Kevés hír lehet már meglepő a magyar fociról, ami pénteken kiderült, mégis az. A kormány ugyanis úgy döntött, hogy 100 millió forintot ad a másodosztályú balmazújvárosi fociklubnak. Ennyire direkt módon a kormány még soha nem támogatott labdarúgó csapatot. 

Ráadásul egy olyan csapatot, ami a saját hibájából került csődbe. 

Nem arról van szó, hogy nem volt eddig közpénz a fociban, hiszen szinte csak annak köszönhető a jelenlegi magyarországi, profinak mondott labdarúgás finanszírozásának fenntartása, hogy szinte államosították azt. Szemérmetlenül, mégsem úgy, hogy külön tétel lenne a magyar foci finanszírozása a költségvetésben. A bújtatott államosításra több módszer is van. A közszolgálati tévé például jelentősen túlértékelve vette meg a közvetítési jogokat, az MTVA által kifizetett díjból aztán a szövetségen keresztül kaptak a csapatok is. Vagy állami cégek szponzorálják a klubokat, olyanok is, amelyeknek nincsenek is lakossági ügyfelei. És ott van a tao-rendszer, aminek a lényege, hogy nyereséges cégek nem az államkasszába fizetik be, hanem sportegyesületekhez terelik a társasági adójuk jelentős részét. A kulturális területen annyi visszaélés volt ezzel, hogy arra hivatkozva le is állították idén a taozást. A fociban is rengeteg csalás veszi körül a tao-pénzeket, de ott mégis megy tovább minden. Ahhot ráadásul nem is kell csalni, hogy ezen keresztül finanszírorozanak egy rakás eszközbeszerzést a buszoktól a zokniig, vagy akár új épületeket is. Már amennyiben azokat nem az állami építi fel a központi költségvetésből, mint a stadionokat a profi csapatoknak. De a taóból lehet finanszírozni a stadionok fenntartását is.  

A balmazújvárosi foci ebben a rendszerben is külön ékkőnek számít. A csapat tulajdonosa ugyanis az önkormányzat, a klub vezetője pedig Tiba István fideszes országgyűlési képviselő volt sokáig. Ez elég volt ahhoz, hogy a Balmazújváros története során először 2017 nyarán feljusson az első osztályba. Bevásároltak légiósokból, ennek ellenére a bajnokságban végig a kiesés ellen küzdöttek, majd el is buktak, egy idény után visszaestek a másodosztályba. Az NBII-ben aztán szinte szabadesésben zuhannak a harmadosztály felé. 

A balmazújvárosi foci számára nemcsak ott kezdődött baj, hogy bőven az anyagi lehetőségeiken felül szerződtettek játékosokat az NBI-ben. 

Az igazán nagy csapás az volt, hogy tavaly áprilisban öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték a Fidesz által támogatott független polgármestert, Veres Margitot hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt. 

Az ő idején - mint azt az Index kiderítette - a fociklubot birtokló önkormányzat olyan trükköket is bevetett, hogy a focistákat a város bérlakásaiba költöztesse. Nem a városszéli szerényebb hajlékokba, hanem a központi részen lévő, értékesebb ingatlanokba. Viszont olyan kevés bérleti díjat fizettek ezekért, mintha szociális bérlakások lettek volna. Mindezt úgy, hogy hiába volt a legszerényebb a Balmazújváros költségvetése az NBI-ben, azért így is bőven voltak milliós fizetések. 

A börtönre ítélt Veres Margit megüresedett posztjára kiírt választást nem a kormánypártok támogatottja, hanem a független Hegedűs Péter nyerte meg augusztusban. 

Az új, nem fideszes polgármester pedig nem volt hajlandó annyi támogatást adni a város költésgvetéséből az ekkor már másodosztályú - továbbra is az önkormányzat tulajdonában lévő - klubnak, amennyit kértek. 

Nem meglepő, a klub nem kért keveset: a csapat korábban 50 milliós támogatást kapott évente a várostól, az új igény 374 millió forint volt, ami messze meghaladja a város anyagi lehetőségeit. 

