• Diane Geraci az MIT és a Harvard Egyetem könyvtárosa is volt, mielőtt 2014-ben Budapestre jött, hogy a CEU könyvtárát igazgassa
• Már a tervezési munkákban is részt vett, vezetésével a könyvtár magas szintű tanulási és kutatási környezetté fejlődött
• Soha nem gondolta volna, hogy a kormány képes lesz  ilyen szintű jogszabályi kihívásokat teremteni, de elképzelni sem tudja, hogy az egyetemnek költöznie kelljen

Honnan, milyen szakmai háttérrel érkezett Budapestre? Mit jelent a CEU könyvtárvezetői széke a karrierjében?

Majdnem hat éven át voltam a Massachusetts Institute of Technology (MIT) könyvtárainak társigazgatója Bostonban, előtte 2 évig vezettem a Harvard Egyetem társadalomtudományi könyvtárait Cambridge-ben. Ezek mellett több neves európai könyvtárban és kutatóintézetben is dolgoztam, mielőtt 2014 januárjában megkaptam azt az óriási lehetőséget, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) könyvtárát vezethetem, itt Budapesten. 

Annak ellenére, hogy korábban is világhírű intézményekben dolgoztam, a CEU könyvtára egy különleges hely számomra. Nem csak a gyűjtemény miatt, hanem azért is, mert az új könyvtári épületrésznek már a kialakításakor is ott lehettem, és részt vettem a tervezési munkában. Láttam, hogyan épül, és nekem mindig fantasztikus dolog, ha a közösség számára alkothatok valamit.

Mire a legbüszkébb a könyvtárral kapcsolatban? Mi a könyvtár legfőbb erőssége?

A kollégáimmal a legbüszkébbek az egészen magas színvonalú tanulói és kutatói környezetre vagyunk. Arra, hogy a könyvtár igyekszik mindent megadni azoknak, akik használják a gyűjteményünket. Jó példák erre a csoportszobáink, ahol közös gondolkodásra, közös projektek megvalósítására van lehetőség, amihez igyekszünk a lehető legtöbb technológiai segítséget megadni, a webkonferencia-lehetőségtől az óriási monitorokon át a tudományos adatbázisokhoz és elektronikus forrásokhoz való hozzáférésig. Nagyon igyekszünk, hogy inspiráló környezetet alakítsunk ki a munkához. A látogatók száma és a visszajelzések alapján a könyvtár megújulása nagy siker volt, ráadásul az előző könyvtárhoz képest sokkal több ülőhely van a diákok és a kutatók számára.

Mit jelent pontosan, milyen szabályokon, milyen elveken keresztül van jelen a könyvtárban a intellektuális szabadság?

Ez az egyik legfontosabb értéke a könyvtárunknak. Egyrészt azt jelenti, hogy mindent megteszünk, hogy a könyvtárat használók hozzáférhessenek az információhoz. Ez a technikai felszerelésre is vonatkozik, de például a könyvtárközi kölcsönzésre is, amelyen keresztül meg tudjuk osztani a nálunk elérhető tudást más egyetemek hallgatóival, vagy be tudunk szerezni olyan anyagokat is az olvasóinknak, amik nincsenek meg nekünk. De jelen van az intellektuális szabadság abban is, hogy lehetőséget biztosítunk külső olvasóknak is a könyvtárhasználatra. Ugyan meg kell felelniük néhány feltételnek, például igazolniuk kell, hogy a munkájukhoz valóban szükséges, hogy a mi gyűjteményünket használják, de minden évben több mint 1500 külső felhasználónk van, akik olyan adatbázisokhoz is hozzáférhetnek, amikhez sehol máshol a városban, sőt az országban sem. Mindezt teljesen ingyen.

Mindemellett pedig a könyvtár légkörében is ott van az intellektuális szabadság. Aki bejön hozzánk, azt, és olyan módon használ, ahogyan az a legjobban segíti a munkáját. Az intellektuális szabadság része, hogy az olvasóinknak és kutatóinknak joguk van hozzá, hogy szabadon, mindenfajta megzavarástól és megfigyeléstől mentesen, anonim módon dolgozhassanak a könyvtárban. Azt szeretnénk, ha a kutatásaik során a maguk urai lehetnének, hogy a legjobb eredményeket érhessék el.

