Tíz év múlva tudhatjuk csak meg, hogy valóban 2400 év alatt térül-e meg az a vasútfejlesztés, amivel a kínaiak kedvébe akart járni Orbán Viktor. A kormány ugyanis titkosította a megvalósíthatósági tanulmányt, mert az „döntést megalapozó adatnak minősül".

Mesterházy Attila (MSZP) kérdezett rá írásban a fejlesztési minisztériumnál azokra a dolgokra, amíg erősen kétségessé teszik, hogy miért is kezd bele a kormány horribilis áron a Belgrád-Budapest vasútvonal magyarországi szakaszának felújításába. A 160 kilométeres vonal felújítása és egy második vágány kiépítése kamatostul 949 milliárd forintba kerül majd. A kínaiak számára fontos beruházásra a kínaiak adnak pénzt, és kínai cégek végezhetik majd el a munkát. A terv az, hogy a Pireuszba hajóval szállított kínai árut a Balkánon keresztül, Magyarországon át vasúttal szállítják minél gyorsabban tovább. Ez lenne a kínai áruk egyik útvonala. 

Néhány kérdés Mesterházytól:

• Igaz-e, hogy érdemi forgalombővülés esetén is leghamarabb 2400 év múlva térülhet meg Magyarországnak a gigaberuházás? 
  
• A megállapodásban szereplő jelenlegi - a környék jelentősebb lakott településeit gondosan elkerülő - nyomvonal helyett nem merült fel a magyar személyszállítás szempontból előnyösebb Szabadka-Szeged-Budapest vonal? 
  
• Mi a garancia arra, hogy a beruházás elkészülését követően a kínai fél Magyarországra hozza elvámoltatni az árut - ami lényegében az egyetlen bevételt jelentené - és ezt nem Görögországban teszi meg?
  
•  A Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása kapcsán született egyezmény vonatkozásában a kínai fél vállalta-e, hogy folyamatosan szállítmányokkal lássa el a vonalat?
  

És akkor a válaszok, amikből az derül ki, hogy semmiféle garancia sincs arra, hogy ez nekünk pénzügyi szempontból bármilyen szinten megérné majd.

A 2400 éves megtérülésről 

„A kérdéseiben szereplő számok és az ön által felvetett megtérülési idő legfeljebb találgatásnak minősíthető, a sajtóban megjelent becslések minden alapot nélkülöznek”- válaszolta Fónagy János államtitkár. De akkor mi az igazság? Ez az, amit nem árul el a minisztérium nevében válaszoló államtitkár, ugyanis a kormány a megvalósíthatósági tanulmányt tikosította tíz évre. 

Amit Fónagy sejtetni engedett, az a magyar adófizetők számára elég rossz hír, és pontosan követi Orbán Viktor sajátos logikáját erről a vasúti projektről. A miniszterelnök ugyanis a közrádióban mondta a megtérülésről: 

„hogy ez forintba hogyan térül meg, azt másodlagosnak tartom”. 

A fejlesztési minisztérium válasza az orbáni logikán alapszik: „Az állami infrastruktúrafejlesztéseket nem tisztán a pénzügyi megtérülés magánbefektetői logikája alapján kell vizsgálni, ilyen projektek esetében ugyanis nélkülözhetetlen az állami beavatkozás. Hosszú távú makrogazdasági és társadalmi hasznokkal kell számolni — vonal kapacitására épülő termelő- és logisztikai beruházások, rugalmasabb munkaerő mobilitás stb. — melyeknek csupán részeleme a vasúti szállítás versenyképességének javítása és az eljutási idők csökkenése”.

Arról, hogy a kínaiak adtak-e garanciát arra, hogy növelni fogják a vasúti szállítást az új vonalon

A válaszból az derül ki, hogy ilyen garancia nincs. Annyi van, hogy „a vasúti árufuvarozás mértéke a 150-es vonalon évek óta folyamatosan növekszik. Ezt a tendenciát és a megvalósuló korszerű infrastruktúra előnyeit figyelembe véve további jelentős bővülésre lehet számítani a személy- és teherszállításban is. Már az idei évtől tapasztalható a pireuszi szerelvények számának gyarapodása, amely a kínai fél jelzései alapján a jövőben folytatódni fog". 

