A múlt héten Washingtonban az USA, Mexikó és Kanada képviselői között megkezdődött az 1994 óta működő Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (North American Free Trade Agreement, NAFTA) újratárgyalása. Ezt nagyrészben Trump kezdeményezte, az elnökválasztási kampány során ugyanis többször kijelentette, hogy szerinte az USA nem jár jól a NAFTA-val, és hogy az egyezmény újra kell tárgyalni.

Most az elnök egy arizonai kampánygyűlésen beszélt az egyezményről, és úgy tűnik, hogy bár korábban akarta az újratárgyalást, a sikerhez nem fűz nagy reményeket. Azt mondta, szerinte nem fog sikerülni új feltételekről megállapodni, és inkább majd le kell állítani a NAFTA-t.

Trump asztalán már áprilisban ott volt a javaslat, ami a NAFTA-ból való kilépésről szólt, és az azóta kirúgott főtanácsadó, Steve Bannon lobbizott is azért, hogy Trump elfogadja ezt a tervet. Az elnök azonban az utolsó pillanatban visszatáncolt, és belement az újratárgyalásba.

Ha az USA kiválik a NAFTA-ból, akkor a társulás lényegében szétesik, Mexikónak és Kanadának ugyanis nem sokat számít, hogy ketten fenntartják-e vagy nem. Ebben az esetben azonban Donald Trump a legnagyobb hatalmú amerikai cégvezetők eddig nem tapasztalt mértékű haragjával lenne kénytelen szembenézni, ők ugyanis rengeteget profitálnak a NAFTA működéséből.

Az egyezmény célja az áru és a beruházások előtt tornyosuló akadályok lebontása, és a kereskedelem liberalizálása a térség államai között. Az eddigi közvélekedés szerint az USA határozottan nyert az egyezménnyel. Igaz azonban az is, hogy a NAFTA megkönnyítette az amerikai cégek számára, hogy az üzemeiket Mexikóba helyezzék, és így olcsóbban dolgoztassanak, ezzel elvéve több amerikai munkáját is. Persze még ezek az amerikaiak is profitálnak a NAFTA-ból, mert olcsóbban kapják meg a Mexikóból importált termékeket. De tény, hogy ez eltörpül ahhoz képest, amennyit a legnagyobb cégek kaszálnak. Ilyen a szabad kereskedelem. (Financial Times)