Titok, hogy a budapesti olimpiára kapott pénzeket mire költik a sportszövetségek

Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető közérdekűadat-igényléssel fordult az EMMI-hez, hogy megtudja, pontosan mire ment el az a 21 milliárd forint, amit sportegyesületek és szövetségek kaptak 2016. decemberében a kormánytól.

A listán vannak kifizetések, amelyek nagyjából értelmezhetők a döntést rögzítő kormányhatározat táblázatában. A Debreceni Egyetem 2,4 milliárdot kapott például sportcélú fejlesztésre, a birkózók 2 milliárdot a 2018-as vébé megszervezésére, és vannak sima támogatások bizonyos szövetségeknek. Az MLSZ kapott 3 milliárdot utánpótlás nevelésre például, és még 2 milliárdot szakmai feladatokra. Az elsőt nagyjából el lehet képzelni, hogy micsoda, az utóbbi már kevésbé nyilvánvaló.

4,2 milliárd a budapesti olimpiai pályázattal kapcsolatos dolgokra

A lista legrejtélyesebb része egy összesen 4,2 milliárd forintos tétel, ami összesen 24 kifizetésből áll, és mindegyik a 2024-es budapesti olimpiai pályázathoz kapcsolódik. Részben az olimpiai pályázathoz kötődő „sportszakmai és sportlétesítmény-fejlesztési” támogatások, részben pedig szintén a pályázattal kapcsolatos „hazai rendezésű események” támogatásai. A rögbisek például az első címszó alatt 454, a második alatt pedig 25 millió forint támogatást kaptak, a golfszövetség 232 milliót, a lovassport 433 milliót, a kerékpárosok 735 milliót kaptak, hogy a legnagyobb kifizetéseket soroljuk csak fel.

Csakhogy az olimpiai pályázatot a kormány felszólítására Budapest önkormányzata visszavonta. Innen nézve különösen érdekes, hogy mire költhetik el a pályázattal összefüggő kiadásokra adott pénzt a sportszövetségek, és hogyan kell elszámolniuk vele. Lehetséges, hogy számos építkezést és eseményt olimpia nélkül is ki akar fizetni az állam, erről voltak politikai nyilatkozatok is, ám ezzel együtt is érdekes lenne tudni, hogy mire megy el egy nem létező pályázat támogatására adott közpénz.

Karácsonyi 700 millió a Fradinak

Szintén érdekes, hogy az FTC labdarúgó csapata 700 millió forint támogatást kapott ugyanebben a határozatban, és itt a támogatás céljához csak ennyit írtak: „Ferencvárosi Labdarúgó Club támogatása”. Jó lenne tudni, hogy miért kellett az egyik NB1-es csapatot a bajnokság közepén közpénzzel támogatni, és ez befolyásolhatta-e a verseny tisztaságát. A Fradinak a pénzt a döntés másnapján, már december 28-án elutalták, elszámolni pedig idén év végéig kell vele.

Nem minden alkalommal fogalmazták meg ilyen lazán a támogatás célját. Az atlétikai szövetségnek adott 33 millió forintos tétel esetében például odaírták a határozatba, hogy a DVTK-nak megy a pénz, atlétikai eszközök és autók beszerzésére.

Titok

Tóth Bertalan azonban hiába kérte ki a támogatási szerződéseket, amelyekből kiderülne, hogy a nem világos esetekben (például az olimpiai pályázatra nyújtott, vagy általában a Fradinak adott támogatás esetében) pontosan mire megy el ez a pénz. A rendkívül körmönfontan megfogalmazott válasz lényege az, hogy „egyelőre titok, és egy része lehet, hogy örökké az marad”.

Az EMMI azt állítja, hogy a támogatottaknak joguk van az elszámolásaik bemutatásakor kikötni, hogy egyes költéseik védett adatok maradjanak, és ebben az ügyben akkor lát csak a minisztérium világosan, ha ezek az elszámolások már beérkeztek. Itt a határidő mindegyik kifizetésnél más és más, de jellemzően 2018-as és 2019-es dátumokról van szó.

Az EMMI ezt így fogalmazta meg:

„Tájékoztatom továbbá arról, hogy a kedvezményezettel kötött támogatói okiratok tartalmazzák, hogy a támogató nem hozhatja nyilvánosságra azokat a támogatói okirattal összefüggő védett adatokat, amelyeket a kedvezményezettek a támogatás felhasználásáról történő beszámolással egyidejűleg kifejezetten és elkülönítetten megtiltottak. Tekintettel arra, hogy a támogatói okiratokhoz kapcsolódó beszámolási kötelezettség határideje egy esetben sem telt le, a támogatói okiratok másolatát nem áll módomban kiadni.”

Úgyhogy az elszámolásokat egy-két év múlva, egyenként lehetne kikérni, és akkor is ott maradna a lehetőség, hogy a sportszövetségek eltitkolják a költéseik egy részét.

Elképzelhető, hogy ezek a támogatások jó helyre mennek, és az olimpiai pályázat elmaradásától függetlenül is értelmes célokat szolgálnak, és hogy a Fradi sem egy új játékosra költötte a pénzt, akivel biztosíthatták az EL-be jutást. Ám ez most nem derülhetett ki. 

Egyre gyakoribb, hogy kormány és intézményei nehézkesen, vagy egyáltalán nem válaszolnak arra, hogy mire költik az ország pénzét, és az utóbbi években többször is szigorították az ilyen adatkéréseket korlátozó törvényeket.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;