Az Európai Unió 2021-től eltörli a téli-nyári időszámítást, a tagállamoknak addig el kell dönteniük, hogy a jövőben a jelenlegi téli (a nap korábban kel), vagy a jelenlegi nyári (a nap később nyugszik) időszámítás szerint élnék tovább az életüket. Magyarországon a felmérések szerint nagy többségben vannak azok, akik a későbbi napnyugtára szavaznak. Nyilván a hosszú, napsütötte nyári esték lebegnek a szemük előtt, amit valahol meg is értek, de fel kell hívnom rá a figyelmet, hogy ennek ára két hosszú téli hónap, amikor reggel nyolc előtt nem kel fel a nap.

Arról nem is beszélve, hogy amilyen vonzónak tűnik az, hogy március végétől október közepéig este hat után nyugszik a nap, annyira árt az egészségünknek.

"Az ember az egyetlen faj, amelyik szándékosan, minden látszólagos haszon nélkül megvonja magától az alvást" - mondta a Washington Postnak Matthew Walker alváskutató. Késő éjszakáig nézzük kedvenc sorozatainkat, hogy másnap kora hajnalban ébredve munkába vagy iskolába siessünk, évente kétszer pedig óraállítással is összezavarjuk biológiai óránkat, a cirkadián ritmust.

Mivel arra a természetes fény van a legnagyobb hatással, az, hogy mikor nyugszik a nap. Például hogy egy időzóna keleti, vagy nyugati határán élünk. A Pittsburghi Egyetem és az Universita della Svizzera Italiana kutatói közös tanulmányukban ebből kiindulva azt vizsgálták, okozhat-e ez eltérést az időzónahatárokon élőkben.

Kutatásukhoz az időközben már megszűnt alvásmonitor, a Jawbone egymillió felhasználójának adatait is kielemezték. Már ebből kitűnt, hogy az időzónák nyugati határán élők minimum átlagosan 19 perccel később tértek nyugovóra. Vagyis egy időzóna nyugati szélén élők évente akár 115 órával is kevesebbet aludhatnak. Ekkora eltérés már komoly hatással van az egészségre.

A pittsburghi Osea Guintella és a svájci olasz Fabrizio Mazzona számításai szerint a nyugati zónahatárokon élők átlagosan 11 százalékkal voltak hajlamosabbak a túlsúlyra, 32 százalékkal az elhízottságra. Gyakoribb volt körükben a cukorbetegség, a szívroham kockázata pedig 19 százalékkal haladta meg a keleti zónahatáron élőkét.

A kutatók szerint ezt esetleg ellensúlyozhatja, hogy a későbbi napnyugta több, természetes fényben töltött, vagyis élvezetesebb szabadidőt jelent. A probléma fő oka amúgy is a munkaidő, a munka- és iskolarend, a tévéműsor és a biológiai óránk konfliktusa okozza. "Ha társadalmi órarendünket alakítanánk úgy, hogy az jobban szolgálja az alvást, annak már érzékelhető gazdasági és egészségi hatásai volnának" - írták. (Via The Washington Post)