Miben különleges, miben nyújt többet a CEU könyvtára a többi felsőoktatási könyvtárnál?

Nincsenek különleges ókori kincseink, mint mondjuk a Magyar Tudományos Akadémiának vagy az Egyetemi Könyvtárnak. Mi egy nagyon fiatal egyetem vagyunk, csak 26 éve jöttünk létre, és mindössze 1500 diákunk van. Ehhez képest kifejezetten különleges, és jól felszerelt hely a CEU könyvtára. 

Például igen egyedi az ELTE-CEU Középkortudományi Könyvtár, ahol nagyjából 30.000 kötetet tartunk nyilván az ELTE-vel közösen. Ez egy rendkívül hasznos, és hiánypótló forrás a kutatói közösség számára. Tagjai vagyunk a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára által vezetett konzorciumnak is, melynek keretében jelentős kedvezménnyel fizetünk elő nélkülözhetetlen tudományos adatbázisokra. Sőt, vannak Magyarországon csak nálunk elérhető adatbázisaink is. Emellett a könyvtár legnagyobb előnye a kurrens angol nyelvű gyűjtemény, ami az országban szintén egyedülálló, és könyvtárközi kölcsönzés keretében is igen keresett. Az orosz nyelvű gyűjteményünk is igen erősnek számít itthon, és a több mint negyvenezres elektronikus folyóiratadatbázisunkra is büszkék vagyunk. Nem véletlen, hogy forrásainkat nem csak a CEU diákjai és oktatói használják, hanem neves hazai és nemzetközi kutatók is.

Ön és a kollégái fel vannak készülve arra a lehetőségre, akár logisztikailag, akár érzelmileg, hogy január 1-től máshol nyit ki a könyvtár? Fel lehet építeni ugyanezt az intézményt egy másik európai országban?

A CEU könyvtára egy egyedülálló műhely, el sem tudom képzelni, hogy elköltözzünk innen. Nem is tervezünk semmi ilyesmit.  Alig néhány hónapja vettük birtokba az új épületrészt, még rengeteg tervem, rengeteg ötletem van, hogy hogyan fejleszthetnénk. Másrészt pedig nem látom, miért kellene elköltöznie az egyetemnek. Ez az otthonunk, nem akarunk innen sehová menni. Nem akarjuk a könyvtárat máshol felépíteni, hisz itt vagyunk otthon. A kollégáim, és az egyetem összes polgára aggasztónak tartja az eseményeket, de igyekszünk pozitívak maradni.

Van a CEU elleni támadásnak pozitív oldala? Ha nem az egyetem megszűnésével, akkor mivel számolnak, mint legjobb forgatókönyv?

Habár egyetlen korábbi munkahelyemen sem tapasztaltam hasonlót, és nem is hittem, hogy megtörténhet az, ami az elmúlt hetekben megtörtént, én személy szerint nagyon igyekszem pozitívan állni az eseményekhez, és ez nem is olyan nehéz, ha megnézem azon intézmények, és azon személyek listáját, akik a támogatásukról biztosítottak minket. Rengeteg európai, amerikai és magyar szervezet állt mellénk, valamint rengeteg magánember van velünk, és szurkol a CEU-nak. Erre a névsorra nézve arra gondolok, hogy az egyetem megvédi magát, és ha ennek az egésznek vége, akkor erősebb lesz, mint valaha. Az az óriási mértékű szimpátia, amit kaptunk, segíteni fog benne, hogy ez egy még egységesebb, még erősebb intézmény lehessen.

A munka pedig addig is megy tovább, a kutatások, a kölcsönzések, a partneri együttműködések nem állnak le, a tudományos élet, a többi könyvtár számol velünk, mi pedig itt vagyunk, és tesszük a dolgunkat.

Szerző: Szőke Dániel