Beleroppannak Nagy-Britannia évszázados pártjai a Brexitbe

  • A Bank of England monetáris tanácsának egyik tagja szerint hetente 800 millió fontot veszít az Egyesült Királyság a Brexit körüli bizonytalanság miatt. 
  • Csütörtökön a parlament ismét leszavazta a kormány Brexit-politikáját, de most sem volt képes valami mást megszavazni helyette.
  • A kormány egyik minisztere felszólította a konzervatívok kormány ellen szavazó képviselőit, hogy lépjenek ki a pártból.
  • Az ellenzéki munkáspárt képviselői pedig azzal fenyegetik a sajátjaikat, hogy új pártot alapítanak, ha az elnök és hívei nem támogatják egy újabb népszavazás kiírását, a Brexit lefújása érdekében.

Egészen elképesztő számítással állt elő a brit jegybank monetáris tanácsának egyik tagja, Gertjan Vlieghe: szerinte hetente 800 millió font veszteség érte a brit gazdaságot 2016 nyara, vagyis a Brexitről szóló népszavazás óta. Ez hetente közel 290 milliárd forint, ami egészen brutális összeg. Összesen eddig 80 milliárd font, ami 29 ezer milliárd forint, ebből nyolcszor kijönne a paksi bővítés. 

A Brexit mellett kampányolók azt ígérték, hogy heti 350 millió fontot spórolhat majd az ország, ha kilép az EU-ból. Most még ki sem lépett, de a károk máris hatalmasak. 

A pénzügyi szakértő alapvetően két mutatóból számolta ki ezt a veszteséget: megnézte, hogy a G7 csoport többi országában (USA, Kanada, Franciaország, Japán, Németország, Olaszország) hogyan alakult a beruházások növekedése, és ehhez képest mennyivel teljesített gyengébben Nagy-Britannia. Míg a többieknél átlag 6 százalékos növekedés volt, Nagy-Britanniában 3,7 százalékos csökkenés 2016 nyara óta, ugyanis a cégek nem mernek fejleszteni a Brexit körüli bizonytalanságok, és a várható rossz kilátások miatt. A számítás másik alapja az volt, hogy mennyivel gyengült 2016 nyara óta a font. 

A számot sokan vitatják Nagy-Britanniában, de a brit jegybank vezetője tavaly májusban azt mondta a parlamentben, hogy a népszavazástól addig minden brit háztartásra 900 font veszteség jutott. Mivel 27,2 millió háztartás van az országban, ez 24 milliárd font kiesést jelentett 10 hónappal ezelőttig, ami egy jóval óvatosabb becslés, de szintén brutális összeg: összesen 8600 milliárd forint, ami azóta megduplázódhatott.  

Semmiben sincs egyetértés a kilépés módjáról

A mostani állás szerint Nagy-Britannia március 29-én lép ki az Európai Unióból, ráadásul a mostani állás szerint alku nélkül, vagyis egyszeriben érvényét veszti az összes olyan törvény, ami az unióhoz kapcsolta a szigetországot: a vámmentes kereskedelem, a szabad közlekedés, és ez élet ezer egyéb területét meghatározó szabály. Hogy helyette pontosan mi lesz, az elég bizonytalan. A legtöbb közgazdász szerint az eddigi károk még semmik ahhoz képest, ami egy alku nélküli kilépést követ majd. 

Csütörtökön az is kiderült, hogy semmilyen elképzelésnek sincs továbbra sem többsége a parlamentben a kilépés módjáról. A kormány kért egy megerősítő szavazást, hogy támogassák a képviselők a további törekvéseit egy új, EU-val megkötendő alku érdekében. Csakhogy a javaslatban volt egy utalás a képviselők egy korábbi határozatára, ami alapján el kell kerülni az alku nélküli kilépést. Ezt a Brexit legodaadóbb kormánypárti hívei úgy értelmezték, hogy Theresa May lopakodva arra készíti fel az országot, hogy elhalassza a Brexitet. Úgyhogy tartózkodtak, és ezzel a kormányt ismét leszavazta a parlament.

