Deutsch Tamás, a Magyar Olimpiai Bizottság nyári sportágakért felelős alelnöke a Hír Tv-nek azt mondta: a felnőtt atlétikai világbajnokság megrendezése is egy lépés a magyarországi, budapesti Olimpia megrendezése felé.

Szerinte az atlétikai vb a nyári olimpia és a foci-vb után a világ 3. legnagyobb érdeklődéssel kísért sporteseménye.

Budapest a Nemzetközi Atlétikai Szövetség döntése miatt 2023-ban rendez felnőtt atlétikai vb-t.

Deutsch így fogalmazott: „A sportot szerető magyar közvéleménynek évszázados vágya, hogy Budapest egyszer nyári olimpiai játékoknak adhasson otthont. Minden ilyen kiemelkedő világeseménye egy lépést jelent ennek az álomnak a megvalósulása felé vezető úton. Nagyon remélem, hogy Magyarország valamikor az előttünk álló 10-15 esztendőben – az addig még megrendezésre kerülő világeseményeknek is köszönhetően – otthont adhat egy nyári olimpiai játékoknak.”

A 2024-es budapesti olimpia a kormány szívügye volt, kormánypárti politikusok nemzeti ügyként beszéltek róla, mégis egyből elengedték, ahogy reális közelségbe került, hogy az emberek népszavazáson fognak véleményt mondani róla. A népszavazást nem előzte meg olyan ügyeskedés, mint a boltzárról szóló népszavazást, mert a Fideszben senki sem számított rá, hogy az akkor még alig ismert Momentum Mozgalom össze tudja gyűjteni a helyi népszavazáshoz szükséges 150 ezer aláírást, de végül 266 ezer aláírást adtak le.

A kormánypárti politikusok összezavarodtak, Gulyás Gergely azt mondta, az olimpiaellenes népszavazási kezdeményezés nem demokratikus. Végül a pályázat visszavonását nem is vállalta senki arccal, a közmédia jelentette be, miután Orbán Viktor, Tarlós István és a MOB vezetője tárgyalt. Orbán később azt mondta, álomgyilkosság történt, a kormánypárti politikusok pedig arról beszéltek, hogy az ellenzék elárulta a budapesti olimpia ügyét, pedig a pályázatot a miniszterelnök és a főpolgármester javaslatára végül a budapesti közgyűlés vonta vissza.