Nem a nemzetek, hanem 29 megarégió mozgatja a világgazdaságot

2019 március 6., szerda 17:09
196

Amikor a politikusok és a közgazdászok világgazdasági erőkről beszélnek, általában nemzetállamokra utalnak, ezekre osztják fel a gazdasági erőket, és többnyire GDP alapján rangsorolnak. Így például sokszor spekulálnak arról, hogy Kína mikor veszi át a világ legnagyobb gazdaságának címét az Egyesült Államoktól (és bizonyos téren ez már meg is történt).

De a nemzeteken alapuló számolgatás a mai tudásalapú, világvárosok körül kiépült gazdaságok idején nem stimmel: nem is csak városokról vagy nagyvárosi területekről, hanem nagyobb városok és az agglomerációjuk kombinációiból álló megarégiókról kell beszélnünk. Vagyis nem egész Kína, hanem csak mondjuk a sanghaji megarégiót kell vizsgálni a versenyben, amiben nem Ausztriával vagy Magyarországgal, hanem a Bécs-Budapest megarégióval versenyez. Persze a törvényeket a nemzetek hozzák, de ezek a hatalmas, sokszor országokon átívelő gazdaságok erősen befolyásolják a mozgásterüket. (Sőt a populista előretörések ellenére úgy néz ki, a cégek egyre inkább átveszik az irányítást az országoktól.)

1961-ben Jean Gottmann geográfus a tudományos életben is bevezette a megalopolisz kifejezést, amivel a Boston és Washington közötti feltörekvő gazdasági központot jellemezte, majd a szót a világ több régiójára is használni kezdték, például a Chicago, Detroit, Cleveland és Pittsburgh közötti területre. (A szót eredetileg már 100 éve is használták más jelentéssel, például Oswald Spengler az A Nyugat alkonyában.)

A megarégiókat vagy városövezeteket nehéz a hagyományos adatsorokkal jellemezni. Az olyanok, mint a Boston–New York–Washington-folyosó, éjszaka repülőről nézve szépen kirajzolódnak, Richard Florida urbanista 2008-ban éjszakai műholdképek alapján a kollégáival fel is rajzolta a világ azonosítható megarégióit, és most a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) 2015-ös műholdas adataival a Citylabnél pontosabban is elvégezték a munkát.

A megarégiókat úgy alkották meg, hogy mindegyik legalább két nagyvárosi területből és több mint 5 millió lakosból áll, a gazdasági termelése pedig több mint 300 milliárd dollárt tesz ki. A népességre és a termelésre, illetve vásárlóerő-paritásra vonatkozó adatokat az Oxford Economics elemzőcégtől vették.

Így végül 29, a globális gazdaságot regionálisan működtető megarégiót számoltak össze, és ezeket térképen (png) is ábrázolták: 11 Ázsiában, 10 Észak-Amerikában 6 Európában, 1 Latin-Amerikában, 1 Afrikában van, és még egy található Afrika és Ázsia határán. (Más kritériumok szerint akár 39 megarégiót is ki lehet alakítani.) Ez gazdasági erősorrendben így néz ki: