Szombaton indult el a 3-as metró északi szakaszának felújítása. A következő három évben a metró teljes vonalát fel fogják újítani több mint 130 milliárd forintért (a felújításról itt írtunk részletesen). Igen ám, de ebbe az irdatlan mennyiségű pénzbe csak az állomások felének az akadálymentesítése fért bele, 20-ból 8 állomás a felújítás után is használhatatlan marad a mozgáskorlátozott utasok számára.

Ezt pedig ők ki is kérik maguknak. Múlt hét pénteken a Dózsa György úti metrómegállóban tüntettek a felújítási tervek ellen, hétfőn pedig a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Szövetsége (MEOSZ) mondta azt, hogy elfogadhatatlan az akadálymentesítés elmaradása.

A mozgássérültek fő félelme az, hogy ha most nem csinálja meg a főváros a teljes akadálymentesítést, akkor valószínűleg egy ideig már nem is fog újra hozzányúlni a metróhoz, ők pedig újabb évtizedekre kiszorulnak Budapest legforgalmasabb tömegközlekedési vonalának jó részéről.

Tarlós István főpolgármester erről korábban azt mondta, hogy az akadálymentesítést egyszerűen azért nem csinálják meg, mert nincs rá elég pénzük: a kivitelezők a közbeszerzésen sokkal magasabb árajánlatokat tettek, mint amire a főváros számított (ezért meg is kellett ismételni az eljárást), a kormány pedig leszögezte, hogy egy forinttal sem ad több pénzt a felújításra, mint amennyiről korábban megállapodtak.

A MEOSZ szerint azonban a főváros még csak utána sem számolt annak, hogy pontosan mennyibe kerülne a kimaradó nyolc állomás lifttel való felszerelése. Utánaérdeklődtünk, hogy ez valóban így van-e, illetve annak is, hogy pontosan mennyi pénzről van szó.

A fővárosi önkormányzat a BKV-hez irányított, ők pedig azt írták, hogy körülbelül 15-20 milliárd forintba kerülne a fennmaradó 8 állomás felszerelése felvonókkal.

Ez azonban csak becslés, a műszaki lehetőségeknek néztek utána, azaz nem számoltak szigorúan vett költségelőrirányzatot. Azt azonban hozzátették, hogy többségében mélyen fekvő állomásokról van szó, amikor pedig kiválasztották, hogy mely állomások férnek bele az akadálymentesítésbe, tekintettel voltak olyan szempontokra is mint az utasforgalom, a felszíni alternatív útvonalak utazási ideje, illetve, hogy milyen közintézmények vannak az állomások közelében. Na meg persze a pénzre.

Így végül a Kálvin téri, a Dózsa György úti vagy a Corvin negyedi állomásokra például nem kerül lift (plusz még 5 állomásra). Ezek mellett ráadásul használhatatlan a mozgáskorlátozottak számára három megállót leszámítva a teljes 1-es és 2-es metróvonal is.

A lefújt olimpiára is elköltöttek ennyit

A BKV által írt 15-20 milliárd forint nem kevés pénz nyolc állomás felújítására, főleg, hogy az akadálymentesítésre zöld utat kapó tíz állomás csak 13-15 milliárd forintba fog kerülni.

Ez a 15-20 milliárd forint azonban még mindig kismiska ahhoz képest, hogy milyen projektekre szórta/szórja a pénzt az Orbán-kormány az elmúlt egy évben, miközben a metrófelújítás mögé csak nagy nehezen álltak be, majd amikor kiderült, hogy főváros nem fog beleférni a költségkeretbe, közölték, hogy ne is számítsanak arra, hogy a kormány nagyobb fedezetet vállal

Összeszedtünk négy olyan kormányzati projektet a közelmúltból, ami közel annyiba vagy jóval többe került, mint az ország egyik leforgalmasabb tömegközlekedési vonalának akadálymentesítése, és minimum kétséges, hogy szükség volt-e rájuk. Van köztük pár héten keresztül létező ugrótorony, és egy új iroda is.