Közben a Skót Nemzeti Párt egy olyan javaslatot vitt a parlament elé, ami alapján három hónappal el kellene halasztani a Brexitet. Ez nagyon sok szempontból logikus volna a mostani patthelyzetben, de ez a javaslat sem kapott többséget. Ennél a szavazásnál a legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt képviselői közül voltak sokan, akik nem engedelmeskedtek a párt hivatalos, tartózkodást előíró döntésének, és támogatták a kezdeményezést. 

Esnek szét a pártok 

Legutóbb akkor vizsgáltuk a Brexit állását, amikor a parlament visszautasította az alkut, amelyet a kormány az EU-nál elért, de közben a képviselők többsége azt is kifejezte, hogy nem akarnak alku nélküli kilépést. A képviselők visszaküldték Theresa May miniszterelnököt Brüsszelbe, hogy járjon ki jobb alkut. Az ellenzéki Munkáspárt megpróbálkozott May leváltásával is, de ez nem jött össze

May 7-én el is utazott Brüsszelbe, hogy pontosan azzal a hírrel jöjjön vissza, amit az uniós vezetők már tavaly is határozottan képviseltek: nincs mód másik alkura, nem tárgyalnak tovább. Kis engedményként annyit felvetettek, hogy a kilépési szerződés mellé készített politikai nyilatkozatot ki lehet egészíteni azzal, hogy mindenki törekszik arra, hogy ne kelljen Észak-Írországot leválasztani az Egyesült Királyság többi részétől. (Ennek jelentőségéről, ami az egész alku központi kérdése, itt írtunk részletesen.) Az ír kormány szerint egyébként már ez is túl nagy ígéret volt az EU részéről. 

Az egyre gerjedő feszültségekből könnyen az egész brit politikai rendszer szétszakadása következhet. A töréspontok ugyanis nem csak a kormány és az ellenzék között vannak, hanem a pártokon belül is feloldhatatlanok. 

Theresa May miniszterelnök és a hozzá lojális konzervatív párti képviselők azt mondják, hogy ha a parlament békén hagyná a kormányt, akkor március 29-ig kisajtolnak valami jobb alkut az EU-ból, és amikor ezzel megvannak, akkor a képviselők legyenek szívesek azt azonnal megszavazni. 

Brexit ellen tüntető londoniak.Fotó: Tayfun Salci/Anadolu Agency

Ez több okból sem tűnik reális ajánlatnak: az EU-s intézmények és tagállamok vezetői egyre keményebben mondják el minden nap, hogy ők aztán nem engednek, inkább lenyelik az alku nélküli kilépés utáni károkat maguk is, a briteknek úgyis rosszabb lesz. May arra számít talán, hogy mégis megijednek majd a határidő közeledtével. 

A másik lehetőség az, hogy May valami szimbolikus gesztussal menne vissza a parlamentjéhez, például a politikai nyilatkozat jogilag nem érvényes módosításával, és megpróbálja megszavaztatni ugyanazt az alkut, amit januárban úgy szavazott le a parlament, mint 1924 óta még soha semmit. May talán arra számít, hogy akik az alku nélküli kilépést még az ő alkujánál is rosszabbnak tartják, azok talán átállnak, és mégis megszavazzák az egyszer már elutasított változatot. Ehhez azonban nagyon sok ellenzéki támogató kellene neki, amitől a Munkáspárt vezetése egyelőre teljesen elzárkózik. 

És az sem kizárt, hogy May már belenyugodott az alku nélküli kilépésbe. Vagy titokban arra készül, hogy halasztást kér. Saját képviselői között is többen vannak, akik mindkét forgatókönyvet el tudják képzelni, és ez rendkívül bizalmatlanná tette a kormányfő és a képviselők viszonyát.

