A napokban jelent meg a Központi Statisztika Hivatal Magyarország 2017 című kiadványa, az itt elérhető adatokat dolgozta fel a Napi.hu, kimondottan a magyar nyugdíj értékét vizsgálva. 

Mint írják, a magyar nyugdíjak vásárlóereje messze elmarad az osztráktól, viszont sokkal jobb a bolgárnál. 

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2017 januárjában 2,639 millió főnek, a népesség 27 százalékának folyósított nyugdíjat, járulékot vagy valamilyen egyéb ellátást. Az érintettek döntő többsége, 93 százaléka a nyugdíjkorhatár elérésével lett öregségi nyugdíjas, számuk az előző év elejéhez képest több mint 31 ezerrel nőtt.

Az öregségi nyugdíjak átlagos havi összegében nagy különbségek mutatkoznak országszerte, amelynek fő oka a gazdasági fejlettség és a munkaerő-piaci lehetőségek. Így például egy budapesti öregségi nyugdíjas az országos átlaghoz képest 19 százalékkal nagyobb, míg egy dél-alföldi 9 százalékkal kisebb nyugdíjat kap. 

A nyugdíjasok 2016-ban az átlagosnál 4,1 százalékponttal többet fordítottak lakásfenntartásra, 4,5 százalékponttal magasabb volt az egészségügyi kiadásuk, illetve 3,3 százalékkal többet költöttek élelmiszerre és alkoholmentes italokra. Egészségügyre havonta 9291 forintot, ezen belül gyógyszerekre pedig 6765 forintot költöttek.

A nyugdíjak vásárlóereje az uniós országokban nagy szóródást mutat, a magyar nyugdíjaké pedig az EU-átlag alatt van. 

Az osztrák nyugdíjasok például közel ötször annyi terméket vagy szolgáltatást tudtak venni havi nyugdíjukból 2015-ben, mint a bolgárok, egy magyar átlagnyugdíjas pedig 61 százalékkal kevesebb terméket és szolgáltatást tudott venni havi ellátmányából, mint egy osztrák és 83 százalékkal többet, mint egy bolgár.

Ez azt is jelenti, hogy az uniós tagállamok között a magyar nyugdíjak vásárlóereje a tagállami rangsor utolsó harmadának elején áll. A KSH megjegyzi, hogy a volt szocialista országok közül a cseh és a szlovák nyugdíjak vásárlóereje nagyobb a magyarénál.