„150 esztendővel ezelőtt az volt a kérdés, hogy a magyar állam akarja-e biztosítani a bírák függetlenségét. A jövőre nézve a kérdés az, hogy a magyar bírák a maguk részéről akarják-e biztosítani az állam függetlenségét.”

Ezzel kezdte a magyar főbírák előtt tartott ünnepi beszédét Kövér László, az országgyűlés elnöke, aki a „Szent Korona közelében és eszmei kisugárzásában” az országgyűlés felső házában köszöntötte az egybegyűlteket.

A Kúria bírái és a legfontosabb magyar ügyészek, ügyvédek és jogászok a magyar bírói függetlenséget biztosító törvény 150 éves évfordulóját ünnepelték, ezen az eseményen fejtette ki Kövér megnyitójában saját elképzeléseit a függetlenségről.

„Önök, tehát a bírák mindig csak annyira lehetnek függetlenek, amennyire a magyar állam is az.”

Ez volt a házelnök fő tétele, és aztán e gondolat köré rendezte az érvelését. A magyar állam függetlenségét, ugyanis, mint Kövér szavaiból kiderült, komoly veszély fenyegeti, ugyanis 

„a globalizáció korának messianisztikus törekvései (...) a törvénykezés eszközrendszerével szüntelenül gyengíteni igyekeznek a demokratikus legitimációval bíró államok kompetenciáját.”

A házelnök ezután a tőle megszokott lendülettel ugrott fejest kedvenc témájába.

„A globalizmus nevébe a demokratikus nemzeti államok felszámolása, és választási legitimáció nélküli szupra-nacionális hatalmi központok kialakítása a cél az európai erőforrások feletti teljes ellenőrzés megszerzésének érdekében. Mindehhez pedig (...) az abnormalitásnak azaz a teljese értékvesztésnek, a természet rendje tagadásának, a liberalizmus és az emberi jogok nevében megvalósított agresszív, hogy nem mondjam se embert se istent nem ismerő terjesztése vezet.”

Kövér szerint 

„ez a lényege mindannak, ami ma az európai politikában zajlik, ez a veszély fenyeget minden európai államot és nemzetet.”

A bírói függetlenség ünnepén Kövér László azzal zárta köszöntőjét, hogy

„korunk jogászainak és politikusaink változatlanul maguknak kell eldönteniük, hogy milyen értékek védelmére kelnek, kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők, vagy az államot támadók és rombolók oldalára.”

Szerencsére a magyar bírák függetlenségét semmi sem veszélyezteti, ezt még Darák Péter Kúria elnök mondta el az ünnepi konferencia előtti villám-sajtótájékoztatóján. Darák kérdésre arról beszélt, hogy bár a függetlenség miatt felvetett aggodalmak hasznosak, mert ráirányítják a figyelmet a bírói függetlenség értékére, de

„Magyarországon a bírói függetlenség 99 százalékos és 100 százalékot csak azért nem mondom, mert nem illik feltételezni. Ez azt jelenti, hogy nincs ma Magyarországon olyan személy, aki megtehetné azt, hogy odamegy egy konkrét ügyet tárgyaló bíróhoz, és megmondja neki, hogy ilyen és ilyen döntést várok. Ezt ma sem bíráson kívüli sem bíróságon belül személy nem teheti meg. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a bírák függetlenek.”

Darák szavait talán némileg árnyalja ez a 2016-os interjúnk Fleck Zoltán jogszociológussal, ami pont arról szól, hogy milyen a politika befolyása a magyar bíróságokon. Darák a közigazgatási bíróságok létrehozásával kapcsolatban is arról beszélt, hogy a bírói függetlenség sérülésének veszélye a jövőben sem áll fent, mert a bírák önálló döntését nagyon erős garanciarendszer védi.

Bóka János, az igazságügyi minisztérium államtitkára, aki Trócsányi László igazságügyi miniszter helyére ugrott be az ünnepi konferencián, arról beszélt, hogy korábban mindenki elmondhatta a véleményét a 2020-tól induló közigazgatási bíróságokról, a jogalkotás pedig most már lezárult. Szerinte a kormány által kialakított rendszer megfelel a európai jogállami standardoknak a szervezet és a bírák függetlenségének tekintetében is, és ezt bizonyítja a Velencei Bizottsággal folytatott párbeszéd is. Hogy a Velencei Bizottság mit mondott, a Bóka által lefestettől némileg eltérően, a különbíróságok tervezett rendszeréről, azt itt lehet elolvasni. A bizottság felvetései után néhány részletet megváltoztatott a kormány, de a kritikusok szerint ez csak kozmetikázás, a lényegi problémák nem oldódtak meg.