy pontosan mikor, az a cselekményből nem derül ki. Ezért is szerepel a filmben egy jelenet, amiben a cigánykurvát mesterien alakító Trokán Nóra egy kiadós vérengzés után lazításként kapcsolgatja a tévét.

A képen két snitt váltja egymást: pillanatok egy TV2-híradóról, benne 700 menekült megfulladásával, és a Hír TV két éve megszűnt Páholy című beszélgetős műsorának néhány másodperce. Konkrétan ez a három:

Az évekig futó Páholy című műsor azért létezett, hogy Simicska Lajos jóbarátja, Kálomista Gábor színházvezető hétről hétre elmondhassa véleményét a liberális kultúrterrorról Gajdics Ottó riporternek, és hogy Gajdics Ottó riporter megkérdezhesse a liberális kultúrterrorról Kálomista Gábor színházvezetőt.

A fenti pár másodperc egy 2014 tavaszán sugárzott adásból való, ami már megjelenésekor is kisebb vihart kavart színházi körökben.

Kálomista épp Schilling Árpádot osztotta ki, miután a rendező egy Index-interjúban arról ugatott, hogy a Nemzeti Kulturális Alap Kulturális Fesztiválok Kollégiumának vezetőjeként (azaz közpénzekről döntő grémium tagjaként) "Kálomista nem tehetné meg, hogy potenciális pályázókat pártalapon kipécéz és becsmérel egy tévéműsorban."

Soha nem fordult még elő, hogy valaki kivágatta magát egy már mozikban futó filmből

Kálomista Gábor, producer, a Megafilm vezetője.

Kálomista Gábor az egyik legbefolyásosabb filmes ma Magyarországon. Gyártócége, a Megafilm évek óta hasít: összesen olyan 3 milliárd forintnyi megbízásnál tartanak az MTVA-nál, amit kereskedelmi igazgatóként történetesen a producer felesége, Kálomista Zsuzsa is igazgat. A cég tavaly előtt 150, tavaly 100 milliós nyereséggel zárt.

Hacktion, Fapad, Egynyári Kaland - ezeket nagysikerű szériákat gyártották a közelmúltban a közmédiának, legkevesebb 1,6 milliárdért. A Megafilm ezzel az MTVA egyik legnagyobb beszállítója, Kálomista pedig jelentős ráhatással bír a pályázati döntésekre is.

A Filmalapnál sincs okuk panaszra: a Coming Out-ra 285 milliót, tavaly további 800 milliót kapott a cég a jókorát bukott Veszettek-re. Kálomista az élet egyéb területein is megállja helyét: nemrég újították meg pozícióját a Thália Színház élén, emellett ő a veszprémi kézilabda-klub, plusz a síszövetség elnöke. Természetesen ott volt a Fidesz múlt heti eredményváróján is.

A Kút díszbemutatója idején Kálomista állítólag épp Dániában volt. Nem látta a filmet, csak másnap, csütörtökön futott bele Gigor Attila friss interjújába a Népszabadságban. Az interjúban Gigort arról kérdezték, Kálomista feltűnése a filmben vajon "Abszurdisztán metafórájának" minősül-e.

Gigor azt mondja: nem Kálomista személye volt a lényeg, hanem az idősík. És hogy „ülünk valahol a Kelet és a Nyugat között”. A jelekből ítélve valójában ez (és nem a jelenet) bosszantotta fel Kálomistát, és valószínűleg nem lehet leválasztani a történetről azt sem, hogy Gigor az interjúban nem titkolta véleményét a kormány "sunyi" gyűlöletkampányáról sem.

Gigor Attila, a Kút rendezője.

Kálomista felhívta Pusztai Ferencet, a gyártó KMH Film vezetőjét, és követelte tőle, hogy azonnal távolítsa el a kockákat a filmből, majd perrel fenyegette meg a producert.

Pusztai és Gigor sem akart nyilatkozni a 444-nek. Az biztos, hogy jogilag a produkció nem volt fogható, mert a filmet gyártó KMH Film már januárban megállapodott a Hír TV-vel a kockák jogi hátteréről. Ezt a tévé képviselői maguk is lenyilatkozták. A filmben támogatóként tulajdonos Filmalap jogászai sem találtak jogi problémát. Pusztai mégis úgy döntött, hogy kiveteti a képkockákat a már mozikban futó filmből.

Ilyenre soha nem volt példa a magyar film rendszerváltás utáni történetében. Túl a szakmai kellemetlenségen, egy országszerte 35 moziban futó film esetében ez nagyon nagyon macerás dolog. Újra kell keverni a hangot az összes létező verzióban, újraalkotni a kiszedett képet és a végső fájlt is, mielőtt kiküldik a moziknak a friss verziót. Ez minimum 3 nap munka és legalább 1 millió forint, amit a végén feltehetően a gyártónak kell megfizetnie.

