Az elmúlt napokban különös időjárási jelenséget figyelhettünk meg: Európa nagy részén hidegebb volt, mint a most éppen téli sötétségbe boruló északi sarkon. Miközben Norvégiában csütörtökön helyenként mínusz 42 fokot mértek, az Északi-sarkon plusz 2 fok is volt a héten. vagyis 28 fokkal volt melegebb az ilyenkor normálisnál, és 44 fokkal volt melegebb, mint Norvégiában. Mégy Magyarországon is 25 fokkal hidegebb volt, mint az Északi-sarkon, ahol, nem győzöm hangsúlyozni, hónapok óta nem jött fel a nap.

Joggal merül fel a kérdés, hogy a két jelenség összefügg-e. Judah Cohen klimatológus szerint igen. 2017-ben megjelent tanulmánya szerint a jelenségért a poláris ciklonként (polar vortex) ismert jelenség a felelős. Ez az alacsony nyomású rendszer normálisan a sarkkör fölött kavarogva a sarkkörön belül tartaná a hideg légtömegeket. A globális felmelegedés hatására a sarki ciklon legyengül, így a sarki hideg kiszökik - mint amikor nyitva hagyjuk a hűtő ajtaját, írja a New York Times.

Legalábbis Cohen feltevése szerint a felmelegedés miatt elolvadt sarki jégtakaró és megszűnő szibériai hópaplan felelős azért a felmelegedésért, amely magas nyomású mintákat hoz létre a Barents- és a Kara-tengerek vidékén, Oroszország északi partvidékén. Ezek a magas nyomású mintázatok gyengítik az alacsony nyomású rendszert. A Times cikke szerint ebben viszont még nincs olyan közmegegyezés, mint abban, hogy a felmelegedést az emberi tevékenység okozza.

Az viszont nagyon valószínűnek tűnik, hogy a sarki hideg valóban a poláris ciklon gyengülése miatt képes kiszökni a sarkvidékről a mérsékelt égövi területekre. A mostani hideghullámot megelőző időszakban Cohen megfigyelései szerint például nem szimplán legyengült a poláris ciklon, hanem kétfelé szakadt, egyik része Európa, a másik része pedig Kanada és az Egyesült Államok nyugati területei fölé sodródott.

Cohen szerint ez magyarázza azt is, hogy a sarkvidék hogy tudott télen felmelegedni. A kiáramló hideg levegő helyére ugyanis meleg levegő érkezett a mérsékelt égövről.