Több mint 20 évvel Szarajevó ostroma és a srebrenicai mészárlás után a hágai Nemzetközi Törvényszék bűnösnek találta és életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte Ratko Mladicot, az egykori boszniai szerb hadsereg parancsnokát.

A most 74 éves Mladic az ítélet felolvasása közben rosszullétre panaszkodott, majd közel háromnegyed órára meg is kellett szakítani az ítélethirdetést, ezt követően pedig a vádlott ügyvédje az ülés elnapolását kérte védence magas vérnyomására hivatkozva Az ügyben eljáró háromtagú bírói testület elutasította a kérelmet, mire Mladic felállt, és kiabálni kezdett. Ekkor az elnöklő bíró, a holland Alphons Orie utasítására kivezették a teremből, és nélküle folytatódott az ítélethirdetés.

A Nemzetközi Törvényszék végül az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta Mladicot. A jugoszláv háborúban elkövetett bűncselekmények három vezéralakja közül ő volt az utolsó, akit felelősségre vontak. Slobodan Milosevic egykori szerb elnök ellen 2001-ben kezdődött per Hágában, de ő 2006-ban azelőtt meghalt, hogy ügyében megszületett volna az ítélet. Radovan Karadzicot, a boszniai szerbek egykori elnökét pedig 2012-ben ítélték 40 év börtönre, többek közt népirtásért.

Ratko Mladic 1943-ban született egy kis faluban, a ma a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozó Bozanoviciban. Partizán apja 1945-ben esett el, a német nácik által támogatott hovát usztasák elleni harcban. Mladic katonának állt, amikor 1991-ben megkezdődött az ország lassú és fájdalmas széthullása, már ezredes volt a jugoszláv hadseregben. Előbb a horvátok elleni harcokban vett részt, majd hamarosan a boszniai hadszíntérre váltott, ahol egy etnikailag szerb, és minél nagyobb független államért küzdött.

A Boszniai Szerb Köztársaságnak hamarosan Radovan Karadzic lett a politikai, Mladic pedig a katonai vezetője. Így Mladic irányította Szarajevó 1992-ben kezdődő és közel négy éven át tartó ostromát, a II. világháború óta a legvéresebbet Európában. Az ostromnak 10 ezernél is több halálos áldozata volt, közülük több mint ötezren civilek.

Miközben a szerbek a bosnyák fővárost ostromolták, az egész országban megkezdődtek az etnikai tisztogatások, amelyek célja egy „tiszta” szerb állam megteremtése volt. Ezek közül a leghírhedtebbre 1995 júliusában került sor Srebrenicában. A szerbek lakta területek által körülvett kisvárosban sokezer bosnyák menekült zsúfolódott össze, mivel az ENSZ ott egy védett övezetet alakított ki, ahol nemzetközi csapatok garantálták a biztonságukat.

Mladic azonban fegyveres fenyegetéssel és a gyalázatosan leszereplő külföldi - elsősorban holland - erők becsapásával és lekenyerezésével elérte, hogy csapatai átvegyék az ellenőrzést Srebrenica és a bosnyák menekültek felett. A férfiakat és a nőket különválasztották, az előbbieket lemészároltak, az utóbbiakat megerőszakolták. A halálos áldozatok pontos száma azóta is vita tárgya, de a megbízható és nem politikailag motivált becslések 8000 körüli számról beszélnek.

A holokauszt óta ez volt a legsúlyosabb tömeggyilkosság Európában, történészek, nemzetközi jogászok és úgy általában a világ közvéleménye is egyetértettek abban, hogy Srebrenicánál genocídium, azaz népirtás történt.

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék már 1995-ben eljárást indított Mladic ellen, többek közt népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával. Mladic azonban - akárcsak számtalan, hozzá hasonlóan beidézett katonai vezető - nem jelent meg Hágában. Időközben a boszniai szerbek elvesztették, vagy legalábbis nem nyerték meg a boszniai háborút, és Mladic kénytelen volt illegalitásba vonulni.

Előbb a vele szimpatizáló szerbiai vezetés védelme alatt állt, de miután Slobodan Milosevic megbukott és 2001-ben Belgrád átadta Hágának, gyakorlatilag folyamatosan menekült, búvóhelyről búvóhelyre szökve. Előbb a szerb katonaság bújtatta, később csak a hozzá hűséges egykori tisztjei, végül pedig csak a közvetlen családja tartott ki mellette. 2011-ben egy távoli rokonánál bújkált az észak-szerbiai Lazarovóban, amikor végül sikerült elfogni. Ebben valószínűleg az is közrejátszott, hogy ekkorra a szerbeket hagyományosan támogató orosz titkosszolgálat is levette róla a kezét. (Mladic 15 éves szökéséről ezt a hosszú cikket érdemes elolvasni.)

Az időközben ha lassan is, de fokozatossan nyugat felé forduló Szerbia még 2011-ben kiadta Mladicot Hágának. Pere a Nemzetközi Törvényszéken 2012-ben kezdődött, a záróbeszédek 2016 decemberében hangoztak el. A II. világháború után a náci vezetés ellen zajló nürnbergi perek óta ez volt a legfontosabb, háborús bűnöket vizsgáló per Európában.