Megint sikerült olyan egészségügyi béremelést végrehajtani, hogy vannak, akiknek egy fillérrel sem nőtt a fizetésük

Nem volt annyira régen, amikor decemberben az egészségügyi dolgozók jó része alaposan meglepődött, hogy a gyakorlatban mit is jelent a kormány által bejelentett 12 százalékos béremelés. Sokan ugyanis végül pont annyit kaptak, mint előtte:

A decemberi béremelés egy műtőssegéd fizetési lapján. Mindez bruttó 160 ezer volt. 

Most újra nekifutott a kormány, ezúttal 8 százalékos béremelést jelentettek be, amit - nyilván a kampányra tekintettel - előre is hoztak novemberről mostanra. Most sem sikerült tökéletesre, íme egy több mint 20 éve az egészségügyben közalkalmazottként dolgozó béremelése:

Vagyis fillérre annyi, mint előtte. 

Eközben a kormány arról beszél, hogy december után most is jelentős béremelések vannak az egészségügyben. De ez korántsem igaz minden egészségügyi dolgozóra. 

Hogy miből áll össze az egészségügyi dolgozók fizetése, annak megértése nem egyszerű feladat. 

Van egyrészt egy garantált szakmai bérminimum, ennek összege végzettségtől, beosztástól függ. Csakhogy az egészségügyi dolgozók fizetése annyira alacsony szintről indult, hogy volt egy nagy rés az alapbérük és a megállapított bérminimum között. Ennek betömését meg lehetett volna oldani úgy is, hogy felemelik az alapbért száz százalékig a bérminimumhoz. De a kormány másik megoldást választott: nem alapbérként, hanem más hivatkozással kipótolták a hiányzó összeget. 

Viszont amikor emelték az alapbért, sok esetben ez nem jelentett valódi fizetésemelést, csak a belső arányok változtak. Vagyis amennyivel magasabb lett az alapbér, annyival csökkentették a kiegészítést. Az egészségügyi dolgozók közül sokan pedig pont annyit vittek haza, mint előtte. 

Erre volt példa ez a decemberi fizetési papír (bruttó összegek)

Egy decemberi, 12 százalékos emelés. Régi 161 ezer, új 161 ezer. 

Mi történt most? Vegyük elő megint a friss, veszprémi fizetési papírt. 

Egy mostani fizetési papír. Amennyivel a központi illetmény nő, éppen annyival csökken a kórházból kapott kiegészítés. 

A veszprémi kórház eddig munkáltatóként adott egy 10 100 forintos kiegészítést. Most, hogy a 22 éve az egészségügyben dolgozó alapbére emelkedett kereken 5400 forinttal (!), a kórház pont ennyivel csökkentette az alkalmazottja kiegészítését. Így maradt a bruttó 219 900 forint. 

Van, aki valóban megkapta a 8 százalékos emelést, de a poszt alatt is kommentelt olyan egészségügyi dolgozó, akinek 15 forinttal még csökkent is a fizetése az emelés után. Kiss László, az 5.12 Szakszervezet a Tiszta Egészségügyért elnevezésű szakszervezet vezetője szerint egyáltalán nem egyedi eset a veszprémi, azokban a kórházakban fordul elő, ahol eddig adtak pluszt a dolgozóknak, de abból most visszavesznek.

A független egészségügyi érdekvédők egyébként már az emelés előtt konlikftusba kerültek az egészségügyi kormányzattal. A folyamatos egészségügyi béremeléssel kampányoló Emmi ugyanis olyan számokat emlegetett az egészségügyi dolgozók béreként, amik messze nem fedik a valóságot. Balog Zoltán például azt mondta, hogy egy 4-6 éves munkaviszonnyal, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakápoló alapbére 2016 januárjában 268 607 forint volt, ez mostanra 382 354 forintra, a következő évi emeléssel pedig 412 900 forintra nő. A Független Egészségügyi Szakszervezet szerint a Balog által említett számok „nemcsak a dolgozóik visszajelzéseit, bérpapírjait nem tükrözik, de a jogszabályban elfogadott bértábla adataival sem egyeznek”, 40-50 százalékkal magasabb összeget emlegetett a miniszter. 

Nem sikerült jobban az államtitkár magyarázkodása sem, amikor azt mondta: ők végig keresetről és nem alapbérről beszéltek. Merthogy az egészségügyben az alapbéren felül vannak egyéb pótlékok és túlmunkák is.

„A számok valódiságát a munkavállalóink többsége továbbra is vitatja, még úgy is, ha ezek kereseteket és nem alapbéreket jelentenek, a tőlük kapott részletes információk alapján még 60-és 140 óra közti havi túlmunkával, rendszeres éjszakai, hétvégi műszakok vállalásával is legfeljebb bruttó 300 000 Ft körüli bruttó fizetést kapnak a magasan képzett, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező dolgozók” - írja a FESZ. 

Valóban, az egészségügyben sokat túlóráznak. Egyrészt azért, mert nincs kinek átadni a munkát, ugyanis kevesen vannak. Másrészt olyan alacsonyak a fizetések, hogy túlórával kell kiegészíteni a pénzt - állítják a szakszervezetek, akik szerint ezért az lenne a megoldás, ha valóban az alapbérüket emelnék fel, és nem különböző trükkökkel azt állítanánk a közvéleménynek, hogy nagyon sokat keresnek az egészségügyben dolgozók. Így aztán pihentebben és nem széthajtva láthatnák el a munkájukat. 

Frissítés:

A Csolnoky Ferenc Kórház szerint a Facebookra kirakott képhez tartozó vélemény és a hozzá írott kommentek megtévesztőek. A dokumentum ugyanis a minden év elején kiadott, a közalkalmazottak törvényben meghatározott átsorolásáról szól, nincs köze az ágazati illetményemelésekhez. A dokumentum január 10-én készült, a visszamenőleges hatályú bérfejlesztést meghatározó Kormányrendelet pedig február 1-jén került kihirdetésre. A főigazgató, Dávid Gyula szerint álhír, hogy a kórházban nem emelkedtek a bérek. A kórházban minden egyes szakdolgozó megkapta a 2017. november 1-től érvényes 12 százalékos illetményemelést, illetve a Kormányrendeletben meghatározott 8 százalékos, január elsejétől visszamenőlegesen érvényes illetményemelésre is sor kerül. A visszamenőleges hatályú, 8 százalékos illetményemelést a rendeletnek megfelelően dolgozóink február 20-ig kézhez kapják.