2017 májusában sokkoló fotókat hozott nyilvánosságra a Validity Alapítvány a gödi Topházban uralkodó állapotokról. A bentlakásos intézményben, ahol majdnem 200 értelmi és halmozottan fogyatékos, folyamatos ellátásra szoruló gyermek és felnőtt él, kegyetlen, embertelen módon bántak a lakókkal. A szervezet 30 oldalas jelentése és a fotók miatt óriási botrány lett, aminek az lett a vége, hogy 2018 júliustól a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vette át a működtetői feladatokat. A korábban hivatalosan Pest Megyei Topház Egyesített Szociális Intézménynek nevezett szociális otthon új neve Gondoskodás Háza lett.

A 444.hu értesülései szerint az azóta eltelt időszakban az intézményben két gondozott esetében is felmerült, hogy erőszakos támadás áldozatai lettek, mindkét bűncselekmény esetében az intézmény dolgozói a gyanúsítottak. 

2018. július 23-án a gyanú szerint az intézmény 36 éves férfi dolgozója bántalmazott egy az otthonban gondozottként lakó, sérült kiskorú fiút. Az esetnek több szemtanúja is volt, közülük volt, aki brutálisnak nevezte a támadást. A vezetőség azonnal feljelentést tett a férfi ellen. 

Néhány hónappal később a gyanú szerint egy másik, szintén férfi dolgozó az otthon egy elzárt tornatermében szexuálisan zaklatta az intézmény egy másik lakóját, egy sérült nagylányt. Úgy tudjuk, bár a dolgozók már január közepén jelentették az esetet a vezetőségnek, feljelentést csak hetekkel később tettek. Egy másik forrásunk szerint viszont a késedelem oka az volt, hogy az eset szemtanúját annyira traumatizálták az események, hogy sokáig beszélni sem mert arról, amit látott. 

Megkeresésünkre a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság megerősítette, hogy egy gödi intézményben történt könnyű testi sértés és szexuális erőszak gyanújával is feljelentést tettek, mindkét esetben nyomozás indult. 

A történtek miatt nagyon rossz a hangulat az otthonban, a dolgozók azt sérelmezik, hogy szerintük a vezetőség nem tájékoztatja őket az elvárható módon, és felháborítónak tartják azt is, hogy sokat vártak a második feljelentéssel. A panaszok szerint a munkaerőhiány miatt a vezetőség nem válogathatja meg, kikre bízzák az otthon lakóit, és a munkatársak többsége kénytelen olyan emberekkel együtt dolgozni, akiket alkalmatlannak tartanak a feladatra. A két gyanúsított közül egyik sem dolgozik már a gondozottak közelében.

A helyzetet nehezíti, hogy lasszóval kell fogni a mentálhigiénés foglalkoztató szakembereket, asszisztenseket, így sokszor akkor sem bocsátják el a dolgozókat, ha szabálytalanságokat követnek el.  

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat sajtószóvivője a 444.hu-nak elismerte, hogy két esetben is felmerült, hogy az intézmény falain belül bűncselekményt követtek el, állítása szerint mindkét esetben, amint tudomásukra jutottak a történtek, azonnal feljelentést tettek. További kérdésekre a sértettek érdekeire hivatkozva nem kívánt válaszolni.

A szexuális erőszak ügyében a nyomozás jelenleg is folyamatban van, ezért a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság bővebb tájékoztatást nem adhat, de a megvert gyerek ügyének nyomozati szakasza lezárult, és az ügy már az ügyészségen van. A rendőrség tájékoztatása szerint a védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen kiskorú a bántalmazás következtében könnyű sérüléseket szenvedett.

A 2017-es ügyet a Mental Disability Advocacy Centre (MDAC) nevű nemzetközi civil szervezet tárta fel, akik fotókat is készítettek a Topház lakóiról. A szellemi fogyatékkal élők jogainak védelmével foglalkozó MDAC 30 oldalas jelentést készített a lakók szenvedéseiről, melyek a fotókon elég egyértelműen láthatók. A sérült gondozottakat gyakran az ágyukhoz kötözték, volt, akit kényszerzubbonyba bújtattak. Sokuk alultáplált volt, másokon kezeletlen nyílt sebeket lehetett látni. A szervezet az otthon azonnali bezárását követelte, az esetről a New York Times is részletesen beszámolt. 