Az elszállt igényt a fociklub részéről a fideszes országgyűlési képviselő, Tiba István azzal indokolta, hogy az első osztályból való kiesés miatt elvesztették a szponzorokat. Abból egyébként sem volt sok. Amikor még NBI-es volt a Balmazújváros, a klub büdzséjének 75 százalékát (!) az MLSZ központi támogatása tette ki, míg a maradék 25-öt a város és a kisebb szponzorok biztosították. Ez NBI-es szinten nagyon kevés volt, veszteségnek viszont sok. Hogy milyen profizmus van a balmazújvárosi csapatnál: Tiba azt is mondta az Indexnek, hogy senki nem volt felkészülve arra, hogy a csapat kieshet az NB I-ből, ezért nem készítettek alternatív üzleti tervet, amiben a kieséssel számoltak.

Az igaz, hogy a bajnokság felében kieső helyen álló Balmazújvárosnak az utolsó pillanatig volt esélye, hogy bent maradjon az NBI-ben. Amikor ez mégsem sikerült, Tiba nagyon kiakadt. Szerinte összeesküvés áldozata lett a csapata. Majd olyan tévéinterjút adott júliusban, ami tökéletesen bemutatta, hogyan működik a NER NBI-e. 

Tiba István szerint ezek az NBI-es tagság ki nem mondott kritériumai:

• NB1-es múlt
  
• gazdag szponzora 
  
• megfelelő politikai támogató
  

Szerinte Balmazújvároson az utóbbi sem volt meg, hiszen ő csak egy mezei országgyűlési képviselő, az pedig kis halnak számít ebben a mezőnyben. Ha van komoly patrónus, akkor a cégek sokkal simábban ítélik meg a tao-pénzeket az adott klubnak. Ilyen például Tállai András a Mezőkövesdnél. Tiba viszont saját bevallása szerint kevés volt ehhez. 

Ha a piac nem akarja, majd a kormány megsegíti

Ha nem megy, hát nem megy, ha nincs szponzor és a város sem akar többet adni a profi focira, akkor vélhetően nincs szükség profi focira Balmazújvároson. Komolyabb futballmúlttal rendelkező városokban is csődbe ment a profi foci, mint Pécsen, Győrben vagy Kecskeméten. A kormány mégis úgy döntött, hogy a központi költségvetésből ad 100 millió forintot a „balmazújvárosi sportélet támogatására”, ami így elég általános hangzik, de konkértan megnevezik a Balmazújváros Sport Kft.-t, ami a fociklubos, minden évben veszteséges cég. Ez a profi foci működtetője, az utánpótlást a Balmazújváros Futball Club viszi. 

Ez a 100 milliós támogatás a működéshez édeskevés lesz, a tartozások egy részét fogja tudni kifizetni belőle a klub. Viszont ezzel akár bent maradhat a még profinak számító NBII-ben (jelenleg a 17. helyen állnak a 20 csapatos bajnokságban), megelőzve olyanokat, akik kisebb költségvetésből dolgoznak, állami támogatás nélkül. A közvetlen konkurensek Magyarországon 2019-ben természetesnek számító módon nem emelték fel a szavukat a vetélytársuknak adott állami támogatás ellen. A mesterségesen a profi fociban tartott Balmazújváros pedig legfeljebb kicsi időt nyert arra, hogy ha nem változik semmi, akkor nem idén, csak jövőjre jussanak csődbe. 

Ott tartunk jelenleg, hogy már NER-es cégek sem akarják a közbeszerzéseken behúzott pénzek egy részét elégetni a magyar fociban, csak néhány kiválasztott klubnál, mint a Fradi, a Vidi vagy a Puskás Akadémia. Így aztán az állam nyúl a zsebébe. Zsebünkbe.

Nem egyedi eset a Balmazújvárosé.  