Vagyis lehet, és vannak ilyen jelzések, de konkért kínai garanciát az államtitkár nem említ. Ráadásul már a fejlesztési nélkül is jönnek a kínai vagonok. 

Arról, hogy a kínaiak itt vámolnak-e majd, és nem Görögországban

A vasútfejlesztéssel járó egyetlen biztos bevétel a rajtunk keresztül átszállított vám lenne (magyarországi összeszerelőüzemek építéséről ugyanis nincs szó, pedig az valóban munkahelyteremtést jelentene). Ennek mértéke messze nem ellensúlyozza a beruházás gigantikus költségeit, ráadásul a kínaiak már az EU-tag Görögországban is levámolhatják az oda behajózott árukat. 

„A vámeljárás helyszínét minden kereskedőcég maga választhatja meg. Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy a vámhivatal folyamatosan fejlessze szolgáltatásait, és eredményes legyen az európai országok között kialakul t versenyben. A magyar vámhivatal rendszeresen egyeztet a kínai keresked őkkel, az érintettek pontosan ismerik és betartják a szabályokat, ami jelentősen felgyorsítja az ügymenetet. Az utóbbi időben több mint húsz százalékkal nőtt az unión kívülről Magyarországra érkező áruk értéke.” 

Vagyis nincs garancia arra, hogy a kínaiak itt vámolnak majd, és nem Görögországban.

Arról, hogy van-e garancia arra, hogy a kínaik a több lehetőség közül valóban ezt a vasútvonalat használják majd

A Pireusz-Budapest vasútvonal csak egy lehetőség a kínaiak számára a szállításra. Miután a kínaiak csak hitelt adnak egy lehetséges útvonalra, amit mi építünk ki, az üzemeltetésben már nem érdekeltek, így aztán simán válaszhatnak másik útvonalat is majd. 

„Az árufuvarozási útvonalak tekintetében a szállítmányozási piac folyamatosan változik. A költség, az eljutási idő, a kiszámíthatóság, a biztonság egyaránt hatással van a cégek döntéseire. A 150-es vasútvonal korszerűsítése megteremti annak lehetőségét, hogy ez a vasúti folyosó minden szempontból kedvező feltételeket biztosítson a gazdaságos, megbízható, gyors és biztonságos áruszállítás számára. A többségi kínai tulajdonban álló pireuszi kikötő publikus tervei szerint a kikötő az évi három millióról előbb öt-, majd tízmillióra növeli az áthaladó konténerek mennyiségét. Ennek lebonyolításához szükséges lesz a 150-es vasútvonal növekvő mértékű igénybevétele is. További érv a vasúti szállítás mellett a tengeri útvonalak lassúsága.”

Vagyis garancia nincs, a szállítmányozási piac folyamatosan változik, de végülis ez is egy lehetőség lesz a kínaiak számára. A válasz egy másik részében „várhatóan jelentősen megnövekvő pireuszi teherforgalomról” ír Fónagy. 

Arról, hogy kínaiak építik-e majd a vasutat Magyarországon

Simán. „A nyertes pályázó az alvállalkozóit és azok munkavállalóit szabadon választhatja meg. Erre az ajánlatkérőnek nincs ráhatása a hatályos jogszabályok értelmében. A beruházás előkészítésében jelenleg 15 kínai munkavállaló vesz részt.”

Arról, hogy miért nem érinti a beruházás Szegedet, ami a személyszállítás szempontjából fontos lenne

Megvizsgálták, és a teherfivarozás szempontjai fontosabbak voltak a személyszállításnál. „A kormány vizsgálta a szegedi vonal lehetséges érintettségét is, azonban az érintett országok egységes szempontjának a 150-es vasútvonal fejlesztése felel meg.”

Mikor lesz kész?

A tervek szerint a beruházás a szerződés aláírásától számított 84 hónap alatt készül el. Vagyis hét év alatt. Érdekes adat, hogy Mészáros Lőrincék alapítottak egy vasutas céget.