Két olyan ötlete volt a vizes világbajnokság szervezőinek, amitől a külföldi tévézők többet kaphattak Budapestből, mint egy uszoda unalmas belsejét.

• Az egyik az óriásugrás tornya, amit a Batthyány-téren állítottak fel, és tényleg pazar volt a háttérben a Parlament. A Batthyány téri látványprojekt ára: 3 milliárd forint. 
  
• A másik a Városligeti-tóban felállított két ideiglenes medence, ott a Vajdahunyad vára adta a pluszt a nézőknek. A Városligeti látványprojekt ára: 5,3 milliárd forint. 
  

Ahogy véget ért a vébé, a nyilvánosság számára kiderült, hogy a Dunába öntött irgalmatlan mennyiségű betont nem tüntetik el, hanem egyszerűen ott hagyják a folyóban. 

És a két városligeti medencével (az egyik 50x25 méteres, három méter mély, a bemelegítő 25 méteres) sem tudnak mit kezdeni egyelőre. 

Pedig elég egyértelmű volt a helyzet. A Városligeti-tóban nem maradhatnak a medencék örökre, ezért eleve ideiglenes medencékkel oldották meg a különleges helyszínt. A világbajnokság nyomait szeptember 30-áig, egy módosított időpont szerint ennél is hamarabb, már szeptember 15-éig el kell tüntetni a tóból. 

Ennek ellenére a medencéket nem bérelték a szervezők, hanem megvették. Hogy mennyiért, azt nem tudni, de milliárdos tételre tippelnék. A városligeti helyszínre ugyanis 5,3 milliárd forintot költöttek. A két medence és az ötezer fős, ideiglenes lelátó lehetett a két legdrágább elem.

Egy szerződésmódosításból az derült ki, hogy a tévéközvetítéshez szükséges világítás kiépítése sem lehetett olcsó. Amikor menet közben kiderült, hogy az eredetileg megrendelt 1500 lux kevés lesz a tévéközvetítéshez, és a fényerőt 2500 luxra kell emelni, a kivitelező, a kormánytagok számára kedves sportberuházásokban érdekelt Penta Industry 4500 méter pluszkábelt például 65 millió forintra számlázott le (anyag+díj). 

Ha abból indulunk ki, hogy a Batthyány téren a felszín feletti létesítményekre majdnem egymilliárdot költöttek (óriás ugrótoronnyal, és lelátóval), akkor nehéz másra tippelni, minthogy 

1. a Városligetben is baromi drága lehetett a Batthyány térinél nagyobb mobil lelátó (amit a medencékkel szemben csak béreltek a szervezők). Itt például az ad kapaszkodót, hogy az utólag megrendelt plusz fényerő miatt világítási hidat kellett kiépíteni és meg kellett erősíteni a lelátó acélszerkezetét. Ezért a pluszmunkáért nem kevesebb, mint 138 millió forint anyagköltséget és 75 millió forint díjat számlázott ki a Penta Industry.

2. bármennyire is drágák voltak a lelátók, a Városligetben a medencék adhatták az 5,3 milliárdos költségek nagy részét. 

Miután tervezhető volt, hogy a mobilmedencékkel kell kezdeni valamit a vébé után, arra lehetett számítani, hogy vannak kész tervek. A medencéket eleve oda viszik a Városligetből, ahová szánták őket örökre. 

Ehhez képest augusztus 3-án nyilatkozta azt Borsa Miklós, a szervezők szóvivője a Polbeatben, hogy nincsenek kész tervek:

link Forrás

Augusztus végén megkérdeztem a szervezőket, hogy MI A TERV? Arról is érdeklődtem, hogy a tárolási, szállítási költségek miatt költenek-e még a medencékre, a Penta Industryval kötött, publikus szerződésben ugyanis egy hang nincs arról, hogy mi lesz a medencékkel, simán lehet ezért még számlázni majd.

Többszöri érdeklődés után két héttel később válaszoltak, de természetesen azt nem árulták el, hogy hová kerülnek a medencék:

„A 17. FINA Világbajnokság szinkronúszó számainak otthont adó Városligetben két ideiglenes medence található. Ezek a tartós beruházások közé soroltak, így a későbbiekben uszodákban, edzőhelyszíneken lesznek hasznosítva.

Az elszállítás a Városligeti Műjégpálya működését nem befolyásolja, a tárolás, szállítás és ismételt felállítás többletköltségbe nem kerül. A szállítás pontos időpontjáról a sajtó munkatársait tájékoztatni fogjuk.”

Megkerestük a szinkronúszó szövetséget és az úszószövetséget is, hogy mit tudnak a medencékről, szakszövetségként talán lennének elképzeléseik a hasznosításukra. De az derült ki, hogy őket ebben az ügyben nem keresték a világbajnokság szervezői, így nem is tudnak semmit a medencék sorsáról. 

Az problémát jelenthet, hogy a nagyobbik medence tényleg feleslegesen nagy: 50 méteres és három méter mély. Összehasonlításul: a kampányra időzítve újraindult az uszodaépítési program. Ennek célja, hogy minden körzetben legyen legalább egy tanuszoda, ahol megtanítják a gyerekeket úszni. De itt komplett uszodákat adnak át kulcsrakészen egy 25-ös medencével, és egy kisebb, 10 méteres tanmedencével, kb. 300 millióból. Bár nem tudni, hogy pontosan mennyibe került a két világbajnoki mobilmedence, de alighanem 3-4 tanuszoda kijönne belőle, lehet, hogy több is. Ráadásul ezek zárt uszodák. A mobilmedence fölé legfeljebb sátrat húznak télre. 

Funfact: miközben a szervezőknek fogalmuk sincs, mit kezdjenek a baromi drága, nyakukon maradt két medencével, Milák Kristók, a magyar úszósport legnagyobb ígérete a Magyar Nemzetnek mesélt arról, milyen körülmények között készül:

„Milyen viszonyok között készül Érden, 33 méteres medencében? Elégedett? Van-e jégkád vagy víz alatti kamera, ami ma már talán alapvető az ön szintjén.

Most soroljam, hogy mi nincsen? Ezt talán nem a sajtóval kellene közölnöm. De egyet mondok: évek óta küzdünk azért, hogy fúrják le a rajtköveket. Ha erősen megrántja az ember az 1-es kő talapzatát, elmozdul. Az edzők meg a következő sor szokott ráállni rajtkor. Ez a legnagyobb problémánk.”