Egyetlen, negyvenezer évvel ezelőtt élt farkaspopulációra vezethető vissza az összes mai kutyafajták - írja a MTI egy kutatásról a Phys.org-on megjelent cikk alapján. A New York-i Stony Brook Egyetem kutatói DNS-vizsgálatokkal mutatták ki, hogy a kutyák már negyvenezer éve elváltak a farkasoktól, valószínűleg emberekkel folytatott interakciók miatt.

A kutatók szerint passzív folyamat volt a háziasítás: nem az emberek kezdték el megszelídíteni a farkasokat, hanem azoknak egy populációja közelítette meg a vadászó-gyűjtögető népek táborhelyeit, hogy megszerezzék az ételmaradékokat. Ebben a szelídebb, kevésbé agresszív, barátkozósabb farkasok voltak a sikeresebbek, de alapvetően úgy éltek, mint a mai kóbor kutyák, tehát fix otthon nélkül, innen-onnan ételmaradékot szerezve.

Húszezer évvel ezelőtt aztán földrajzilag kettéváltak az ősi kutyafajok: az egyik csoportjuk Kelet-Ázsiában, a másik Európában, Közép-Ázsiában és Afrikában terjedt el. Hétezer évvel ezelőtt pedig már mindenhol ott voltak, ahol az ember, még Észak-Amerikában is.

A kutatók németországi kutyafosszíliák elemzésére alapozták eredményeiket. A 7000 és 4700 éves leletekből nyert DNS-mintákat összevetették a modern kutyáktól vett mintákkal. A megkövesedett maradványok a neolit korból származnak, amikor a prehisztorikus ember először próbálkozott meg a földműveléssel és a tartós letelepedéssel. (MTI, Phys.org)