Egy májusi délelőttön közel kétszáz érdeklődő érkezett Hanoi egyik hoteljébe, a „Magyarország – bejárat Európába” című rendezvényre. A háromórás program alatt egy vietnami cég azt mutatta be, hogyan lehet magyar tartózkodási engedélyhez jutni ingatlanbefektetés segítségével. A rendezvény sikeres volt, „sok befektető regisztrált a programra” – írta később a cég a Facebook-oldalán.

A májusi rendezvényt szervező cég, a Bac Son Overseas Property (BSOP) nem csinál titkot abból sem, hogy a bemutatón ismertetett konstrukciót a tavaly felfüggesztett, sok bírálatot kapott letelepedésikötvény-program alternatívájának szánja. „A letelepedési-kötvényprogramot 2017 márciusában lezárták, így más módot kellett találnunk arra, hogy a vietnamiaknak új magyarországi lehetőségeket nyújtsunk. Ez az ingatlanbefektetési program” - írja honlapján a BSOP, annak ellenére, hogy a két lehetőség között több lényeges különbség is van.

2013 és 2017 között a Rogán Antal által kezdeményezett kötvényprogramon keresztül állampapír vásárlásért cserébe szerezhettek letelepedési engedélyt külföldiek. A számos korrupciós és biztonsági kockázatot felvető programot tavaly felfüggesztették, a 2019-es költségvetési törvény pedig arra utalt, hogy a kötvényprogramot jogilag is megszüntetik, de a jelek szerint ez nem jelenti a magyar papírokkal való üzletelés végét.

Vietnamban a BSOP mellett több cég is kínál magyar papírokat ingatlanbefektetőknek, köztük két olyan is, amelyek a lefújt állami kötvényprogramban is benne voltak. Két hónapja pedig Kínában jelentek meg hirdetések egy új, ingatlanalapú bevándorlási lehetőségről.

A vietnami hirdetésekre a Belügyminisztérium azt reagálta a Direkt36-nak, hogy a „reklámozott program egész egyszerűen nem létezik”, és a „magyar kormány semmiféle ingatlanalapú programot nem indított”. A Kormányzati Tájékoztatási Központ a cikkünk megjelenése után kiadott közleményében ezt még kiegészítette azzal, hogy "Vietnámban csalók próbálják meg lejáratni az országot, akik ellen büntetőeljárást kezdeményezünk". Hozzátették, hogy "semmilyen ingatlanalapú letelepedési program nincsen, ezért a nagykövetséget utasítottuk, hogy tegye meg a szükséges lépéseket".

A BSOP nem válaszolt a kérdéseinkre. Az ingatlanbefektetési lehetőséget hirdető másik cég, a korábban a kötvényprogramban is részt vevő Innozone Holdings Ltd. tulajdonosa, Földvári Gábor azt mondta a Direkt36-nak, hogy ők nem állami programot reklámoznak, hanem azzal kísérleteznek, hogyan lehet a törvény által kínált lehetőségeket kihasználni.

Tartózkodás egyéb célból

A vietnami hirdetések azt írják, hogy az ingatlanbefektetési bevándorlást a 2007-es, külföldiek tartózkodását és beutazását szabályozó törvény teszi lehetővé. Eszerint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal többféle indokkal - többek között a tanulmányi, munkavállalási vagy kutatási céllal - adhat tartózkodási engedélyt külföldieknek. Ezeken felül azonban „egyéb célból” is lehet tartózkodási engedélyt kapni.

Legyél része a hatalom ellenőrzésének! Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, hogy folytatni tudjuk a tényfeltáró munkát.

A Bevándorlási Hivatal egyéni esetek alapján mérlegel, hogy ki kaphat egyéb célú tartózkodási engedélyt, mondta a Direkt36-nak három névtelenséget kérő ügyvéd, akik évtizedek óta foglalkoznak külföldi állampolgárok letelepedésével. Szerintük a kötvényprogram előtt is volt lehetőség arra, hogy külföldi állampolgárok az ingatlanbefektetéseikre tekintettel kapjanak egyéb célú tartózkodási engedélyt, és ez az opció a kötvényprogram lezárása után is megmaradt.

