A CEU vezetése csütörtök kora délután egy belső fórumon lényegében bejelentette, hogy elköltöznek Magyarországról. Az Index szerint a magyarok három hete arról tájékoztatták az amerikai nagykövetet, hogy nem hajlandóak aláírni az egyetem jövőjét biztosító megállapodást New York állammal. Az egyetem azokat az Amerikában is akkreditált képzéseket kezdi el Bécsbe költöztetni, amelyek miatt a magyar kormány támadást indított ellenük 2017 tavaszán.

A lap azt írja, ha decemberig nem halad az ügy, a CEU jövő szeptembertől Bécsbe költözteti az USA-ban akkreditált képzési programjait. Aki Budapesten kezdte el a tanulmányait, itt is fejezheti be, tehát a költözést felmenő rendszerben vezetnék be. Ennek ellenére a CEU megtartja a budapesti belvárosi épületeit. David Cornstein, az USA magyarországi nagykövete megígérte, hogy megpróbálja kijárni decemberig az egyezmény aláírását. Bécsben már megvannak a szükséges létesítmények, és az akkreditáció is elintéződött, az esetleges költözés költségeit amerikai forrásokból fedezik, nem a CEU meglévő vagyonából – írja az Index.

Az ügyben 14:00-kor tartottak sajtótájékoztatót, Michael Ignatieff, a CEU rektora azt mondta:

„Ami sok, az sok.”

Az Oktatási Hivatal eljárásával kezdődött

A kormány 2017 márciusában, az Oktatási Hivatal egy eljárása mögé bújva indította el a CEU-elleni akcióját. Az nagyon hamar kiderült, hogy nem egy sima bürokratikus folyamatról van szó, ugyanis március 31-én Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt az ügyben, és arról beszélt

„Magyarországon, ha működik egy magyar egyetem, egy diplomát ad ki, ehhez képest van egy egyetem, amely kettőt: egy Magyarországon és egy Amerikában érvényeset. Ez nem fair a többi magyar egyetemmel szemben. (...) Magyarország egy olyan ország, amely a tudást támogatja, de a csalást nem tűri el.”

Orbán azt mondta, hogy „felfoghatatlan, hogy miért kellene nekünk a saját magyar egyetemeinket hátrányba hozni", és igazságtalan előnyt biztosítani külföldieknek. Orbán azt mondta, hogy az egyetem további sorsa azon múlik, hogy sikerül-e megállapodást kötnie az amerikai és a magyar kormánynak.

Elszámolta magát a magyar diplomácia

Arról máig több, párhuzamos elmélet kering, hogy a kormány miért kezdte el a CEU kiszorítását Magyarországról. Van, aki szerint 2017-ben a magyar határra már alig-alig érkező menekültek mellett újabb ellenség kellett az állandó háborús kampányhoz, Soros egyeteme pedig tökéletes célpont volt. Mások azt hangsúlyozták, hogy az egyetem igazából a 2017-ben már javában néppártosodó Jobbik elleni taktikai manőver eszköze lett: a Jobbik régebbi, radikálisabb támogatóinak vállalhatatlan, ha Vonáék megvédik a "Soros-féle" CEU-t, az új, mérsékeltebb vonalba viszont az nem fér bele, ha odaállnak Orbánék mellé szétverni az egyik legjobb magyar felsőoktatási intézményt. A magyar kormány, az amerikai politikát totálisan félretéve azt is gondolhatta: Soros Györgynek az egyetem megtámadásával keresztbe tenni kifejezetten jó pont lesz a Trump adminisztráció szemében.

Az amerikaiak viszont nem "Soros egyetemének" megtámadását, hanem egy fontos amerikai intézmény elleni akciót láttak a Magyarországon zajló eseményekben. Csak az első néhány hónapban, 2017 márciusának vége május közepe között 5 különböző amerikai kormányzati tisztviselő és diplomata vette védelmébe az egyetemet.

A magyarok azt nem értették meg, hogy a világ 60 országában működő amerikai egyetemek, ahol a nemzeti mellett Amerikában elfogadott diplomát is kiállítanak, a globális befolyás, a soft power fontos eszközei az amerikai külpolitika számára. Működik ilyen egyetem Egyiptomban, Libanonban, Kuwaitban, Kínában, Örményországban és még egy csomó másik olyan helyen, amik az amerikai külpolitika szempontjából ezerszer fontosabbak, mint Magyarország. Az Egyesült Államok már csak azért sem hagyhatta szó nélkül a CEU bezárására tett magyar kísérletet, mert ha Orbán Viktor ma következmények nélkül kidobhat egy amerikai egyetemet az országból, akkor holnap Egyiptom vagy Kína is simán megpróbálhatja ugyanezt.

Másfél évig folytatódott a huzavona

A politikai megfontolásoktól függetlenül az első akadály eleinte az volt, hogy a magyarok az amerikai szövetségi kormánnyal akartak megállapodni a CEU sorsáról, pedig az ilyesmi az Egyesült Államokban állami hatáskörben van. A magyarok lényegében azt követelték, hogy a CEU 2018 januárig nyisson egyetemet az Egyesült Államokban is, ami már csak a határidő miatt is irreális volt.

A kormány akciója ellen széleskörű tiltakozás indult a magyar és a nemzetközi tudományos világban, Nobel-díjas tudósok szóltak az egyetem mellett. Ekkor mondta Hollik István KDNP-s képviselő, hogy

„azt tanulhattuk meg, hogy hogyan működik az a demokrácia játékszabályait sok esetben kikerülő hálózat, Soros Györgynek a hálózata, amely ezt az egyetemet működteti. Hogy működik? Úgy működik, hogy rémhíreket, álhíreket, hazugságokat terjeszt, és ezzel megtéveszt Nobel-díjasokat, közgazdászokat, hiszen ezek a Nobel-díjasok és ezek a közgazdászok azt gondolják, hogy itt az egyetemi tanszabadság megszüntetéséről van szó, pedig ez nem igaz.”

Az egyetem 2017 őszére megállapodást kötött a New York-ban működő Bard's College-val, így teljesített a magyar kormány feltételeit, erre a magyarok viszont inkább elkezdtek halogatni.

2018-ban, az új amerikai nagykövet érkezésével úgy nézett ki, a CEU számára kedvezően változik a helyzet. David Corstein sokkal barátságosabb volt a kormánnyal, mint elődei, és a CEU maradását tett legfontosabb küldetésévé. Arról, hogy az amerikaiak milyen gesztusokat tettek a magyarok felé a CEU maradásának érdekében, és aztán őszre hogyan fogyott el a türelmük, arról itt írtunk részletesen.

Közben az egyetem próbált lépést tartani más magyar törvények változásával is, például leállították a magyar állam által hivatalosan is elismert menekültek oktatását célzó programjukat, nehogy "bevándorlást segítő szervezetnek" minősüljenek.

Arra az elmúlt hetekben több, az amerikai diplomáciai viszonyokat ismerő forrásunk is utalt, hogy súlyos következményei lehetnek, ha a magyarok nem írják alá a megállapodást, és a CEU-nak el kell költöznie Budapestről.