A MDAC jelentését 2017. május 3-án hozták nyilvánosságra, másnap az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága közleményt adott ki, ami szerint azonnali, rendkívüli vizsgálatot indítanak az ügyben. Egyúttal azonnali hatállyal felfüggesztették az intézmény igazgatóját. Az ügyről a kormányközeli média napokig be sem számolt, majd „Újabb lejárató kampány hazánk ellen?” címmel közölt cikket a ma már Magyar Nemzetté átkeresztelt Magyar Idők, melyben megfejtették, hogy Soros György ármánykodása sejthető az ügy mögött, hiszen a szervezetet az Open Society Foundations támogatja. 

Két nappal a jelentés megjelenése után a rendőrség kiszállt a gödi Topházba, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője ekkor azt mondta, „ismeretlen tettes ellen indult büntetőeljárás foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétség elkövetésének gyanúja miatt”.
A civil szervezetek már korábban is próbáltak vizsgálódni az intézményben, amit a kormány mindenáron igyekezett megakadályozni. A 2017-es jelentés közzététele után Szél Bernadett arról írt Facebookon, hogy még 2016 őszén kérték tőle civil szervezetek, hogy segítsen nekik bejutni az intézménybe. Az akkor még az LMP képviselőjeként politizáló Szél azonban hiába kérte személyesen az akkori emberminiszter, Balog Zoltán engedélyét, nem jutottak be az intézménybe.
Aztán váratlan fordulat történt az ügyben; kiderült, hogy a Topház feljelentést tett, szerintük ugyanis a MDAC munkatársai engedély nélkül léptek be az otthonba, és ott a gyámok és felügyelők hozzájárulása nélkül készítettek ott kép-, videó- és hangfelvételeket. A feljelentésből ugyanakkor kiderült, hogy a szervezet már 2016 júliusa óta kérte az engedélyeket a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól, de csak novemberben kapta meg, azzal a feltétellel, hogy csak szakértők és fenntartók kíséretével járhatják be az intézményt, és olyan ellátottakkal találkozhatnak csak, akiknek gyámjai ezt engedélyezték. A hazánkban Validity Alapítvány néven futó szervezetet a Magyar Helsinki Bizottság képviselte az ügyben, és 2018 márciusában kimondták, hogy az éheztetett, leláncolt, bántalmazott gyerekekről készült felvételek közzététele törvényes volt.

Az ügyről részletes jelentést írt az ombudsman, és arra jutott, valóban „megengedhetetlen mértékben sérülnek” az ellátottak jogai az intézményben. A hvg.hu aztán 2017 júliusában megírta, hogy egy fél évvel korábbi hatósági jelentés is hasonló problémákat tárt fel, mint a MDAC vizsgálata. A vizsgálatot az intézmény akkori fenntartója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság végezte, és nagyjából olyan állapotokról írnak a jelentésben, mint kicsit később az MDAC. Az Emmiben tehát pontosan tudták, hogy mi folyik az intézményben, de a jelentést nem hozták nyilvánosságra és csak az botrány kipattanása után ígérték, hogy lépéseket tesznek az ügyben. A lépés végül az lett, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vette át a szociális otthon működtetői feladatait. 

A fogyatékos emberek túlzsúfolt, eldugott intézményekbe terelése az ötvenes években kezdődött meg Magyarországon, a cél az volt, hogy a lakók ne legyenek szem előtt. Az ilyen intézményekben gyakran történnek jogsértések, többségük az intézmények falain belül marad. A Gondoskodás Háza vezetősége mindkét esetben feljelentést tett, de egyáltalán nem biztos, hogy minden hasonló intézmény vezetősége így tesz - már ha egyáltalán tudomást szereznek a visszaélésekről. A rendszerszintű problémára a megoldás a kitagolás lenne, melyre a magyar állam kötelezettséget is vállalt, és amire sok milliárd forintot kapott az Európai Uniótól. A cél az, hogy a lakókat élhetőbb környezetbe, kisebb házakba, lakásokba, közösségekbe költöztessék. Így kisebb lenne a további jogsértések kockázata, növekedne a gondozottak önbecsülése, és végre lenne közösségi életük is. A folyamat azonban nehézkes, és úgy tűnik, nem feltétlenül az a szándék, amire a magyar állam kötelezettséget vállalt. Ahogy arról korábban írtunk, a nagy létszámú intézményekből lakóotthonokba költöztetett emberek érkezéséről nem sikerül megfelelően tájékoztatni az érintett települések lakóit, és nem ritkán még elhagyatottabb helyeken találták magukat a gondozottak, mint ahol addig laktak. 

Illusztráció: Kiss Bence/444.hu.