A Haladás új stadionja

Magyarország legeslegújabb stadionja elég drága lett, más stadionokhoz képest is - írtuk szerdán, a stadionavató napján. Állami pénzből, de a szombathelyi önkormányzat cége építtette. 8,8 milliárdosra tervezték eredetileg, aztán úgy fogadták el mégis a Swietelsky-ZÁÉV konzorcium 13,1 milliárdos ajánlatát Szombathelyen, hogy arra nem volt fedezet. 15,6 milliárd forint lett a vége, amelyet a kormány fizetett és 8656 férőhely van benne.

Összehasonlításképpen, az egy éve elkészült új MTK-stadion 5322 férőhelyes, és 7,2 milliárd forintért húzták fel. A 2014-ben átadott debreceni stadionban 20 340 szék van, 12,5 miliárdba került. A Fradi arénája 22 ezres, 14,7 milliárdért építették.

Az olimpiai pályázat

A kormány februárban visszalépett attól, hogy megpályázza a 2024-es olimpiát, miután a Momentum Mozgalom 266 ezer aláírást gyűjtött össze az ezzel kapcsolatos népszavazás kiírására. Előtte azonban rengeteg pénzt elköltöttek már a pályázat elkészítésére is, a megkötött szerződések értéke a 444 februári összesítése szerint 16,7 milliárd volt (ennyit az olimpiai lefújása miatt végül nem feltétlenül költöttek el, de el akartak).

Emellett pedig megvásároltak egy 16 hektáros Duna-parti területet Ferencvárosban, szintén közel 16 milliárd forintért. Oda tervezték felhúzni az atlétikai stadiont. Ebből eddig nem lett semmi, de most úgy tűnik, mégis beindul a projekt.

A vizes vb helyszínei

Budapest 2017-ben vizes világbajnokságot rendezett. Ennek az elszabadult költségeiről már temérdek cikket írtunk, három tételre azonban érdemes felhívni a figyelmet:

• A vébé központi helyszínének szánt Duna Aréna 43 millárd forintból épült, holott 2014 februárban még arról beszéltek, hogy az uszoda csak nyolcmilliárd forintba kerül majd. Aztán 2016-ban Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a cége 38 milliárdért elvitte a tendert, hogy aztán a munka maga végül még ötmilliárd forinttal dráguljon.
  
• A városligeti tó ideiglenes szinkronúszó központja 5,4 millárd forintba került.
• A Batthyányi téren felállított toronyugró-torony 2,1 milliárd forintba került. Utóbbi kettő ideiglenes helyszín volt, azaz mára már mindkettőnek hűlt helye, pár hetet álltak csupán. 

Orbán Viktor irodája

A kormány 2014-ben döntött arról, hogy több minisztériumot is felköltöztetnek a várba, köztük például a Miniszterelnökséget. Az ok az, hogy Orbán Viktor munkahelyének el kell hagynia az Országgyűlés épületét, ahol eddig dolgoztak (így akarják fizikálisan is jobban szétválasztani a törvényhozó és végrehajtó hatalmat). A várat nézték ki maguknak, amelynek több részét is felújítják, azon belül a Miniszterelnökség a karmelita kolostorba költözik.

A kolostort viszont előtte át kell építeni, és bár Lázár János miniszter kijelentette, hogy nem fognak urizálni, mégis 21 milliárd forintot különítettek el az átépítésére. Csak Orbán Viktor új irodája 4 milliárd forintjába fog kerülni az adófizetőknek, és még a tetőt is megbontották, hogy a miniszterelnök egy teraszon fogadhassa a vendégeit.

A MEOSZ korábban egy munkacsoportot kezdeményezett arról, hogyan is lehetne megvalósítani a metró teljes akadálymentesítését. Október végén össze is ültek, ott volt a BKV és a kormány képviselője is. A szervezet közleménye szerint mindketten támogatták a metró akadálymentesítést, ez azonban kimerült annyiban, hogy jó ötletnek tartották a munkacsoport létrehozását.