Észak-Korea kedden hajnalban átlőtt egy rakétát Japán északi része fölött. A diktatúra utóbbi 2 évben zajló folyamatos nukleáris tesztjei és rakétaindításai közül messze ez volt eddig a legprovokatívabb lépés, azonban nagyon úgy tűnik, hogy

ezúttal is Kim Dzsongun járt a legjobban.

Az észak-koreai diktátor legfontosabb célja ugyanis az, hogy hatalomban maradjon, és közben folyamatosan fejleszteni tudja országa hadi kapacitását, hogy fokozatosan egyre jobb nemzetközi tárgyalási pozíciókat zsaroljon ki magának. Ezzel pedig remekül halad, az alábbiak miatt:

1. Észak-Korea maga a Kim-rendszer

Kim Dzsongun valószínűleg sejtette, hogy a keddi rakétateszt nagyon fel fogja bőszíteni a térség szinte összes államát és az Egyesült Államokat is, ezért előkészítette egy pénteki hadgyakorlattal. Péntek éjjel az észak-koreai hadsereg olyan fegyvereket tesztelt, amikről a külvilág hajlamos megfeledkezni: rakéta-sorozatvetőket.

Ezek nem újak, és régóta tudjuk, hogy Észak-Koreának vannak ilyen eszközei. Az egész teszt csak arra volt jó, hogy Észak-Korea figyelmeztesse a világot, hogy bárhol is tartson a nukleáris programja, már most is rendelkezik olyan hagyományos fegyverekkel, amikkel iszonyatos károkat tud okozni. A pénteken használt KN-09-es rakéta-sorozatvető hatótávolsága 190 kilométeres, azaz

gond nélkül eléri a 25 millió lakosú Szöult.

link Forrás

Ez iszonyatosan erős zsarolási potenciál, lényegében ez volt az oka annak is, hogy Bill Clinton elnöksége idején az USA nem tett semmi érdemit az akkoriban épp felpörgő észak-koreai nukleáris program megállításáért. Ha ugyanis közbelépnek, és a Kim-család emiatt fenyegetve érzi a hatalmát, a hatalmas észak-koreai hadsereg magában is bőven elég lett volna arra, hogy elszabaduljon a pokol az USA fontos szövetségesének és a világ egyik legfontosabb gazdasági övezetének számító Dél-Koreában. Clintonék pedig egyszerűen nem tudták bevállalni ezt a kockázatot.

Nem véletlen, hogy Harry J. Kazianis, az amerikai Center for the National Interest igazgatója a pénteki gyakorlat alapján már a hétvégén meg tudta jósolni, hogy a közeli jövőben nagyobb szabású észak-koreai rakétateszt jön.

2. Nem idegesítették fel a kelleténél jobban Washingtont, de Kim megmutatta, hogy nem ijed meg Trump kemény szavaitól

Az utóbbi hetekben Észak-Korea azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok részének számító csendes-óceáni szigetre, Guamra fog rakétát lőni, ezzel pedig nagyon fel is idegesítette Donald Trump elnököt és kormányát.

Kedd hajnalban azonban még csak nem is Guam felé lőttek, hanem észak-kelet felé, ezzel bebiztosították, hogy az USA és Trump ne vegye magára a provokációt. Márpedig Észak-Korea helyzete leginkább két nagyhatalom hozzáállásán múlik: Kínáén és az Egyesült Államokén. Amíg egyik sem változik gyökeresen, addig minden marad így, ahogy most van.

Közben viszont így is nagy pofon ez Trumpnak, akire Japán és Dél-Korea is számít a saját biztonsága garantálásában. 

3. Kim ellenségeskedést szít Japán és Kína között

Abe Sinzó japán miniszterelnök kemény szavakkal ítélte el az észak-koreai rakétatesztet, és az alkalmat felhasználva tovább reklámozta a haderőfejlesztési programját. A miniszterelnök évek óta szeretné ütőképesebbé tenni a második világháború óta gúzsba kötött japán hadsereget, nem is csoda, hogy az észak-koreai fenyegetést is erre igyekszik használni. Ezen kívül az is logikus lépés a japán kormánytól, hogy sürgetik az új, amerikai rakétaelhárító-rendszer vásárlását (a keddi hírekben az szerepelt, hogy a japán haderő meg sem próbálta lelőni az észak-koreai rakétát, ehhez azonban hozzátartozik, hogy a jelenlegi, 20 mérföld hatótávolságú elhárítórendszerükkel nem is tudták volna lelőni, akárhogy akarják).

Ez azonban iszonyatosan zavarja Kínát. Peking a Dél-Koreába telepítendő amerikai THAAD rakétavédelmi rendszer gondolatától is fázik, az ugyanis a kínai nukleáris arzenál ütőképességét is jelentősen csökkentené. Az észak-koreai fenyegetés pedig pont az ilyen fejlesztések felé löki Japánt és Dél-Koreát.

Peking célja, hogy amennyire lehet, akadályozzák a dél-koreai és japán haderőfejlesztést, és amíg ezzel foglalkoznak, addig sem Észak-Korea lesz a legnagyobb bajuk, már csak azért sem, mert Észak-Korea legfontosabb szövetségese mai is Kína. (Éri is egy csomó vád Pekinget, amiért nem elég kemények Kim Dzsongunnal szemben.)

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az új dél-koreai elnök kifejezetten pacifista, és eddig az Észak-Koreához való mérsékelt közeledést szorgalmazta. Ha Japán most bekeményít, de Dél-Korea nem, akkor köztük is lehetnek még súrlódások.

4. Észak-Korea máshogy nem tudott volna rendesen letesztelni egy közepes hatótávolságú rakétát

A kedden kilőtt rakéta egy Hvaszong-12-es volt. Ez egy közepes hatótávolságú rakéta, amit idén áprilisban egy katonai parádén mutattak be. A típusnak májusban volt már egy sikeres tesztje, akkor azonban majdnem függőlegesen lőtték a levegőbe, pont azért, hogy még véletlenül se húzzon el Japán felett. Az a rakéta Japán és Észak-Korea között esett a tengerbe.

Függőleges fellövésekkel azonban nem lehet rendesen tesztelni egy 3700-6000 kilométeres hatótávolságú rakétát, így csak idő kérdése volt, mikor lőnek el vele Japán felett, máshogy ugyanis nem tudnak haladni a tesztekkel.

Viszont, ha ezt a tesztet ilyen olcsón megússzák, akkor valószínűleg a jövőben ugyanígy fogják majd tesztelni a nagyobb, akár 10 ezer kilométeres hatótávolságú Hvaszong-14-est is.

Ha pedig ez megtörténik, akkor lényegében készen is vannak: megvan a rakéta, amivel elérik az Egyesült Államok belsejét. Ez az észak-koreai atomprogram végső célja, Kim Dzsongun szerint ugyanis az amerikaiak bármikor megpróbálhatják őt eltávolítani a hatalomból, ezért mindenek felett őket kell sakkban tartania.