Semjén Zsoltnak sokat kell még tanulnia a drága ajándékokról, ha nem mindig a politikából akar megélni

Kevés olyan munkahely van, ahonnan ne rúgták volna ki Semjén Zsoltot a titokban elfogadott vadászutak miatt, de szerencséjére a képviselőség és a miniszterelnök-helyettesség pont ilyen. 

  • A nagyobb cégeknél általában szigorú szabályokat hoznak, hogy a nagyobb értékű ajándékoknál fel se merülhessen a megvesztegetés gyanúja. 
  • De még az egyszerű köztisztviselőknek is előírják, hogy nem fogadhatnak el olyan ajándékot, amit a jogszerű jövedelmünkből nem engedhetnének meg maguknak.
Fotó: MTI/Komka Péter

De az ország legnagyobb kereszténydemokratája arra jutott, hogy az ajándékba kapott svédországi és kanadai vadászatokat tulajdonképpen be sem írhatná a vagyonnyilatkozatába, mert szerinte azokat nem képviselőként fogadta el. Pedig nehéz lenne azt mondani, hogy a politikai munkássága semmi köze a vadászathoz: 

De a milliós vadászatokat mégis elintézte annyival, hogy azokhoz senkinek semmi köze, mert a magánéletének a része, így az a szabály sem vonatkozik rá, ami szerint a képviselőknek a fizetésük  1/12-ed részét meghaladó ajándékokat és ingyenes szolgáltatásokat is fel kellene tüntetniük a vagyonnyilatkozatukban. Még akkor sem gondolta meg magát, amikor kiderült, hogy egy olyan vállalkozó fizetett helyette Svédországban, aki az elmúlt években rendesen megszedte magát az állami pályázatokon. 

Ehhez képest az egyik nemzetközi dohánycégnél dolgozó olvasónk arról beszélt, hogy még azt is jelentenie kellett a belső ellenőrzésnek, amikor az egyik beszállító meghívta az esküvőjére. Miután jóváhagyták, mehetett. 

Mivel Semjén Zsolt még sosem dolgozott a versenyszférában, a jövőre nézve talán neki is hasznos lehet tudni, hogy ott mit mondanak szabályok a komolyabb ajándékokról. A multik sokkal érzékenyebbek arra, hogy az alkalmazottaik mit kapnak az ügyfelektől/beszállítóktól. Leginkább azt tanácsolják az alkalmazottaknak, hogy ne fogadjanak el olyan nagy értékű ajándékot, ami befolyásolhatja a döntéseiket. Ha mégis befut egy értékesebb ajándék, azt nem lehet elsunnyogni, jelenteni kell a vezetésnek. 

A MOL-nál minden 50 eurónál drágább ajándékot regisztrálni kell, és csak akkor lehet elfogadni, ha a főnök írásos engedélyt ad rá. A cég etikai kódexe szerint a nyilvántartásban nem rögzített 50 eurót meghaladó értékű ajándékok, üzleti étkezések, rendezvénymeghívások megvesztegetésnek számítanak.

Az OTP-nél a 20 ezer forint feletti ajándékokat is jelenteni kell a Bank Compliance és Biztonsági Igazgatóságának. Az etikai kódex külön kiemeli, hogy „a munkatársak nem adhatnak vagy fogadhatnak el ajándékot olyan körülmények között, amelyekben kívülállók számára úgy tűnhet, hogy ez befolyásolja az üzleti döntést, vagy akár megvesztegetésként is értelmezhető”.

A kormány stratégiai partnerének számító Magyar Telekom még összeghatárt sem jelöl meg, egyszerűen kiköti, hogy munkatársak nem adhatnak vagy fogadhatnak el ajándékokat, reprezentációt vagy olyan szívességeket, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben befolyásolhatják üzleti döntéseiket. Olyan különleges alkalmakkor, mint előléptetésnél, nyugalmazásnál vagy esküvőnél is csak akkor lehet ajándékot elfogadni egy észszerű értékhatáron belül, ha arról a vezetőség tud.

Semjén Zsoltnak a Tescónál is bonyolultabb lenne az élete, mert a cég etikai kódexe szerint az 50 euró feletti ajándékokat jelenteni kell a felettesének, majd regisztrálni  kell az üzleti ajándék-nyilvántartásba. A nemzetközi utazást magukban foglaló ajándékokat pedig mindig jóvá kell hagyatni az igazgatósággal.

A milliós szarvasvadászatoknak a Vodafone-nál sem örültek volna, erre a vállalat magatartási kódexe olyan tanácsot ad, ami Semjénnek még miniszterként sem jött volna rosszul: 

gondoljon az ajándék vagy a meghívás tartalmára: képzelje el, hogyan ítélné meg azt egy kívülálló vagy hogyan mutatna egy újság címlapján”.