McCain a szó legősibb értelmében vett nemzeti hős

- mondta Orbán Viktor 2008-ban.

Orbán egy újfasiszta diktátor

- mondta John McCain 2014-ben.

Hogyan jutottunk idáig?

A John McCain pályáját felidéző nekrológunkban is írunk róla, hogy a szenátor többször okozott diplomáciai felfordulást különböző autoriter vezetők nem éppen diplomatikus szapulásával. Ez történt a magyar miniszterelnökkel is - pedig a kapcsolatuk alakulhatott volna másképpen.

A Fidesz és holdudvara ugyanis alapvetően úgy képzelte el, hogy Amerikában természetes szövetségeseik a republikánusok, akikkel megértik egymást mint jobboldali a jobboldalival. Sokáig ez az elmélet működni is látszott. A kapcsolatkeresésről tanúskodik egy különleges archív csemege: Orbán Viktor tumblr-je a 2008-as amerikai utazásáról. A fiatalos platformon

Viktor Amerikában

címmel közzétett bejegyzések azt imitálják, hogy a feleségével az Egyesült Államokban utazgató ellenzéki pártvezér a gyerekeinek számol be élményeiről. Az apropó az elnökválasztási kampány volt, amelynek egyik nagyobb gyűlésén Orbán igazi rajongóként, a közönségből fotózkodott a távolban beszélő republikánus elnök-jelölttel.

Ekkor nyilatkozta az MTI-nek, hogy a republikánusok nagy előnye, hogy „a jelöltjük mégis csak egy hős, a szó legősibb értelmében vett nemzeti hős, egy igazi karakter”. Mint tudjuk, nem McCain nyert, hanem Obama, de a Fidesz 2012-ben is a (vesztes) republikánus jelöltet támogatta.

2010 után a kormány lobbistái is erőteljesen igyekeztek jóban lenni a republikánusokkal: Fellegi Tamás volt fejlesztési miniszter 15 millió dollár magyar közpénzzel kitömött washingtoni lobbialapítványa legalább százezer dollárral támogatta John McCain intézetét.

Úgy tűnik, nem számoltak viszont azzal az aprósággal, hogy Putyin megítélésében a republikánusok a demokratáknál is jóval keményebbek, 

McCain pedig egyszerű gyilkosnak és gengszternek tartja azt az orosz elnököt, aki Orbán egyik legfontosabb szövetségese lett.

A magyar kormány az EU ellenében is támogatta az oroszoknak oly drága Déli Áramlat megépítését, amit személyesen McCain akadályozott meg. Néhány héttel azután, hogy Orbán és Putyin bejelentették a paksi bővítést, a szenátor Budapestre repült, és „kifejezte aggodalmát a verseny és az átláthatóság hiánya miatt ebben az ügyben.” 

link Forrás

Már ekkor figyelmeztette a miniszterelnököt: az egész szabad világ érdeke, hogy Magyarország továbbra is erős, befogadó és toleráns demokrácia maradjon, szabad piacgazdasággal, független igazságszolgáltatással és szabad sajtóval. De a felszínen maradt partneri a viszony, hiába találkozott McCain az ellenzék vezetőivel is.

Aztán jött a kitiltási botrány, ráadásul a magyar kormány elkezdte kritizálni az Oroszország elleni szankciókat, az Obama-kormányzat pedig éppen arra készült, hogy a profi diplomata Goodfriend helyére a politikában tapasztaltan Colleen Bellt delegálja. Ekkor szólalt fel McCain, aki elmondta, hogy ő érti, hogyan működik a politika, nem is a politikai kinevezésekkel van gondja, de 

„most itt áll egy ország, annak a peremén, hogy feladja függetlenségét egy neofasiszta diktátornak, aki ágyba bújik Putyinnal, mi pedig a Gazdagok és szépek producerét küldjük oda nagykövetnek.”

Azóta se beszélt ilyen durván Orbánról senki a világ politikai elitjéből, ráadásul a pofon pont a szövetségesnek hitt republikánusok vezető külügyesétől jött.

link Forrás

A kormány a pánik jeleit mutatta:

• rögtön bekérették az amerikai ügyvivőt,
  
• közben Kovács Zoltán kormányszóvivő azt nyilatkozta, hogy McCain igazából nem is Orbánra értette az újfasisztát,
  
• csakhogy a 444 rákérdezett, és a szenátor sajtósai közölték, hogy dehogynem.
  
• Aztán Szijjártó azzal hárított, hogy McCain „kizárólag a Magyarországról szóló sajtóhíresztelések alapján mond véleményt”,
  
• csakhogy. mint azt említettük, a szenátor az év elején járt személyesen Magyarországon, tárgyalt Orbánnal és még egy csomó emberrel.
  
• Végül pedig Orbán is kénytelen volt nyilatkozni valamit, 
• de nem mondott semmit.
  

Nem sokkal később McCain kiadott egy közleményt, amelyben már jóval higgadtabb hangnemben, tételesen sorolta fel, mi a baja az Orbán-rendszerrel. Ennek a vége így hangzik:

„Nem egyszerűen elégtelen, de veszélyes is az olyan demokrácia, ahol nem működik a jogállam, a hatalmi ágak szétválasztása, és nem biztosítják a gazdaság, civil szféra és vallás szabadságát. Ez a hatalommal való visszaéléshez, etnikai feszültségekhez, a gazdaság korlátozásához és a szabadságjogok gyengüléséhez vezet. Pontosan azokhoz a dolgokhoz, amik Orbán Viktor miniszterelnök hatalomra kerülése óta tetten érhetőek Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök azzal próbálta megmagyarázni tetteit, hogy ő egy új modell szerint szervezett, »illiberális demokráciát« épít, de ez a vízió megtagadja azokat az értékeket, amikre az Európai Uniót és a NATO-t alapozták. Ezek a szövetségek nemcsak a demokráciát tekintik alapértéknek, hanem a jogállamot, az egyén jogainak védelmét és az alapvető szabadságjogokat is. A szövetségek minden tagjának vallania kell ezeket az értékeket.”