A kínai közösségi médiában ezt a lehetőséget reklámozó cég azt állította, hogy a Bevándorlási Hivatallal folytatott előzetes egyeztetéseknek köszönhetően a program működése garantált. A hivatal azonban májusban tagadta a Direkt36-nak, hogy ilyet vállalt volna, sőt, hozzátették azt is, hogy ilyen garanciát a hivatal “senki részére nem adott és a későbbiekben sem fog adni”. A vietnami hirdetések ennél óvatosabbak, nem garantálják, hogy a jelentkező megkapja az engedélyét, és arra is felhívják a figyelmet, hogy a lehetőség limitált: az egyik hirdetés szerint havonta maximum tíz, a másik szerint maximum 25 fő kaphat tartózkodási engedélyt ingatlanbefektetések alapján. Emiatt a befektetőknek lehet, hogy hónapokat kell várni arra, hogy sorra kerüljenek.

Ráadásul van több fontos különbség a letelepedésikötvény-program és az ingatlanbefektetőknek hirdetett lehetőség között. Előbbi résztvevői egyből letelepedési engedélyt kaphattak (amely határozatlan idejű tartózkodásra jogosít), míg ingatlanbefektetéssel maximum öt évre szóló, egyéb célú tartózkodási engedélyt lehet szerezni. A befektetők ezzel munkát nem vállalhatnak, de szabadon mozoghatnak a Schengen zóna országaiban, és három év magyarországi tartózkodás után letelepedési engedélyt is igényelhetnek.

Kötvényesek az ingatlanbefektetés mögött

Vietnamban több cég is hirdeti a magyar ingatlanbefektetési lehetőséget, amelynek menete és költsége cégenként eltérő.

A vietnami magánszemélyek által irányított BSOP nem csak magyar, hanem például portugál és ciprusi befektetési lehetőségeket is reklámoz, de a magyar lehetőséget hirdeti a legolcsóbbként. A cég honlapján megjelent egy olyan cikk, amely szerint Magyarországon már 50 ezer eurós (16,3 millió forintos) ingatlanbefektetésért cserébe lehet tartózkodási engedélyt szerezni, azonban a cég más hirdetéseiben már 115 ezer eurós (37,6 millió forintos), illetve 265 ezer eurós (86,4 millió forintos) árat írnak.

Magyar ingatlanbefektetési lehetőséget reklámoz az Innozone Holdings Ltd. is. A cég korábban részt vett a letelepedésikötvény-programban is, arra kapott engedélyt a parlament gazdasági bizottságától, hogy Cipruson áruljon magyar kötvényeket. Most angol és magyar nyelvű honlapján a felfüggesztett magyar program helyett Bulgária nagyon hasonló befektetési konstrukcióját hirdeti, vietnami és török nyelven azonban az ingatlanbefektetési reklám jelenik meg.

„Körülbelül három hónapja került fel a reklám a honlapra, most kísérletezünk, hogyan lehet ezt a lehetőséget használni” – mondta a Direkt36-nak Földvári Gábor, az Innozone tulajdonosa. A cég reklámjai szerint 80 ezer eurós (26,1 millió forintos) ingatlanbefektetésért lehet tartózkodási engedélyt szerezni, Földvári szerint azonban a tartózkodási engedély kiadása minden esetben a Bevándorlási Hivatal mérlegelésén múlik és nincs szabályozva, hogy pontosan mekkora összegű befektetésért cserébe járnak magyar papírok.

„Mi azt mondjuk, hogy 80 ezer euró alatt nem érdemes kezdeni semmit, de inkább pár százezer eurós ingatlanbefektetést ajánlunk az ügyfeleknek” – mondta Földvári. „A magyar lehetőséget ezért nem is annyira hirdetjük, jelenleg csak két ügyféllel tárgyalunk. Elsősorban inkább Spanyolország, Görögország és Portugália ingatlanbefektetési lehetőségeit javasoljuk, ahol pontosan szabályozott program működik.”

