Ombudsman: Sérül a jogállamiság követelménye, ha elmaradt díjfizetés miatt raknak kerékbilincset a kocsira

A parkolás szabályait is tartalmazó jogszabályok összhangba hozatalát javasolja az alapvető jogok biztosa, miután megvizsgálta egy panaszbeadvány kifogásait.

Várakozási, azaz parkolási közszolgáltatást a közterület-felügyelet is elláthat, ebből következett az a kérdés, miként határolhatók el a közterület-felügyelet jogkörei, vagyis mikor alkalmazhat ugyanaz a közterület-felügyelő kerékbilincset és mikor csak bírságot.

Az ombudsmani vizsgálat abból indult ki, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény az Alkotmánybíróság gyakorlatával összhangban rögzíti: a várakozás a helyi önkormányzat (vagy a parkolási közszolgáltató) és a várakozási terület igénybe vevője közötti polgári jogi jogviszony. Ennek az a tartalma, hogy a jármű vezetője kb. „bérbe veszi” az adott időre a közterület egy részét, a kijelölt parkolóhelyet. Ha nem fizeti ki vagy nem teljes egészében fizeti ki a parkolás díját, akkor pótdíjat vethetnek ki rá, ami polgári jogi eszköz.

A kerékbilincs viszont közhatalmi eszköznek minősül, hatósági alkalmazása kizárólag a közlekedés rendjének megsértésekor jogszerű. Ilyen például a megszabott várakozási idő túllépése korlátozott várakozási övezetben, hiszen a korlátozás célja a közterület közlekedési célú használatának védelme.

Egy példa

A biztos jelentésében rögzítette, hogy ha egy korlátozott várakozási övezetben legfeljebb két óra hosszat szabad várakozni, akkor az engedélyezett 2 órás időtartamon belül kizárólag pótdíj fizetésére kötelezhető a kocsi üzembentartója, ha díjfizetés nélkül parkol ebben az övezetben. A kerékbilincs alkalmazására ilyenkor nincs lehetőség. De akkor, ha a kocsi az engedélyezett 2 óránál tovább várakozik díjfizetés nélkül a korlátozott várakozási övezetben, a kerékbilincs alkalmazására kizárólag a közterület közlekedési célú használatának védelme érdekében van lehetőség, vagyis nem a díjfizetés elmulasztása miatt. A korlátozott várakozási övezetben az engedélyezett várakozási idő túllépése a díjfizetéstől függetlenül, önmagában alapot adhat a kerékbilincs alkotmányos alkalmazására.

A jelentésben az alapvető jogok biztosa átnézte, hogy a jogi szabályozás megfelel-e ezeknek az elveknek. A közterület-felügyeletről szóló törvény akkor is lehetőséget ad a kerékbilincselésre, ha a kocsi díjfizetés nélkül parkol a korlátozott várakozási övezetben. A biztos erről azt írta, fogalmilag a korlátozott várakozási övezet időbeli korlátozást jelent, a várakozás feltételeként ezért csak időbeli feltételek adhatók meg. Ez általános polgári jogi igény keretében értelmezhető, vagyis pótdíjat lehet kiszabni. A kerékbilincset csak az időbeni korlátozást túllépő várakozáskor lehetne alkalmazni.

Az ombudsman szerint tehát felveti annak veszélyét, hogy sérül az Alaptörvényben is rögzített jogállamiság követelménye, ha a kerékbilincs az elmaradt díjfizetés miatt kerül fel a járműre.

A biztos rámutatott arra is, hogy az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló, még 1984-ben kiadott miniszteri rendelet nemcsak a korlátozott, hanem más várakozási övezetben is lehetőséget ad a kerékbilincs alkalmazására figyelmeztető közlekedési tábla elhelyezésére. A rendelet így nem áll összhangban a közterület-felügyeletről szóló törvény valamint a KRESZ szabályaival. A szabályozás tehát nem egyértelmű, így sem a jogkövető állampolgároknak, sem a jogalkalmazó szerveknek nem határoz meg biztonsággal értelmezhető és világos kereteket. Így az ellentmondásos szabályozás a jogbiztonság követelményének sérelme mellett a tisztességes hatósági eljárás követelményével összefüggő sérelem veszélyét is magában hordozza.

De jogalkalmazási probléma adódhat abból, hogy közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő is elláthat parkolási közszolgáltatást, a közterület-felügyeletről szóló törvény szabályai ugyanis nem biztosítják azt, hogy a közterület-felügyelők ne alkalmazhassák adott esetben a díj-nemfizetés „szankciójaként” a kerékbilincselést.

A szabályozás tehát itt is felveti az Alaptörvényben rögzített jogállamiság, abból levezethető jogbiztonság, valamint ezzel összefüggésben a tisztességes eljárás követelménye sérelmének a veszélyét is.

Székely László alapjogi biztos mindezek alapján felkérte az érintett tárcákat a szabályozás áttekintésére és az alkotmányos követelményeknek megfelelő módosítására.

Hogy legyen, aki a következő polgármesterről is elmondja az igazat

A kormánymédia százmilliárdokból próbál túlharsogni minden kritikus hangot az országban, amikor pedig választás közeledik, felismerhetetlenre hajlítják a valóságot. Ha szerinted fontos, hogy valódi híreket is lehessen olvasni, akkor támogasd rendszeresen a 444 szerkesztőségét!

Egyszeri bankkártyás támogatás

Havi rendszeres támogatás (PayPal)

További támogatási lehetőségek.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.