Újra itt a konzultációs szezon: a 2013-as rezsifórumok, a 2016-os migránsfórumok és az idén tavaszi, Brüsszelt megállító fórumok után most Soros-fórumokkal turnézza körbe az országot a Fidesz-világ, napi 5-6 helyszínen. Van, akinek miniszter jut a felhozatalból, és van, akinek házi publicista, de az üzenet közös: a lakosság tájékoztatása Soros György veszélyes terve ellen, ami valójában persze a tavaszi választások előtti utolsó nagy adatgyűjtést és hangulatalapozást jelenti.

Csütörtök este két egészen különféle helyszínen néztük meg, hogy néznek ki ezek valójában. Budapesten a Móricz Zsigmond Gimnáziumban, a Rózsadomb tetején, ott, ahonnét még Budán sincs feljebb, vagyis a Fidesz-elit egyik fellegvárában, a III. és II. kerületből összeolvasztott 4-es számú egyéni választókerület szívében, ahol egyszerre két kormánytag is várta az érkezőket: Pintér Sándor belügyminiszter és Varga Mihály gazdasági miniszter, a kerület képviselője. Szép line-up, még akkor is, ha ide átruccanni nem volt nagy áldozat a vendégeknek: a belügyminiszternek a szomszédos Zöldkő utcáig, Vargának a domboldali Pasa parkig kell az este végén hazaereszkednie. Az iskola és a stáb is láthatóan nagyon készült a jeles eseményre: csillogott az aula padlója, még a portás is ünneplőbe bújt, mosolygós KDNP-s aktivisták osztogatták a konzultációs íveket.

Eközben a dél-borsodi Mezőcsáton azért gyülekezett több száz ember a kisvárosból és a környező településekről az uniós pénzből felújított zsinagógában, hogy meghallgassák képviselőjük, Tállai András (aki egyben a NAV elnöke is) és a Demokrata-főszerkesztő Bencsik András közös műsorát. De valami közbejött.

Már tudtuk, hogy rossz előjel, hogy néhány perccel a fórum előtt a szervezők idegesen kezdenek telefonálgatni, miután meghallják, hogy a 444-től jöttünk tudósítani. Volt rá okunk, hiszen amikor legutóbb Tállai körzetében jártunk, az ilyen ideges telefonálás után a képviselővel tervezett rendezvényt egyszerűen lefújták.

És a NAV elnököt tényleg hiába vártuk, amikor Bencsik végre befutott, kiderült: Tállai András az utolsó pillanatban váratlanul beteget jelentett.

Pedig a helyieket a Soros-terven kívül az is érdekelte volna, hogy az államtitkár hoz-e új fejlesztéseket a kisvárosba, ahová 2007 óta a vonat sem jár. Igaz, hogy az elmúlt években a zsinagógán kívül a ravatalozó is megújult, az önkormányzat pedig megvette a termálfürdőt, de a hatezer lakosból négyszáz még mindig csak a közmunkából tud megélni, és a tanuszoda átadása is öt hónapja késik.

Rózsadomb: Csillogó rendőrhumor

Pintér az egyik legrejtélyesebb figurája a kormánynak: csak akkor kér szót, ha nagyon muszáj, ha annak súlya kell legyen, a napi migránsozást inkább átengedi a Bakondi György "belbiztonsági tanácsadónak" és a "biztonságpolitikai" machinátoroknak.

Pedig a csütörtök este alapján nagy hasznát venné a Fidesz, mert Pintér még mindig az egyik legjobb svádájú szónok a pártban: papír és a kivetítő nélkül, séróból mondja fel a migrációs egyenletet az arab tavasz felől indulva a szíriai háborún át az európai krízishelyzetig. Az egész műfajt mintha rá szabták volna: katonás stílusban  elemzi a genfi egyezmény hibáit és a határvédelmi feladatokat, épp csak annyira megy a részletekbe, hogy a szakmaiság megcsillanjon, de ne merüljön unalomba, néha egy-egy poénnal megtöri a feszültséget, együtt kacag a közönséggel a krízis során felszedett új szavakon, mint a Gónózóna (vagy Nógózóna?), az úgynevezett NGO-k, vagy a demokráciaexport. Olyan rendőrös humor ez, egyszerre kikacsintós és fenyegető. Egy anekdotából például megtudjuk, hogy nemrég az Alkotmány utca sarkán egy bizonyos Szrgya Popovics, "hivatásos kormánybuktató" is tartott előadást, 

"akire szerencsére kevesen voltak kíváncsiak."

Majd egy kis hatásszünet után a belügyminiszter hozzáteszi:

 "Mi azért ott voltunk." 

Nagy nevetés támadt a teremben.

Eufórikus hangulat azért nincs, inkább csak derű, amolyan szakértő bólogatásokat látni, miközben Pintér felmondja a műsort az úgynevezett NGO-król, akiknek legfőbb célja, hogy 

a világ homogén legyen. 

Ma már, talán nem gondolnánk, komplett hálózatok szerveződnek mindenféle határok nélkül, orvosok határok nélkül, civilek határok nélkül, akik végeredményben mind az embercsempészeket segítik. 

Összességében viszont Pintér egyáltalán nem a véresszájú verziót adja elő az elit közönség előtt: Soros Györgyöt még csak szájára sem veszi, egy ponton pedig odáig megy, hogy az úgynevezett NGO-k ugyan kártékonyak, de nem feltétlen rossz szándék vezérli őket.  

Mezőcsát: Tudják, olyan, mint a Római-part!

Eközben Borsodban Tállai nélkül a húzónévnek szánt Bencsik Andrásra maradt a feladat, hogy a csátiak is megtudják, mitől kell félniük, ha azt hallják: Soros. Bár a Demokrata főszerkesztőjének általában nem okoz gondot, hogy akár Bayer Zsolttal is tartani tudja a tempót, ha összeesküvés-elméletekről van szó, egyedül nem volt könnyű helyzetben.

A helyiek egy része a fórum előtt még abban sem volt biztos, hogy a vendég országgyűlési képviselő vagy miniszter. „Ja, tudom, az a bajszos, aki szokott beszélni a tévében” - mondta mosolyogva az egyik férfi, akinek beugrott a Sajtóklub, miután tisztáztuk a helyzetet. Igaz, ő inkább Tállai Andrást várta volna, akit Bencsiknél sokkal jobban ismer, hiszen a környéken egy járdát sem lehet átadni anélkül, hogy a fideszes képviselő ne vágjon át mellette egy nemzeti színű szalagot.

Bencsiken látszott, hogy nem igazán volt egy hullámhosszon a közönséggel. Egyből azzal indított, hogy Budapesten Tarlós István milyen csatákat vív a Római parti mobilgát miatt, amit a fővárosban sem egyszerű elmagyarázni, a mezőcsátiakat aztán végképp nem rázta meg, amikor ehhez hasonlította a migrációs helyzetet. Amikor pedig a házasság fontosságára tért rá, a hátsó sorokban ülő férfiak reflexből macsó viccekkel kezdték szórakoztatni egymást.

Pedig azt sem lehet mondani, hogy ne lett volna támogató közegben. Amikor megkérdezte, hogy ki volt ott a Békemeneten, a közönség legalább fele a magasba emelte a kezét.

Ennek ellenére a hallgatóság legfeljebb akkor szisszent fel, amikor Bencsik már olyanokat dobott be, hogy a Soros-terv szerint a migránsok akkor is enyhébb büntetést kapnának, ha embert ölnek, vagy az egyesült Európában a különböző nyelvek is megszűnnének, és talán csak az angol maradna.

Igaz, Bencsik most nem is engedte annyira szabadon a fantáziáját, mint amennyire a Sajtóklubban erre képes: a baloldali politikusokról szóló részt inkább átlapozta, mondván, az ellenzéki média jelenléte miatt most semmi olyat nem mond róluk, ami szaftos és az igazi véleményét tükrözi.

Rózsadomb: Mit tesz a TEK a corvinusos sáriakedvelő muszlimokkal?

