Új földtörténeti korban élünk, legalábbis erre jutottak az ezzel foglalkozó tudósok, akik ennek megfelelően ki is igazították a Nemzetközi Rétegtani Táblázatot, melyen mindezidáig korunkat a holocén időszak northgrippian korához sorolták.

A rétegtanászok a földtörténeti korokat globális változásokat hozó eseményekhez kötik, és most az indiai Meghálaja államban lévő barlangokban talált üledékek vizsgálata alapján arra jutottak, hogy úgy 4200 éve, vagyis az első nagy civilizációk kialakulása után a tengeráramlások változása miatt nagy szárazság alakult ki, amit bizony korszakhatárnak kell tekintenünk.

Vagyis a modern emberiség saját földtörténeti korban, az indiai állam után Meghálajának elnevezettben él.

Eddig úgy vélték, hogy még a 11700 éve az utolsó jégkorszak végével kezdődött holocén időszak második periódusában, a northgrippianban élünk. A holocén kezdetét a jégkorszak végét jelző felmelegedéshez kötötték, de korszakot aztán tovább osztották, mert 8300 éve a jégtakaró olvadásával az óceánokba ömlő édesvíz megzavarta az óceáni áramlatokat, és ez újra lehűlést okozott. Ennek következménye volt az a globális aszály is, amely 4200 évvel ezelőtt pusztított, és amit most a legújabb földtörténeti korszakhatárnak tekintenek. (Via BBC)