Az új bíróságokat is hozzácsapták a magyar kormány bűnlajstromához az EU-ban

Hétfőn az európai ügyekért felelős miniszterek és államtitkárok brüsszeli ülésén ismét tárgyaltak a magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetéről. A téma azért került az általános ügyek tanácsa nevű, havonta ülésező testület elé, mert szeptemberben az EP-ben a képviselők elsöprő többsége megszavazta a Sargentini-jelentést, és ezzel eljárást kezdeményeztek a magyar kormánnyal szemben, az EU alapvető értékeinek veszélyeztetése miatt. Az eljárásnak ezt a szakaszát a tanácsnak, azaz a tagállamok kormányait összefogó testületnek kell lefolytatnia, és most hétfőn volt az első érdemi vita itt a magyar ügyről, mert októberben még csak a menetrendet tisztázták.

Információink szerint a vitában egyetlen tagállam sem mentegette a magyarországi helyzetet, viszont több kormány képviselője is élesen bírálta az Orbán-kormányt. Az eljárás folytatásának módjáról ugyanakkor most nem döntöttek. 

A legvalószínűbb, hogy egy későbbi ülésen beidézik majd a magyar kormány egyik tagját. Jó eséllyel Gulyás Gergelyt küldhetik majd Brüsszelbe, hogy elmagyarázza a többi miniszternek, mit és miért csinál a kormány. Erről azonban egyelőre nincs még döntés, csak az látszik egyre világosabban, hogy mely kormányok érzik a leginkább problémásnak a magyar helyzetet. A vitában a német, a svéd, a belga, a holland, a görög, a dán és a spanyol kormány tagjai jelezték világosan, hogy aggasztja őket az Orbán-kormány működése.

Sargentinivel külön találkoztak

Már az előző ülésen is arról vitatkoztak a miniszterek, hogy beengedhetik-e a tanácsba Judith Sargentinit, a Magyarországról szóló jelentés szerzőjét, holland zöldpárti EP-képviselőt. Ezt az EP elnöke levélben kérte a tanácstól. Az ötletet a magyar kormány határozottan ellenezte, és sokat segített Takács Szabolcs és Varga Judit EU-ügyi államtitkároknak, hogy a tanács jogi osztálya megállapította, hogy az EU-s intézmények közötti egyensúlyt sértené, ha EP-képviselők részt vehetnének az ülésen. Ez nem minden tagállamnak tetszett, de elfogadták, úgyhogy Sargentini nem lehetett ott a hétfői vitán.

Az osztrák kormány viszont - Ausztria a soros elnöke a tanácsnak ebben a félévben - a hétfő délutáni ülés elé megszervezett egy külön találkozót Sargentinivel, és egy másik EP-képviselővel, a brit munkáspárti Claude Moraesszel, a LIBE bizottság elnökével, hogy elmondhassák, szerintük mi a baj Magyarországgal. A megbeszélésre minden ország küldött diplomatát, de a legmagasabb szinten csak Belgium, Görögország, Hollandia és Svédország képviseltette magát. Ezek az országok ugyanazt a kormánytagot küldték oda, mint aki a tanács ülésein is részt szokott venni. Lengyelország viszont csak egy olyan munkatársat küldött a követségéről, aki inkább csak szervezési feladatokat lát el. 

Délután, a tanácsban tartott vitán a belga, a dán és a svéd kormány képviselői nagyon hasznosnak nevezték a megbeszélést Sargentinivel, a spanyol és a görög kormány pedig ismét kérte, hogy legközelebb hivatalosan is meghívhassák az ülésre Sargentinit. A tanács jogászai és a magyar államtitkárok rögtön tiltakoztak, mondván ez nem lehetséges.

Sargentini azt mondta a délelőtti ülésen, hogy a helyzet csak romlott a jelentése óta, most éppen a bíróságok függetlenségét veszélyezteti egy új törvény, a közigazgatási bíróságok felállítására gondolt. Őt pedig többek között arról kérdezték, hogy milyen támadásoknak lett kitéve a magyar állam felől. Sargentini egy holland tévének azt mondta hétfőn, hogy már nem mer Magyarországra utazni, mert a kormányzati hergelés nyomán nem érezné magát biztonságban.

Ezt elmondhatta a tanács tagjainak is, mert a német kormány nevében Michael Roth külügyi államtitkár a délutáni vitában közölte, hogy elfogadhatatlan, hogy a magyar közmédia a jelentés mögött álló képviselőket és az EP-t támadja. Ugyanezen háborgott Stef Blok holland külügyminiszter és Didier Reynders belga miniszterelnök-helyettes is. 

