Azzal, hogy az ellenzék (mínusz Jobbik) ellenjelöltet tudott állítani a köztársasági elnök választáson Áder Jánossal szemben, lehetőséget adtak Majtényi Lászlónak egy negyedórás parlamenti felszólalásra. Az ellenzék jelöltje maga is tudja, hogy esélytelen, de fontosnak tartja, hogy elmondhassa véleményét egy kívánatos negyedik köztársaságról és a most egyre gyengülő demokratikus alapjogok fontosságáról.

Köszöntötte például a parlamentből kitiltott újságírókat, így minket is. 

Majtényi többször is rájátszott arra a kormánypárti kampányra, amely teljes erőből sorosbérencezte őt. A családján kívül például a köszönetnyilvánítás során egy bekiablásra, hogy köszönje meg Soros Györgynek, így reagált:

Aztán a beszéde végén is azt mondta, hogy azt is kérhetné azoktól a pártoktól, akiknek a vezetőit korábban támogatta Soros György, hogy szavazzanak rá. De persze nem teszi. Szerinte a kevesebb gyalázkodás, hazugozás, sorosozás, idegenügynöközés talán több lett volna. 

Arra többször is utalt, hogy nem lehet békét teremteni az ország megosztásával, így a migránsok elleni uszítással sem, emberséges menekültpolitikára van szükség.

Majtényi végigsorolta az ellopott magánnyugdíjvagyont, Kishantost, elcsent tan- és sajtószabadságot, más elcsent jószágot, majd azt mondta: be kell látni, hogy a hatalmasok személyes önzésével szemben csakis a független intézmények védelmében bízhatunk. Mielőbb vissza kellene térni a 89-90-es alkotmányos mozgalom értékeihez, vagyis a parlamenti demokráciához. Majtényi szabad és szolidáris Magyarországot szeretne.

Machiavellit felidézve azt mondta, hogy a hatalom ellenségeket kreál hatalma növelése érdekében. „Ha a fejedelem ellenségeket keres, akkor tegnap a migráns, ma a rossz oligarcha, holnap a Soros, holnapután pedig te magad leszel az ellenség” - vázolta fel a Fidesz ellenségkreáló politikáját. Az országok viszont csak békében fejlődnek.

A békekötésnek ugyanakkor vannak feltételei, Majtényi szerint a nyomorral, a korrupcióval, a megfélemlítéssel, az elnyomással, a környezet elpusztításával például soha nem lehet békét kötni. „A béke továbbá nem csend, ellenkezőleg, a békében folyamatos a vita, a párbeszéd. Amíg viszont az óriásplakátokról és a heccmédiából egyetlen vélemény harsog, addig soha nem lesz béke" - mondta Majtényi. 

Államfőként példaképnek Göncz Árpád kíváncsiságát és Sólyom László alkotmányvédő szigorát említette. Alighanem Áderről beszélt, amikor közölte: nem lenne komor és néma szfinx, mosoly nélkül köszönő protokolláris személy. 

A köztársaság visszaállítását a független intézmények megerősítésével képzeli el, és olyan alkotmányt szeretne, amit népszavazás erősít meg, ami közös értékeket fejez ki és békét teremt.

A kormánytöbbséggel szembeni eszköze lehetne az elnök szinte korlátlan beszédjoga. Azt kérte, hogy ezt ne becsüljék le, mert az igazságról szóló beszéd erős, a meggyőző és helyes érvelés előtt sokszor az állam vaspántos kapui is megnyílnak. 

Majtényi jelezte: megválasztása esetén nem lenne fél óránál tovább hálás az őt megválasztó pártoknak, hiszen a legfontosabb feladata az alkotmányosság visszaállítása lenne, ami 2013 tavaszán megroppant.  Az első szimbolikus törvényként a sajtószabadságról szólót nevezte meg, de kiemelte egy új alkotmánybírósági törvény, a szegénység ellen küzdő szociális, valamint egy felsőoktatási, illetve egy korrupció elleni törvény szükségességét is.

Miután Majtényi befejezte, a kormánypártiak nem tapsolták meg. Áder János ugyanakkor az őt követő beszédében megköszönte, hogy vállalta a jelölést.