Ha valaki a magyar ingatlanbefektetést választja, az Innozone összeköti a befektetőt egy ingatlanközvetítő céggel, és 55-65 ezer euró ügyvédi díjért pedig vállalja a magyar tartózkodási engedéllyel kapcsolatos ügyintézést (ha nem sikerül tartózkodási engedélyt szerezni, az összeg nagy része visszajár a befektetőnek). „Több ügyvéddel dolgozunk együtt” – mondta Földvári, és azt is megjegyezte, hogy a korábban Rogánt is képviselő, és a kötvényprogramban többek közt az Innozone-nal is dolgozó Kosik Kristóf irodája „éppen nincs az ügyvédek között”.

Együttműködik viszont az Innozone egy korábbi kötvényes partnerével. A cég vietnami ügynöke a European Settlement Immigration Services nevű cég, amely korábban szintén részt vett a kötvényprogramban: 2016 októberétől fél áron árult Vietnamban kötvényeket, többek közt az Innozone-nal együttműködve.

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és így biztosan nem fogsz lemaradni a nyomozásaink eredményéről!

Az Innozone és a European Settlement Ltd. budapesti irodája ugyanazon a címen található, amelyet megosztanak egy harmadik céggel, a tavaly bejegyzett Human Capacities Zrt.-vel is. A munkaerőközvetítéssel foglalkozó magyar cég egyik részvényese Földvári, az ügyvezetője Egri Alajos Béla (aki egyben a European Settlement Ltd. vezérigazgatója is), a felügyelőbizottsági elnöke pedig Suha György, a külügyi tárca tiszteletbeli konzuli hálózatért felelős miniszteri biztosa. „A cégek közt csak annyi kapcsolat van, hogy azokból az országokból próbálunk munkaerőt behozni, amelyeket már a korábbi munkáink során megismertünk. Ilyen például Kína és Törökország, most ezzel kísérletezünk” – mondta Földvári.

Korábban egy másik, jelenleg karbantartás alatt álló honlapon, dinhchungary.com-on is hirdették vietnamiaknak a magyar ingatlanbefektetési lehetőséget. Az archív hirdetések szerint a 85 ezer eurós (27,7 millió forintos) ingatlanbefektetésen felül 65 ezer eurós (21,2 millió forintos) ügyintézési díjat kellett fizetniük a befektetőknek. Ez nemcsak az ügyvédi-, és fordítási díjakat tartalmazta, hanem ebből egy hat nap-öt éjszakás magyarországi városnézésre is meghívták a befektetőt, aki ez idő alatt személyesen kereshetett magának befektetésre alkalmas ingatlant.

Sok Nobel-díjas, kevés muszlim

A korábbi kínai hirdetésekhez hasonlóan a vietnami befektetőket célzó reklámok is vonzó képet festenek Magyarországról. A hirdetések kiemelik, hogy a magyar tartózkodási engedély birtokában szabadon lehet utazni a Schengen-övezet bármely országába. Akik mégis Magyarországon telepednének le, azok többek közt kellemes időjárásra, barátságos helyiekre és nyugat-európai szintű, „meglepően olcsó” egészségügyi ellátásra számíthatnak. A hirdetések azt is hozzáteszik, hogy magas szintű az oktatási rendszer, közel 20 Nobel-díjasa van Magyarországnak.

A dinhcuhungary.com-on megjelent egyik cikk a magyar kormány bevándorláspolitikáját is dicséri: az elmúlt öt év egyik legfontosabb lépéseként utal „a főként iszlám országokból érkező migránsok elleni kerítés” megépítésére. „Ennek eredményeképpen Magyarország sokkal békésebb és biztonságosabb, mint más európai országok (...). Ez az egyik legfontosabb szempont, amellyel Magyarország a külföldi befektetőket csábítja.”