A szombathelyi, NBI-es Haladás szintén anyagi probémákkal küzd. Itt is tulajdonos a fociklubban az önkormányzat, de nem 100 százalékos. 2015-ben lett a cég 75 százaléka a HALLMILL Kft.-é (ügyvezető a korábbi válogatott Illés Béla), a korábbi többségi tulajdonos városnak maradt 16,45 százaléka. és van még egy 8,55 százalék kistulajdonosok kezében. Tóth Miklós ügyvezető elismerte, hogy likviditáis gondjaik vannak, „a várt támogatások, szponzori pénzek egyelőre nem érkeztek meg”. Hírek szerint félmilliárd hiányzik a költségvetésből, miközben bolgár válogatott játékost is szerződtettek a télen. A klub szinte biztosan kiesik az NBI-ből, de ha nem tudja rendezni az anyagi problémáit, akkor a másodosztályban sem folytathatja. 

A város nemhogy nem akar több pénzt adni a profi focira, de az új, ellenzéki irányítás alá került képviselőtesület az idei költségvetésben még el is vett 37,5 millió forintot a klubnak szánt támogatásból, hogy azt inkább más célokra fordítsa. 

Itt azért nem lenne meglepő, ha a klub többségi - és nem az önkormányzat kezében lévő - tulajdonát Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt venné át a HALLMILL-tól. Utóbbi egyelőre nem akarja eladni a részét, de a kormánysajtó erős nyomás alatt tartja. A Magyar Nemzetben például - aligha szándékosan - megszületett az egyik legjobb félmondat, amit a magyar fociról írtak 2019-ban: 

„Illéséknek ugyanis sohasem volt annyi pénzük, amennyiből színvonalasan tudták volna működtetni a klubot, még úgy sem, hogy az államtól normatív alapon minden egyesülethez százmilliók folynak be.”  

Szintén van önkormányzati tulajdon a diósgyőri csapatot működtető cégben. Itt a többségi tulajdonos Leisztinger Tamás, aki a kormányváltás után érezte meg, hogy a korábbi balos kapcsolatai felett szemet hunyhatnak, ha támogat egy fociklubot (és megválik a szállodái jó részétől). Sok milliárdja bánta, de a csapat NBI-es lett, igaz az első osztályban gyengén szerepel. Miskolc fideszes polgármestere ezért folyamatosan azzal próbálkozik, hogy megszűnjön Leisztinger többségi tulajdona. Nagy kérdés, hogy Miskolc városa megengedheti-e magának, hogy akkor saját költségvetéséből állja a milliárdos veszteségeket. 

És ott van a Kisvárda. A Balmazújvároshoz hasonlóan a Kisvárda is a semmiből lett NBI-es, és kieső helyen áll a bajnokságban. A korábbi sikeres szereplés mögött még ott volt Seszták Miklós fejlesztési miniszter, aki viszont tavaly kikerült a kormányból. Van olyan építőipari cég, ami alaposan megsínylette a miniszter távozását, és látványosan rosszul szerepel azóta a közbeszerzéseken, vagy ki sem fizetik a munkáját. 

Az NBI-es focicsapat költségvetése még úgy állt össze, hogy Seszták a háttérben volt. A klubot üzemeltető cég itt is az önkormányzat tulajdonában van. Anyagi gondokról az ő esetükben nem lehet hallani, de annyi légiósuk van (köztük román válogatott is), hogy a Fradi ellen 20 percig nem is volt magyar a pályán most szombaton a csapatban. Az M4 Sport forgatott nemrég Révész Attila sportigazgatóval. Beszélt a most csődben lévő Balmazújvárosról is. Azt mondta, hogy 

 „Az a veszély minket nem fog fenyegetni, mint a Balmazt, mert nincsenek tartozásaink. Ott azért hazárdjátékot játszottak: ha bennmaradnak meglesz a pénz, ha nem... Nálunk nincsen ilyen. Nálunk folyamatosan ott van a bankszámlánkon a pénz, és csak annyiból gazdálkodunk, ami ott van.” 

A Magyar Labdarúgó Szövetség operatív igazgatója, Roskó Zoltán egy februári interjúban jelezte, hogy az MLSZ 2020–2030-as tízéves terve pénzügyi részének várhatóan lényeges eleme lesz, hogy 

„a professzionális kluboknál a központi források helyét fokozatosan vegyék át a piaci bevételek például a jegyértékesítésből, a szponzorációból, a televíziós jogdíjakból, de ez egy hosszabb folyamat, így nem érdemes egyik napról a másikra felrúgni a meglévő finanszírozási rendszert”.