Közben a konzervatív oldalon sok képviselő arra készül, hogy inkább megbuktatja a kormányt, csak ne legyen alku nélküli Brexit. A konzervatívoknak egy másik csoportja viszont inkább akar alku nélküli kilépést, csak megakadályozhasson egy rossz alkut. A két csoport nyílt összecsapását egyelőre May azzal odázta el, hogy mindenkinek azt mondja, az EU-val szembeni tárgyalási pozícióját rontaná, ha szétesne a pártja. 

A törékeny helyzet fenntarthatóságát erősen korlátozza, hogy az alku nélküli kilépéstől rettegő képviselői úgy érzik, ha túl sokat várnak valamilyen radikális húzással, akkor elkésnek, és már nem lesz idő megszavazni a kilépés elodázását. A hangulatot jól jellemzi, hogy a May-kormány egyik minisztere csütörtök este azt mondta, hogy akik a konzervatív frakcióból nem támogatták a kormány előterjesztését, azok lépjenek ki, és menjenek át a UKIP-ba. 

Az is sürgeti a konzervatív lázadókat, hogy egy alku nélküli Brexitet megakadályozó törvényhez szükségük lenne nagyon sok ellenzéki képviselő szavazatára is. A bizalom nincs meg a két oldal között, csütörtökön sem sikerült a Brexitről hasonlóan gondolkodó, de különböző frakciókban ülő képviselőknek együtt szavazniuk. 

És hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, az ellenzéki Munkáspárton belül is óriási viták dúlnak a Brexit körül. Egy részük ugyanis azt akarja, hogy legyen egy új népszavazás a kilépés visszavonásáról, míg a pártelnök és köre inkább arra hajlana, hogy úgy lépjen ki az ország, hogy a vámunióban benne marad, és így Norvégiához hasonló státusa legyen Nagy-Britanniának. Ez az a változat, amit a kilépés és a maradás legelkötelezettebb hívei is elutasítanak. Legalább 12 pártütő van a Munkáspártban, akik új párt alakítását helyezték kilátásba, ha a párt nem kötelezi el magát az új népszavazás mellett. 

Az EP-választással mi lesz?

Senki se beszél róla, de van egy nagy probléma még azzal, ha valahogy a britek mégis a Brexit elhalasztása mellett döntenek. Május végén ugyanis EP-választás lesz, amin a mostani forgatókönyv szerint Nagy-Britannia már nem venne részt. Ha viszont csúszik a Brexit, akkor az sem lehetséges, hogy nem lépnek ki, de nem választanak EP-képviselőket. 

A brit kormány választási hivatala félretett pénzt az EP-választás esetleges megszervezésére, és az EU is úgy értelmezi, hogy ha nem lépnek ki a britek május utolsó vasárnapjáig, akkor a választást meg kell tartaniuk. Mivel azonban a kérdés egyelőre tabu a brit belpolitikában, egyik párt sem készül a megmérettetésre.

Február 27-én állítólag tényleg utoljára szavaznak

Az utolsónak mondott, sorsdöntő szavazás február 27-én lesz a brit parlamentben, de nem lehet tudni, hogy az miről szól majd. Lesz egy alkujavaslata a kormánynak, ami nem lehet nagyon más, mint a januárban leszavazott változat, ami se a maradni, se a szakadni vágyóknak nem tetszik. 

Lehet, hogy a Munkáspárt beterjeszti az új népszavazás kiírását, de az is lehet, hogy inkább szétszakadnak. Lehet, hogy a konzervatívok egy része összeáll a munkáspártiak egy részével, hogy együtt megszavazzák a Brexit elhalasztását. És talán ebből következik egy előre hozott választás is, ahol már egyáltalán nem biztos, hogy a most ismert formájukban indulnak el a pártot. Lehet, hogy Európa-pártiakra és szuverenistákra szakadnak szét mindkét oldalon.