Háromszor perelte most be az Európai Bizottság Magyarországot

Három, hónapok óta húzódó, Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárást utalt az Európai Bizottság bíróság elé csütörtökön. Mindhárom ügy elsősorban politikai szempontból érdekes, mert ezek a magyar kormány "Brüsszel" és a Nyugat elleni küzdelmének szimbólumai. 

Kvóta

2015. szeptemberében a belügyminiszterek tanácsa megszavazta, hogy 98 ezer Görögországban és Olaszországban rekedt menekülteket egy kvóta alapján osszanak szét a tagállamok egymás között, hogy a két országra nehezedő nyomás enyhüljön. Magyarországra 1294 menekült jutott volna, egészen pontosan ennyi menekült befogadási kérelmét kellett volna a magyar hatóságoknak elbírálniuk.

A magyar kormány közölte, hogy ez szerinte nem ér, és a döntést beperelték az EU bíróságán, mondván a belügyminisztereknek nem lett volna joguk ilyen határozatot hozni. Csakhogy a pert Magyarország (és a közben felperesként csatlakozó Szlovákia) elvesztette idén szeptember elején. Magyarország népszavazást is szervezett a kvótarendszer ellen, az azonban érvénytelen lett. (És ha érvényes lett volna, visszamenőleg erre a konkrét ügyre akkor sem vonatkozhatott volna.) Úgyhogy mostanra minden ellenállási hivatkozás kihullott a magyar kormány kezéből.

A magyar kormány így kampányolt a kvóta ellen tavaly ősszel.

Nyáron a bizottság már elindította a kötelezettségszegési eljárást az összes olyan ország ellen (Magyarország, Csehország és Lengyelország) amelyek az elmúlt egy évben a 2015-ös elosztási rendszert teljesen bojkottálták, vagyis egyetlen egy embert sem vettek át az olaszoktól vagy a görögöktől. A bizottság nem volt szigorú, Szlovákiának elég volt 16 menekült ügyében elkezdenie a bürokratikus eljárást ahhoz, hogy ők megússzák az eljárást.

Mivel szeptemberben az EU bírósága kimondta, hogy az elosztási határozat törvényes, így végrehajtásának bojkottálása miatt szinte biztos, hogy Magyarország elveszti majd ezt a pert.

Az viszont nagy kérdés, hogy a Magyarország elleni ítéletből következhet-e majd az, hogy tényleg be kell fogadnia menekülteket a magyar kormánynak. Ugyanis a 2015-ös kvótadöntés hiába szólt 98 ezer ember szétosztásáról, ennél jóval kevesebb menekültről derült ki, hogy részt vehet a programban, és nagy részüket a szabályokat tisztelő országok már el is osztották. Ráadásul a program idén szeptember végén lejárt, így a magyar kormány azzal készül érvelni majd a bíróság előtt, hogy kifutottunk az időből, nincs már mit tenni. Esetleg emiatt egy újabb pert indíthat még majd a kormány. 

Ezzel együtt ha embert nem is kell befogadnunk egy ítélet nyomán, az nem kizárt, hogy pénzbüntetésre ítélik Magyarországot ebben az ügyben.

Civilek elleni törvény

A magyar kormány orosz mintára bevezette, hogy a külföldről pénzt kapó civil szervezeteknek fel kell tüntetniük kiadványaikon, hogy "külföldről támogatott szervezet", így például a Vöröskereszt, vagy éppen a beteg gyerekeket üdültető Bátor Tábor is kénytelen volt magára venni a bélyeget. 

A kormány valószínűleg inkább a Soros György alapítványa által támogatott szervezetekkel akart kiszúrni, ám azok közül politikailag leginkább aktívak egyszerűen nem hajtották végre a törvényt. 

