Nem a nemzetek, hanem 29 megarégió mozgatja a világgazdaságot

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Amikor a politikusok és a közgazdászok világgazdasági erőkről beszélnek, általában nemzetállamokra utalnak, ezekre osztják fel a gazdasági erőket, és többnyire GDP alapján rangsorolnak. Így például sokszor spekulálnak arról, hogy Kína mikor veszi át a világ legnagyobb gazdaságának címét az Egyesült Államoktól (és bizonyos téren ez már meg is történt).

De a nemzeteken alapuló számolgatás a mai tudásalapú, világvárosok körül kiépült gazdaságok idején nem stimmel: nem is csak városokról vagy nagyvárosi területekről, hanem nagyobb városok és az agglomerációjuk kombinációiból álló megarégiókról kell beszélnünk. Vagyis nem egész Kína, hanem csak mondjuk a sanghaji megarégiót kell vizsgálni a versenyben, amiben nem Ausztriával vagy Magyarországgal, hanem a Bécs-Budapest megarégióval versenyez. Persze a törvényeket a nemzetek hozzák, de ezek a hatalmas, sokszor országokon átívelő gazdaságok erősen befolyásolják a mozgásterüket. (Sőt a populista előretörések ellenére úgy néz ki, a cégek egyre inkább átveszik az irányítást az országoktól.)

1961-ben Jean Gottmann geográfus a tudományos életben is bevezette a megalopolisz kifejezést, amivel a Boston és Washington közötti feltörekvő gazdasági központot jellemezte, majd a szót a világ több régiójára is használni kezdték, például a Chicago, Detroit, Cleveland és Pittsburgh közötti területre. (A szót eredetileg már 100 éve is használták más jelentéssel, például Oswald Spengler az A Nyugat alkonyában.)

A megarégiókat vagy városövezeteket nehéz a hagyományos adatsorokkal jellemezni. Az olyanok, mint a Boston–New York–Washington-folyosó, éjszaka repülőről nézve szépen kirajzolódnak, Richard Florida urbanista 2008-ban éjszakai műholdképek alapján a kollégáival fel is rajzolta a világ azonosítható megarégióit, és most a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) 2015-ös műholdas adataival a Citylabnél pontosabban is elvégezték a munkát.

A megarégiókat úgy alkották meg, hogy mindegyik legalább két nagyvárosi területből és több mint 5 millió lakosból áll, a gazdasági termelése pedig több mint 300 milliárd dollárt tesz ki. A népességre és a termelésre, illetve vásárlóerő-paritásra vonatkozó adatokat az Oxford Economics elemzőcégtől vették.

Így végül 29, a globális gazdaságot regionálisan működtető megarégiót számoltak össze, és ezeket térképen (png) is ábrázolták: 11 Ázsiában, 10 Észak-Amerikában 6 Európában, 1 Latin-Amerikában, 1 Afrikában van, és még egy található Afrika és Ázsia határán. (Más kritériumok szerint akár 39 megarégiót is ki lehet alakítani.) Ez gazdasági erősorrendben így néz ki:

A világ megarégiói
A megarégió városai Lakosság (millió) Gazdasági termelés (milliárd dollár)
New York, Washington, Boston 47,6 3650
Párizs, Amszterdam, Brüsszel, München 43,5 2505
Chicago, Detroit, Cleveland, Pittsburgh 32,9 2130
Tokió 39,1 1800
Los Angeles, San Diego 22 1.424
Szöul, Puszan 35,5 1325
Dallas, Houston, San Antonio, Austin 18,4 1227
Peking, Tiencsin 37,4 1226
London, Leeds, Manchester 22,6 1177
Hongkong, Sencsen 19,5 1043
San Francisco, San Jose 10,8 925
Sanghaj, Hangcsou 24,2 892
Tajpej 16,7 827
São Paulo 33,5 780
Charlotte, Atlanta 10,5 656
Seattle, Portland 8,8 627
Isztambul, Bursa 14,8 626
Bécs, Budapest 12,8 555
Mexikóváros 24,5 524
Róma, Milánó, Torino 13,8 513
Szingapúr, Kuala Lumpur 12,7 493
Kairó, Tel-Aviv 19,8 472
Miami, Tampa 9,1 470
Abu-Dzabi, Dubaj 5 431
Oszaka, Nagoja 9,1 424
Toronto, Buffalo, Rochester 8,5 424
Újdelhi, Lahor 27,9 417
Barcelona, Lyon 7 323
Csinan, Cepo, Tungjing 14,2 249
Forrás: CityLab
New York City 2018. november 10-én.Fotó: Bruce Bennett/AFP

A világon a legnagyobb a Boston és Washington között húzódó megarégió: 50 millió ember él itt, és több mint 4000 milliárd dollárnyi a gazdasági termelése. Ha ez a régió önálló ország lenne, a világ ötödik legnagyobb nagyobb gazdaságával büszkélkedhetne, az Egyesült Királyságénál is nagyobbal.

A második legnagyobb a Párizs, Amszterdam, Brüsszel és München alkotta régió, itt 44 millióan élnek, és 2500 milliárd dollár a termelése, ami nagyobb, mint Olaszországé.

A harmadik Minneapolis, Chicago, Indianapolis, Detroit, Cleveland és Pittsburgh megarégiója, ami összesen 50 kisebb-nagyobb városból és környékéből áll. 30 millió ember lakik itt, és 2000 milliárd dollárnyi a termelés. Alig valamivel kevesebbet termel Ázsia legnagyobb, 40 millió fős megarégiója, Tokió és környéke.

A 12,8 millió fős Bécs-Budapest megarégió a 18. legnagyobb a gazdaságát tekintve: 555 milliárd dollárnyi a termelés. Egyre több magyar költözik át, vagy jár át dolgozni Ausztriába, a helyi társadalombiztosítási szövetség adatai szerint tavaly év végén hivatalosan 94 458 magyar állampolgár dolgozott ott. A 2015-ös menekültválság idején fontos szempont volt az osztrák határon az ellenőrzés ideiglenes visszaállításával kapcsolatban, hogy rengeteg magyar dolgozó ingázik, és a schengeni határ ellenőrzésének szigorítása nagyon megnehezítette volna a munkába jutásukat. Orbán Viktor nemrég azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra Magyarország érje el az osztrák életszínvonal és átlagos fejlettség 80-85 százalékát.

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.