Takácsék: Betartjuk az értékeket, de csak a magyar nép felé kell elszámolnunk

Két feladatot írt elő az osztrák elnökség a múlt havi ülésen: az Európai Bizottság szedje össze, hogy milyen eljárásokat folytat Magyarország ellen, a magyar kormány pedig írja le, hogy mit gondol a Sargentini-jelentésről. 

Mindenki elvégezte a feladatát. A magyarok kiosztották a 131 oldalas anyagukat, amiben szerintük pontról pontra cáfolták a Sargentini-jelentés kritikáit, míg az ülésen a bizottság részéről Frans Timmermans előadta, hogy milyen, a jogállamisággal és az EU alapértékeivel összefüggő ügyekben folyik kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben. (Timmermans már holland külügyminiszterként is komoly kritikusa volt 2013-ban az Orbán-kormánynak, jelenleg pedig ő Jean-Claude Juncker első helyettese, és az európai szocialisták őt jelölték a bizottság következő elnökének.)

Timmermans felsorolta az eljárásokat: a menekültekkel való bánásmód sérti az EU-s szabályokat, az új felsőoktatási törvény sérti a kutatás szabadságát, a cigányokat elkülönítik a közoktatásban, a külföldről támogatott civil szervezeteket megbélyegzik, és már vizsgálják a Stop Soros törvényt is. Az EU-s pénzek körül is sok gyanús ügy került elő, és az igazságszolgáltatás függetlenségének ügyét is hamarosan napirendre veszik. Timmermans közölte, hogy az Európai Bizottság egyetért a Sargentini-jelentés megállapításaival.

A magyar államtitkárok tiltakoztak. (Magyarország az egyetlen EU-s ország, amelyik két embert küld ebbe a tanácsba, Takács Szabolcs és Varga Judit államtitkárokat, a többi országot csak egy fő képviseli.) Azt mondták, hogy Magyarország betartja az EU-s alapértékeket, de ennek megítélése a magyar emberek dolga, nem lehet külső erőszakot alkalmazni. Elmondták, hogy a bizottság 2010 óta túl szigorú Magyarországgal szemben, a többi tagállammal nem így bánnak, pedig a tanács már 2014-ben elutasította a kettős mérce alkalmazását. Szerintük félrevezető a kötelességszegési-eljárásokat úgy beállítani, mintha nem jogértelmezési viták lennének, hanem valami értékelvű konfliktusok. Ráadásul a magyar kormány és a bizottság között több esetben is sikerült kompromisszumot kötni, nem szerencsés a már lezárt vitákat is újra elővenni (a lezárt vitákat a Sargentini-jelentés sorolta fel). 

Takács Szabolcs az ülés után a sajtónak már mással érvelt: ott azt mondta, hogy „a brüsszeli migránspárti elit” támadta a vitában Magyarországot, és az egész vita célja, hogy bántsák Magyarországot, amiért nem támogatja az illegális migrációt. A tanácsban azonban tudomásunk szerint nem kötötte össze a migrációt a hetes cikkely szerinti eljárással.

Az ülésen Timmermans azt mondta a magyarok érveire, hogy szerinte van értelme értékalapú konfliktusokról beszélni, és igenis érdemes vizsgálni a politikai kultúrát és a közbeszédet is ilyen esetekben, mert ezek együtt mutatják meg, hogy mi a helyzet egy államban. Figyelmeztette továbbá Takácsékat, hogy a korábban lezárt ügyek nem kompromisszummal végződtek, hanem azzal, hogy a magyarok igazodtak az EU-s joghoz.

Egymás után fejezték ki rosszallásukat

Volt még néhány erősebb hozzászólás a tagállamok részéről, a Sargentinit ért kormányzati támadást elítélő felszólalásokon túl is. A dán, a francia, a német és a svéd kormány képviselői egymás után ítélték el a magyarországi korrupciót, a bíróságok politikai befolyás alá vonását, a szólásszabadság és a kutatási szabadság korlátozását, és a kisebbségek és a menekültek elleni kormányzati fellépést. Ann Linde svéd EU-ügyi és kereskedelmi miniszter külön kiemelte a civilek megbélyegzését. 

A francia, a holland, a német és a svéd kormány kérte, hogy az osztrák elnökség mihamarább készítse elő az eljárás következő lépését. Luis Nalda spanyol EU-ügyi államtitkár azt javasolta, hogy a következő körben kérdezzék ki a magyar kormány egyik tagját. A belga Reynders pedig felvetette, hogy évente vizsgálják meg a jogállamiság helyzetét a tagállamokban, mert egész Európában rosszabbodik a helyzet.

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Hogy elérjük a kitűzött célt, kérjük támogasd rendszeresen a 444-et!

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.