Január legelején egy techtitkokra szakosodott, névtelen Twitter-fiók robbantotta a hírt, hogy a Microsoftnál a belső tesztelés fázisában van egy olyan fejlesztés, ami alapjaiban forgathatja fel az internetet. A Bali kódnevű szolgáltatás nem kevesebbre vállalkozna, mint visszaadni az internetfelhasználók kezébe a döntést arról, hogy ki és milyen adatukhoz férhet hozzá a világhálón. 

A ZDNet szerint a Bali az „inverse privacy” fogalmára épül, amit egy 2014-es, a Microsoft honlapján is megtalálható tanulmány járt alaposan körbe. Személyes adatnak azt nevezzük, ami csak annak tulajdonosának van meg. Az adat akkor „inversely private”, ha a tulajdonosának, akivel az kapcsolatos, nincs meg, valaki másnak viszont igen. Talán a negatív személyes adat a jó magyar fordítás. A technológiai fejlődésnek köszöhetően egyre több ilyen negatív személyes adat keletkezik, és, ahogy a tanulmány szerzői is megfogalmazták, könnyű belátni, hogy ezekhez ellenőrzését illene biztosítani az adatok alanyai számára.

A Bali - aminek nyomait mára a Microsoft eltüntette az internetről - ezt a hozzáférést szeretné garantálni. Segítségével minden internetező egyfajta online adatbank-fiókban tárolhatná valamennyi, az interneten róla generálódó adatot. Az adatbank-fiók alapbeállításként zárt lenne, akárcsak egy igazi széf, és csak a felhasználó láthatná, kezelhetné a tartalmát. De dönthetne úgy is, hogy az adataihoz hozzáférést ad olyan cégeknek, mint a Facebook vagy a Google, amelyeknek a teljes üzleti modellje ilyen adatok begyűjtésére épül - 

természetesen pénzért.

Ahogy az Inc.com cikke megjegyzi, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a felhasználók pénzt kapnának internetezésért cserébe. Ez így talán túlzás, és ebből meggazdagodni még a legjobb esetben sem nagyon lehetne, de ettől még tény, hogy amennyiben a Bali, amit a Microsoft Research nevű kutató-fejlesztő leányvállalat építget, valóban tudni fogja azt, amit most ígér, az mind az internetes felhasználói élményt, mind az internet monetizálásának lehetőségeit a feje tetejére állítaná. 

Különböző becslések 60-90 százalék közé teszik a Facebook és a Google részesedését a globális online reklámtortából. Mindkét cég abból él, hogy felhasználói adataival szolgálja ki a hirdetői igényeket. Ha nem tudnak hozzáférni a felhasználók egyedi adataihoz, csak egy hatalmas felhasználói masszát tudnak kínálni hirdetőiknek, amelyek eddig éppen azért fizettek jó pénzt, hogy reklámjaikkal ne vakon lövöldözzenek, hanem pontosan, egyes felhasználókra vagy legalábbis felhasználói csoportokra célozva. A Google és a Facebook pedig ezt a célzást tudja kínálni, mndenki másnál pontosabban és olcsóbban. A Bali éppen azzal fenyeget, hogy lehetetlenné teszi a pontos célzást.

A ZDNet szerint azért érdemes azzal tisztában lenni, hogy a Microsoft Research projektjei egyáltalán nem mind jutnak el addig, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljenek. Sok közülük azonban igen, és erre a Balinak is elég jó esélye lehet, hiszen igény bőven lenne rá.  

Az elmúlt hónapokban az interneten generálódó felasználói adatok folyamatosan szerepeltek a hírekben. Hol azért, mert a Facebook azoknak is bepillantást engedett saját felhasználóinak adataiba, akiknek erre az adatok alanyaitól nem volt engedélyük, hol mert sokak szerint az ezekre az adatokra épülő, sötét politikai hirdetések a demokratikus rendszerek meghackelésére is képesek, Donald Trump megválasztásától a Brexitig.

Ezeknek a híreknek köszönhetően egyre többeket kezdett el érdekelni, hogy a nagy techcégek pontosan mit is csinálnak az adataikkal, és teljesen nyilvánvaló, hogy ha valaki valóban képes lenne a világ internetezői kezébe visszaadni az adataik kezelését, az gyakorlatilag a világháló királyává válhatna, olyan óriások fölé kerekedve, mint a Facebook, a Google vagy az Amazon. Hogy erre a Microsoft a Balival képes-e, talán nem is a távoli jövőben derül ki. Ha igen, akkor már csak az lesz a kérdés, hogy mit kérnek a szolgáltatásért cserébe.