2017-ben derült ki, hogy Azerbajdzsán kormánya 3 milliárdos alapból fizetett le európai politikusokat és újságírókat, és a pénzekből épp azelőtt érkeztek dollármilliók Budapestre, hogy a kormány szabadon engedte Ramil Safarovot, a baltás gyilkost. Polt Péter legfőbb ügyész közölte: nem zajlik nyomozás az ügyben.

Stef Goris volt belga parlamenti képviselő egy a 13 európai politikus közül, akiket kizártak, mert a gyanús szerint érintettek az Európa Tanács azerbajdzsáni vesztegetési ügyében.

Az Átlátszó azt írja, a jelentés szerint Goris az azeri lobbigépezet „kulcsembere” volt az Európa Tanács parlamenti bizottságában (PACE) zajló korrupt lobbitevékenységnek: tiszteletbeli tagként a mandátuma lejárta után is rendszeresen látogatta az Azerbajdzsánnal kapcsolatos üléseket, lobbizott az Alijev-kormányért, és NGO-t is létrehozott European Academy for Elections Observation (Európai Választási Megfigyelő Akadémia) néven, ami azeri választások megfigyelésében is részt vett. Goris más belgiumi bejegyzésű cégekben és nem-kormányzati szervezetben is aktív, például ügyvezetője volt annak az S.C. Services BVBA nevű cégnek, amit az azeri kenőpénz-botrány kitörése után gyorsan fel is számoltak.

Az Átlátszó most közérdekű adatigényléssel megtudta, hogy az akkor Lázár János vezette Miniszterelnökség 255 ezer eurót (83 millió forint), a Fidesz pártalapítványa, az akkor Balog Zoltán által vezetett Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány pedig 151 ezer eurót (49 millió forint) utalt Goris belga cégének 2013 és 2015 között, amikor Magyarország ügyében is zajlott egy jogállamiság vizsgálat az Európa Tanács parlamenti bizottságában.

A lap azt írja, hogy a Fidesz pártalapítványa a cégtől cserébe másolt tanulmányokat kapott, a Miniszterelnökség pedig nem árult el semmit az ügyről.

1. A 2013. június 17-i, Stef Goris (ügyvezető, S.C. Services) és Balog Zoltán (a kuratórium elnöke) által aláírt első szerződésben (pdf) a Fidesz pártalapítványa 90 750 euróért jogi kutatómunkát rendelt „a magyar alkotmányjogi szabályok összehasonlítása az EU szerződések jogi szabályozásával, más országok alkotmányjogi szabályozásával, és az Európa Tanács gyakorlatával” témában.
2. A 2015. július 15-i második szerződésben (pdf) az alapítvány újra jogi kutatómunkát rendelt, ezúttal 60 500 euróért „a magyar médiatörvény nemzetközi kontextusa és bizonyos uniós jogszabályok magyarországi implementációja” témában.
3. Az alapítvány 2017 áprilisában egy 25 ezer eurós támogatási szerződést is kötött egy Goris által alapított NGO-val (European Heritage) 25 ezer euróról, de az Átlátszó úgy tudja, ez „a támogatott szervezet által nem került felhasználásra, melyre tekintettel a támogatás teljes összege a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány részére 2018. november 5. napján visszafizetésre került”. (Az azeri kenőpénzekről 2017 szeptemberében értesült a világ.)

Az Átlátszó megszerezte a két tanulmányt (1., 2.), és szakértők szerint mindkét anyag nagyrészt szó szerinti idézet a magyar jogi szabályozásból és különböző európai intézményeknek a magyar szabályozást ért kritikáiból. Ráadásul a második tanulmány duplán is másolat, az elsőből készült, minimális formázással és szerkesztéssel, dupla sorközzel, tartalmi kiegészítések nélkül.

Tehát a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány újra megvette oldalanként közel 1 millió forintért ugyanazt a szöveget, amit 2 évvel korábban már  kifizetett a belga politikusnak.

A Miniszterelnökség a 83 milliós szerződését nem adta ki, azt állította, nem nyilvánosak, és az erről szóló kérdésekre sem válaszolt. Az is lehet, hogy az S.C. Services és a Miniszterelnökség szerződéseit államtitoknak minősítették, az Átlátszó mindenesetre panaszt nyújtott be a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.

Goris telefonon annyit közölt, „a szerződések bizalmasak, nem mondhatok róluk semmit”, majd letette a telefont.

A Miniszterelnökségtől és a pártalapítványtól összesen 40 6250 eurót, azaz kb. 130 millió forintot kapott Goris magáncége.