Még Putyin volt veje is rákerült az amerikaiak új szankciós listájára
2018 április 06., 22:24
Nagyot zuhant az orosz tőzsde, menekülhetnek a külföldi befektetők a szankciók miatt
Hétfő volt az első kereskedési nap Moszkvában azután, hogy Washington az eddigi legkomolyabb szankciós csomagot léptette életbe orosz oligarchák és vállalatok ellen, és a tőzsde a jelek szerint megszenvedte az intézkedést: négy éve nem zuhant ekkorát a moszkvai részvénypiac.
A szankciók egyik célpontja a Kreml-közeli oligarcha, Oleg Gyeripaszka volt, aki az aluminium legnagyobb szereplője. Az általa vezetett RUSZAL a szankciók értelmében többet nem kereskedhet nyugati vállalatokkal, emiatt pedig félő, hogy nem fogja tudni tovább görgetni jelentős adósságait. A RUSZAL részvényei 28 százalékot zuhantak hétfőn.
Egy moszkvai elemzőcég, a Loko-Invest szakértője, Kirill Tremaszov arról beszélt a Bloombergnek, hogy nagyon rég nem láttak ennyire egységes, tömeges visszalépést az orosz eszközöktől, mint ma. Szerinte a szituáció egyre inkább 2014-re emlékeztet: abban az évben omlott össze az orosz tőzsde, amit aztán a Krím nem sokkal később bekövetkező elfoglalása feledtetett csak el.
A Krím elfoglalása után több körben is szabtak ki szankciókat orosz vállalatokra és oligarchákra, de a legutóbbi körről már a kihirdetés pillanatában sok elemző megírta, hogy alighanem az eddigi legfájdalmasabb intézkedések lehetnek. Most fordult elő először ugyanis, hogy tőzsdén jegyzett, globálisan is kereskedő nagyvállalatokat sújtottak az intézkedésekkel.
A Kreml azonnal tűzoltómódba kapcsolt, és jelezte, hogy segít felszínen maradni a vállalatoknak, de ez sem nyugtatta meg a piacot: a moszkvai MOEX-index 8,6 százalékot zuhant hétfőn, ami 2014 márciusa óta a legnagyobb esés. A rubel 3,1 százalékot gyengült hétfő délutánig.
Az elmúlt hetekben gyülekeztek a viharfelhők Oroszország felett: a Szergej Szkripal exkém elleni idegmérges támadás óta, amivel a brit kormány az oroszokat vádolja, bár Moszkva határozottan tagadja a vádakat, egymást érték a diplomáciai kiutasítások, majd jöttek az új szankciók. Az amerikai-orosz kapcsolatot élezheti a szíriai konfliktus is, ahol a legutóbbi vegyifegyveres támadásról szóló, még nem megerősített hírek után Donald Trump kivételesen már Vlagyimir Putyint név szerint említve firtatta az oroszok felelősségét a szíriai mészárlásban.
Egy másik moszkvai elemző, Vadim Bit-Avragim szerint a befektetők most jöhettek rá arra, mennyire rosszra fordultak a dolgok Oroszországban, és most attól tartanak, hogy bármelyik orosz vállalat a szankciós listára kerülhet, ezért inkább nem vásárolnak semmiből. A Morgan Stanley szintén arra számít, hogy a külföldi befektetők elhagyhatják az országot.
Dmitrj Medvegyev miniszterelnök már felkérte a kormányát arra, hogy állítsanak össze egy megoldási tervet, mellyel az érintett vállalatokat segíthetik, illetve esetleges válaszcsapásokhoz is kért ötleteket, de részleteket ezekről még nem tudni.
Az is kérdés, hogy az állami bankok meddig mehetnek el a vállalatok megsegítésében, hiszen a szankcionált vállalatok megsegítéséért őket is sújthatja nemzetközi büntetés. (via Bloomberg)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.