Gyurácz Annamária, az SM Betegek Csongrád Megyei Egyesületének elnöke beszél a civil szervezetek melletti tüntetésen 2017. májusában.Fotó: botost/444.hu

Nyáron megkérdeztem Orbán Viktort Brüsszelben, hogy lát-e különbséget abban, hogy a kormánya nem hajtja végre a kvótadöntést, illetve hogy a civilek egy része nem hajtja végre ezt a törvényt, van-e érdemi különbség a saját kormánya és mondjuk a Helsinki Bizottság viselkedése között jogfilozófiai szempontból. Azt válaszolta, hogy

ezen még gondolkodnia kell.

Mindenesetre ha az EU bírósága úgy dönt, hogy a civileket megbélyegző törvény nincs összhangban az EU-s joggal, akkor a magyar parlamentnek az ítéletben szereplő határidőn belül vissza kell vonnia vagy módosítania kell a törvényt. Ha a magyar fél nem engedelmeskedik, akkor pénzbüntetést kell fizetni folyamatosan a teljesítésig. Ha a magyar kormány nyeri a pert, akkor nem kell csinálni semmit. 

Lex CEU

Szintén bíróság elé kerül a felsőoktatási törvény idei módosítása, amit azért neveznek lex CEU-nak, mert lényegében arról szól, hogy tűnjön el az országból a Central European University, a nemzetközi szinten legmagasabban jegyzett magyar egyetem.

A kormány azért üldözi a CEU-t, mert azt Soros György alapította. A törvény elvben érint még néhány másik felsőoktatási intézményt is, de a részleteit úgy rakták össze, hogy a CEU számára legyen a leginkább kedvezőtlen.

Jelenleg patthelyzet alakult ki az ügyben, a CEU azt állítja, hogy ami tőle tellett, azt elvégezte a megmaradás érdekében, a kormány pedig elhalasztotta a törvény behajtását egy évvel, hogy ne kelljen érdemben vizsgálnia, hogy a CEU megfelelően járt-e el, és a bizonytalanságot fenntarthassák az intézmény körül.

Tüntetés a CEU mellett Budapesten, 2017 májusában.

Ha a bíróság a most induló perben arra jut, hogy az EU-s törvényekkel szembe megy a lex CEU, akkor vissza kell vonni, vagy módosítani kell. Ha átengedi, akkor minden maradhat úgy, ahogy van. A kormány itt azzal fog érvelni, hogy a törvny csak az EU-n kívüli egyetemekre vonatkozik, ezért az EU bíróságának sincs köze hozzá. A bizottság szerint az oktatási szabadsága sérül itt, ami általános európai követelmény, illetve a szolgáltatásokról szóló irányelvet is sérti az állam.

Szimbolikus ügyek ezek

Gyakran előfordul, hogy a kötelezettségszegési eljárásoknak per lesz a vége, és a luxemburgi EU-bíróság dönti el, hogy kinek van igaza. Tavaly decemberben például a magyar kormány elvesztette azt a pert, amit három külföldi cég indított az étkezési utalványokat állami monopóliumba helyező törvény ellen. Eddig több mint 10 milliárd forintot vesztett a magyar állam azon a peren, pedig a három Magyarországról kiebrudalt cég közül még csak az egyikkel sikerült megegyezni a kártérítés mértékéről, vagyis sokba lesz még az az ítélet. A perből mégsem lett nagy balhé,

a magyar kormány inkább csendben teljesít.

A mostani esetek azért mások a szokásos ügymenethez képest, mert hatalmas politikai habverés van körülöttük. A magyar kormány részben pont azért ment bele ezekbe a konfliktusokba, hogy legyen módja harcolni az EU ellen, és a hazai permanens politikai kampányban megmutassa, hogy szabadságharcot vív a Nyugat ellen. Éppen ezért lesz izgalmas látni, hogy a magyar kormány végrehajtja-e majd az ítéleteket akkor is, ha azok számára kedvezőtlenek lesznek. Olyan még sosem fordult elő, hogy egy tagállam szabotálja az EU bíróságának döntését, ha ez megtörténne, akkor az az EU végét jelentené.

Éppen ezért lenne nagyon érdekes, ha még a választások előtt lenne ítélet ezekben az ügyekben, de erre szinte nincs reális esély. Minden bizonnyal a perek legalább egy évig tartanak majd.

;