De a KMH megcsinálta. Pusztai korábban a 24.hu-nak "kollegiális" okokra hivatkozott, amikor arról kérdezték, miért ment bele ebbe. Volt aki szerint a Filmalaptól is "szorgalmazták" a cseréket, hogy oda is szólhattak emiatt, mások azt mondták, nem helyeztek rá nyomást, "együttműködtek" az ügyben.

Mindkettőben lehet igazság: a Filmalap nem egy teljesen homogén szervezet, ott is mindenki mással van jóban. Ami biztos, hogy Pusztaiék még csütörtökön elindították a cserefolyamatot, amilyen gyorsan lehet, és kedden már mindenhol az új verziók forogtak.

Pusztai Ferenc, a KMH producere. Fotó: kmhfilm.hu

"Valahol a Kelet és a Nyugat között"  

A békülés ellenére a bemutató utóélete ezzel nem ért véget. Pénteken egymás után csörgött a telefon azoknál, akik részt vettek a Kút munkálataiban, de közben dolgoztak Kálomista valamelyik produkciójában is. A Megafilmtől hívták őket, és közölték, hogy a továbbiakban "szakmai okból" nem velük dolgozik a cég. Volt, akit stúdióban, munka közben értek utol.

A magyar filmszakma kicsi és belterjes, a Filmalap és az MTVA kisfilmes műhelyeinek döntéshozatali mechanizmusa pedig szövevényes. Személyes kapcsolatok legalább annyira számítanak, mint a tudás. Az ügyben ezért senki nem mert névvel nyilatkozni, de a többség név nélkül sem. Mindenki fél, hogy utánanyúlnak, felkerül egy feketelistára, és nem kap többet munkát. A nagyjátékfilmek zömmel nyáron forognak, a többi évszakban a tévés munkák pörögnek - azon a piacon pedig messze az MTVA a legnagyobb játékos.

Akiknek köze volt a Kúthoz, azok közül többeknek hirtelen felmondták a szerződését, vagy közölték velük, hogy előzetes szerződésüket mégsem írják alá. Egy filmes forrás úgy úgy fogalmazott, hogy "tisztára úgy nézett ki, mintha valaki kezébe vette volna a végefőcímet, és elkezdte volna lehúzogatni róla az embereket".

Az ominózus jelenet - a kép a képben - értelemszerűen az utómunka terméke volt, a forgatáson lévők semmit nem is észleltek abból, mit mutat majd a képernyő. Többen ezért aztán nem is értették, egyáltalán miért veszítik el a megbízásukat.

Kálomista köztudottan vehemens, szókimondó figura - nem véletlenül volt különbejáratú véleményműsora a Hír TV-n. Megkerülhetetlen szereplő a magyar filmgyártásban, és korábbi munkatársai szerint szeret is úgy beszélni alkalmazottairól, mint akik nekik köszönhetik megélhetésüket.

Sok közpénzből készülő produkcióktól küldték el az embereket. Kálomista cége jelenleg két sorozatot gyárt a közmédiának: készül az MTVA által korábban félmilliárdért megrendelt Munkaügyek folytatása, valamint a Csak színház és más semmi második szériája - részenként bő 50 millió adóforintból, összesen 300 millióért.

Mindkét sorozat érintett a történetben, de van olyan, szintén állami támogatásra váró, még fejlesztési stádiumban lévő Megafilm-produkció is, ahonnan szerződéskötés előtt küldtek el embert. (Szintén készül az Egynyári Kaland is a Megafilm gyártásában, 330 millióért.)

Operatőr, vágó, a vágóasszisztens, videós, zeneszerző is kiesett Megafilm-produkciókból közvetlenül az ügy után. Volt olyan is, akinek kis túlzással a neve alig fért fel a végefőcímre, egy másik produkciónál mégis közölték vele, hogy köszönik szépen. Mire kedden a mozikba kerültek az új kópiák, több mint húsz embert érintett a történet.

Hívtuk Kálomistát, de nem értük el, és írtunk a Megafilmnek is, hogy mi volt az oka a hirtelen megszaladt felmondásoknak, de egyelőre nem válaszoltak.

Önmagában elég beszédes, hogy a történet egy Abszurdisztánról szóló kérdés-felelekből indult ki, és végül ekkora ügy lett belőle. De ennyiből az is jol látszik, hogy pont olyan kicsinyes tempóban zajlanak a mindennapok itt, "valahol a Kelet és a Nyugat között", mint a filmben, amiből először vágattak ki képkockát Magyarországon.