Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök útlevél nélkül, a börtön elől Magyarországra szökve kért politikai menedékjogot, amivel feladta a leckét a Nyugat és Oroszország között egyensúlyozni próbáló Orbán Viktornak.

A Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezet most jogi szempontból nézte meg, mi a helyzet Gruevszki menedékjogi eljárásával.

Azt írják, hogy ha Gruevszki legálisan jött ide, akkor szerencséje van, de ha tényleg nincs érvényes útiokmánya, akkor – mivel macedón személyivel szabályosan nem lehet a magyar határon átlépni – „a drákói hazai szabályok és gyakorlat szerint a tranzitzónában volna a helye, ahova csak hosszas szerbiai várakozás után léphetne be”.

A hazai szabályozás – amit a Magyar Helsinki Bizottság is bírált – azt mondja ki, hogy az EU-s tagjelölt országok 2015 óta biztonságos származási országnak számítanak. Ilyen Macedónia is, így a menedékkérőnek bizonyítania kell, hogy neki nem biztonságos hazamenni. 2015 nyara óta egyetlen macedón sem kért itt védelmet, mert már akkor sem kaptak, azóta meg még szigorúbbak lettek a szabályok.

Gruevszkinél az is fontos, hogy közvetlenül vagy más országon át érkezett-e ide. De repülővel érvényes okmányok nélkül nem jöhetett, ha viszont közúton érkezett, legalább egy „harmadik országon” biztosan át kellett mennie: ez Szerbia, ahonnan a menedékkérők mostanában a legritkább esetben kapnak védelmet.

Pintér Sándor belügyminiszternek is joga van menedékjogi védelmet megállapítani, de ha van kizáró ok, akkor még ő sem teheti meg, hogy a törvénnyel szemben döntsön. Gruevszki 2 éves börtönbüntetése például nem automatikus kizáró ok, de ha Szerbiából érkezett, az érdekessé teszi a kérdést. (Helsinki Bizottság)