Economist: A Nyugat csúnyán benézte Kínát

2018 március 2., péntek 15:29
344

Önkritikus vezércikket írt ezen a héten az Economist arról, hogy nagyjából az egész nyugati világ, és ők maguk is elszámították magukat Kínával kapcsolatban.

Kína a múlt héten egyértelműen elmozdult az autokrácia felől a diktatúra irányába - írja a lap. Ekkor jelentette be Hszi Csin-ping, hogy az alkotmány módosításával bármeddig az ország vezetője lehet - akár élete végéig is. Mao Ce-Tung óta nem volt olyan vezetője az országnak, aki ilyen nyíltan ekkora hatalmat gyakorolt volna.

Ez nemcsak Kínának nagy változás, de azt is mutatja, a Nyugat elbukta azt a fogadást, amit Kínára tett az elmúlt 25 évben 

- írja az Economist.

„A hidegháború vége, a Szovjetunió bukása óta a Nyugat azt várta, hogy még egy nagy kommunista ország kapcsolódjon be a világgazdasági rendbe. Gyakorlatilag arra számított a Nyugat, hogy Kína beilleszkedik, maga is piacgazdasággá válik, és ahogy egyre gazdagabb lesz, a nép kiharcolja magának a demokratikus jogokat és a joguralmat.”

Az Economist beismeri, hogy maga is erre számított, és még Hszi Csin-ping hatalomra kerülésekor is láttak esélyt arra, hogy az alkotmányos rend irányába mozduljanak el, de mára ennek az illúziónak vége. Kína a politikai elnyomás, az állami ellenőrzés és a konfrontáció felé halad.

Hszi a korrupcióellenes kampány címszava alatt eltűntette a riválisait, és megerősítette a saját pozícióját. Szabadgondolkodó ügyvédeket zárt börtönbe, lehetetlenné tette a párt és a kormány kritikáját a médiában és az interneten. Bár az emberek magánélete még többé-kevésbé még szabad, de azt is egyre jobban megfigyelik.

Ráadásul a rendszert már egyre inkább nemzetközi példának is tekintik. A tavalyi pártkongresszuson Hszi Csin-ping arról beszélt, az autoriter rendszer a liberális demokrácia riválisa lehet, és ezt más országok is átvehetik. Később ugyan azt mondta, hogy nem akarja exportálni ezt a modellt, de egyre inkább érezhető, hogy

Kína már nemcsak gazdasági, de ideológiai riválisa is Amerikának. 

Az ország közben már a világ első számú exportőre, a világ 100 legértékesebb vállalatából már 12 kínai. Ráadásul ez a helyzet pont akkor áll elő, amikor a Nyugat elvesztette az önbizalmát, írja az Economist.

Hszi Csin-ping felemelkedéséről bővebben itt írtunk, arról pedig itt, hogy Kína hatalmas tempóban érkezett meg Európába, míg mindenki Oroszországra figyelt.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt