A párizsi tűzoltók az épületen belül, tomboló lángok közepette húztak vízfalat a Notre Dame két tornya elé, az életüket kockáztatva mentették meg az összeomlástól a világ leghíresebb gótikus székesegyházát, írja a Guardian a francia belügyminiszter nyilatkozata és a mentésről eddig kiderült részletek alapján. Amennyiben a tűz a tornyokra is átterjedt volna, az egész épület menthetetlenné válik.

Ha a tornyok fa vázszerkezete is kigyullad, akkor szinte biztosan leszakadnak a templom harangjai. Ezek legnagyobbika egymaga 13 tonna súlyú, lezuhanva magával ránthatta volna a tornyokat is, azok bedőlése pedig a templom egész szerkezetét végzetesen meggyengíthette volna.

Hogy ez végül ne következzen be, azon összesen ötszáz tűzoltó dolgozott, akik közül bámulatos módon mindössze egy szenvedett sérüléseket - pedig a tűzfészek megközelíthetetlensége miatt sokuk a lángoló tető alatt, a lezuhanó törmelék között kellett dolgozzon a tűz terjedésének megakadályozásán. Az oltás nehézségeit, a tűzfészek megközelíthetetlenségét leginkább az jelzi, hogy a vizsgálatok szerint az első riasztás hétfőn 18:20-kor érkezett a tűzről, de akkor nem találták a tűzfészket, így végül csak azután tudták megkezdeni az oltást, amikor 25 perccel később a tetőszerkezet is lángra kapott.

Mindazonáltal a veszély még így se múlt el. Bár a katedrális belső, keresztboltozatos mennyezete javarészt sértetlen maradt - csak ott szakadt át teljesen, ahol az összeomló huszártorony átzuhant rajta, több helyen is károk keletkeztek benne. Így még alaposan fel kell mérni az épületben keletkezett szerkezeti károkat, hogy kiderítsék, valóban biztonságos-e még az épület. Az biztos, hogy a tetőszerkezet teljesen megsemmisült, a fa gerendák mellett azok beton tartóoszlopaiban is súlyos károk keletkeztek.

Bár a francia kommentárok szerint a katasztrófa egyesítette az országot, a felelősök keresése már okozott némi egymásramutogatást. A Notre Dame ugyanis nem kis részben azért is van még mindig veszélyben, mert eleve eléggé lelakott volt. A francia katolikus egyház és az állam éveken át vitázott arról, hogy kinek a felelőssége is volna a székesegyház állagmegóvása, ezért az egyre rosszabb állapotba került, omladoztak a vízköpői, az omladozó falakat még látható helyeken is pozdorjalapokkal kellett borítani. "Várható volt, hogy ez fog történni. A rendes karbantartás és a napi ellenőrzések hiánya egy ekkora épületnél katasztrófát okozhat" - mondta a Nemzeti Hagyaték Intézete tudományos tanácsának igazgatója, Jean-Michel Leniaud. (Via The Guardian)