Magyarország fellebbez a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának két bangladesi menedékkérővel kapcsolatos márciusi döntése ellen – közölte Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-vel.

Völner Pál elmondta: a minisztérium szerint az elsőfokú bíróság döntésével alapvető és általános, a konkrét ügy részleteitől független probléma, hogy az abból következő joggyakorlat az elmúlt időszaknál is erősebb, globális migrációs hullámot indíthat el Európa felé, a gazdasági bevándorlók tömege ellehetetlenítené a schengeni egyezményt és az európai államok menekültügyi intézményrendszerét, továbbá növelné a terrorveszélyt.

A konkrét esetnél pedig a minisztérium szerint vitatható a döntésnek az a része, ami szerint a tranzitzóna fogva tartást jelent, és hogy Szerbia nem biztonságos ország. Aggályosnak tekinthető az is, hogy az érintettek nem is beszéltek konkrét üldöztetésről a magyar hatóságok előtt, továbbá miközben Soros György egyik szervezte, a Magyar Helsinki Bizottság felkarolta az ügyet, az állítólagos menekülteknek már nyoma veszett – mondta az államtitkár.

Völner Pál szerint a strasbourgi bíróság nagykamarája csak a fellebbezések egy kis részét tárgyalja érdemben, a magyar fellebbezés befogadhatóságáról az eddigi gyakorlatot ismerve várhatóan még idén, de akár pár héten belül is dönthetnek. Az érdemben megtárgyalt ügyekben is csak akkor van esély az elsőfokú döntés megváltoztatására, ha globális jelentőségű problémát, illetve a bíróság ítélkezésének alapjául szolgáló egyezmény lényegét érint az adott ügy. Az Igazságügyi Minisztérium vezetői és szakemberei szerint most ilyen ügyről van szó.

A strasbourgi bíróság márciusi döntése szerint a magyar hatóságok az emberi jogi egyezményt megsértve tartottak fogva két bangladesi menedékkérőt 2015 őszén a röszkei tranzitzónában, Szerbiába visszaküldésükkel pedig felmerült annak kockázata, hogy embertelen bánásmódnak lesznek kitéve görögországi befogadóközpontokban. A strasbourgi bíróság szerint az ügyben Magyarország a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a kínzás tilalma és a hatékony jogorvoslat tekintetében is megsértette az emberi jogi egyezményt. Az elsőfokú döntés szerint a magyar államnak a két menedékkérőnek a perköltségen felül 20 ezer euró kártérítést kell kifizetnie. (MTI)