A Móricz gimnáziumban tartott fórum egyetlen negatívuma, hogy nem engedték szemtől szembe kérdezni a sziporkázó minisztert, így írásban leadott kérdésekre válaszolt. Pedig érdemes lett volna: a rózsadombi közönséget láthatóan leginkább biztonsági kérdések foglalkoztatták, mint hogy például hol, és mennyire biztonságos helyen tárolja Magyarország azt az 1000 menekültet, akiket idén jogerősen oltalom alá helyezett, és hogy van-e lehetőségünk kitoloncolni közülük bárkit, ha úgy hozza szükség. Valaki aggódva érdeklődött, hogy a 2015-ben idetévedt 391 ezer ember közül mind elhagyták-e már az országot, de Pintér gyorsan nyugtatott: senki nem akar itt maradni, és csak 300-an maradtak, azok is csak azért, mert betegek. 

"Lesz-e Magyarországon az amerikaihoz hasonló Nemzeti Gárda?"

- érdeklődött egy tettre kész 73 éves nyugdíjas, aki egyben szolgálatra is jelentkezett: bármilyen adminisztratív munkát elvégezne, ha az segít a határ óvásában. A minisztert érezhetően megérintette a felkérés, hisz ő is csupán 70 éves, és tud még tenni a hazáért. A kapu mindenesetre nyitva áll majd: Simicskó honvédelmi miniszter állítólag valamiféle 

"hátországi egység" létrehozásán

dolgozik, ami pont a hasonlóan áldozatkész, önkéntes hazafiaknak adna honvédelmi feladatokat. A belügyminiszter megőrizte hidegvérét akkor is, amikor arról kérdezték, vajon

"mit tesz a TEK azokkal a Corvinuson tanuló muszlimokkal, akik kedvelik a saria törvényeket?"

és a bajsza alatt mosolyogva elmondta, őt nem érdekli, ki mit kedvel, csak tartsák be a törvényeket. Nem esett kétségbe azután sem, hogy a belvárosban százasával lófráló idegen hordákról kapott kérdést, akiket inkább csak "különböző embereknek" nevezett, mert a kérdező szóhasználata túlfeszítette volna a politikai korrektség határait. Az utolsó kérdés kellően oldottra sikeredett: egy résztvevő afelől érdeklődött, 

"van-e lehetőségünk eljárást indítani az unióval szemben, hogy végre kifizessék a határzár költségeinek felét?" 

Varga miniszter úr gyorsan le is keverte az órás program végére láthatóan türelmetlenné vált Pintér minisztert, és azzal küldte haza a budaiakat, ne ijedjenek meg, ha kicsinek is látszunk is, a 200 lefizetett uniós Soros-ügynök leküzdhető, a V4-ekkel erősek vagyunk, a remény hal meg utoljára, és hát 

"Jézus Krisztus is egyedül kezdte a térítést, először csak 12 apostol követte, ma még már, nézzünk csak körül, 1 milliárdan vagyunk."

Mezőcsát: Nincs kérdés, pedig lett volna miről

Bencsik András közben nem került közelebb ahhoz, hogy bemérje, mennyire foglalkoztatja valójában a csátiakat az általa felvázolt armageddon, mert

az a rész, amikor a közönség kérdezhetett volna, egyszerűen elmaradt.

Pedig a Tállai Andrásra szavazó és a Békementre járó törzsközönség valószínűleg nem szedte volna őt darabokra.

Ahogy befejezte a beszédét, egyből felkapcsolták a villanyt és megköszönték a részvételt. Kifelé tartva egy férfi csalódottan mondta el, hogy ő csak azért jött, hogy Tállaitól megkérdezze, bevezetik-e az ivóvizet a külterületre, ahol lakik. Egy másikuk sem értette, miért nem lehetett kérdezni, ha egyszer konzultációs fórumként hirdették meg a rendezvényt. 

Ehhez a mellette álló csak annyit tett hozzá, hogy Bencsik Andrástól olyan sokat amúgy sem tudtak volna meg, mert nem ismeri a helyi viszonyokat. Pedig az itt élőket ez sokkal jobban érdekelte volna.