Kuna Tibor a túl sok megbízással magyarázta, hogy fiktív számlákat kellett vennie

Csütörtök délelőtt a Fővárosi Törvényszéken beismerő vallomást tett Kuna Tibor kormányközeli vállalkozó, akit azzal vádol az ügyészség, hogy  2014-ben 245 millió forintnyi hamis számlát fogadott be, és ezzel 52 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek, miközben éveken át milliárdokat költött el náluk a kormány. 

Kuna, akinek a PR-cégei tavaly júniusig szinte ki sem látszottak a kormányzati megbízásokból, a bíróság előtt elmondott vallomásában pont azzal magyarázta az áfacsalást, hogy hirtelen túl sok munkájuk lett: 

Annyit szeretnék elmondani, bíró úr, hogy igazából ebben az időszakban a munkaterheink nagyon megnőttek, mert a kampányaink száma - leginkább egy nagy nemzetközi cég mint ügyfelünk beérkezésével - megnőtt. A társaságnak nagyjából 40 főalkalmazottja volt. Maguk az alkalmazottak végeztek stratégiákat, háttértanulmányokat. Amikor ezt nem bírtuk, akkor külsős, úgynevezett bedolgozókat vettünk igénybe. Ezek a bedolgozók sok esetben ilyen kreatívabb stratégiát, háttértanulmányokat gyártó szakemberek, sok esetben nem voltak számlaképesek vagy nem tudtak számlát adni.

Mivel ezeket a kiadásokat nem tudták volna elszámolni a saját költségvetésükben, a cég beszerzési igazgatója felajánlotta Kunának, hogy tud olyan számlát szerezni, amit be tudnak állítani a költségvetésben. Azzal is tisztában volt, hogy így nem azok állítanák ki a számlát, akik a munkát elvégezték.  

Kuna Tibor

Ugyanakkor azt is elismerte, hogy minden számla az ő beleegyezése alapján került a könyvelésre. Kuna tisztában volt azzal, hogy ez a módszer törvénysértő, de azt mondta: „Azzal áltattam magam, hogy maga a társaságnak az adófolyószámla-befizetésében mindig több 10-15-100 millió forintos túlfizetése volt. De hogy ezeket a számlákat nem kellett volna beállítani a költségvetésbe, arról tudomással bírtam.

Pedig az igazi közpénzcunami csak a számlás trükközés után érte el Kuna cégeit.  Például ők intézték több milliárdért a 2017-es vizes vb kommunikációját, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kommunikációs ügyeit, lehajoltak a Pécsi Tudományegyetem nyomtatványos megbízásaiért, besegítenek a MÁV-nak és pár milliárdért a Szerencsejáték Zrt. kommunikációját is bevállalták. A 2016-os foci-Eb alatt pedig  376 milliót kapott az állami cégektől, hogy meccsnézést szervezhessen a Margitszigeten, amit a NER-es tápláléklánc rendje szerint Habony Árpád akkori lapjaiban hirdetett meg.

Cégei, a Young and Partners és a Trinity International az elmúlt nyolc évben a kormányzati hátszélnek köszönhetően a semmiből a piac legnagyobb kommunikációs ügynökségeivé nőtték ki magukat. Szinte az összes állami vállalat kommunikációját ők intézik, csak 2017-bn 14 milliárd forintnyi közbeszerzést húztak be. A páratlan karriert ő leginkább Isten segítségével magyarázta, de azért Szijjártó Péterrel is baráti viszonyt ápolt. 

Szijjártó Péter kapura lő egy Y&P-s meccsnéző bulin, mellette Kuna Tibor szorítFotó: Young and Partners / Facebook

Kunát 2016 végén hallgatták ki gyanúsítottként az ügyben, akkor panasszal élt a gyanúsítás ellen, és azt állította a nyomozóknak, hogy nem követte el, amivel vádolják. Kuna tavaly márciusban, amikor először írtunk az ügyéről, azt mondta a 444-nek, hogy 

„minden számlájuk mögött valós gazdasági teljesítmény áll.”

Az ügyészség 2 év 5 évre felfüggesztett szabadságvesztést kért rá. Az ügyészek bíróságon tett nyilatkozata szerint a vállalkozó az eljárás kezdete óta kifizette az általa a költségvetésnek okozott kárt. Kuna büntetéséről még nem született döntés.

Berkit még a fiktív számlával is lehúzták 

Ugyanezen a tárgyaláson Berki Krisztián, a TV2 korábbi műsorvezetője is elismerte, hogy fiktív számlákat vásárolt, hogy csökkentsen a költségeit és adót optimalizáljon. Ez úgy működött, hogy a kiszámlázott pénz nagy részét visszautalták neki.

Berki Krisztián

De Berki a vallomásában szomorúan jegyezte meg, hogy amíg az ügy többi vádlottja arról beszélt, hogy csak a számlázók csak 7-8 százalékot vontak le az összegből, őt 12 százalékkal húzták le, mivel közvetítőt is alkalmazott.  Végül arról is beszámolt, hogy jelenleg se bevétele, se vagyona nincs, viszont egy másik ügy miatt tartozik a NAV-nak. 

Az ügyészség Berkit azzal vádolja, hogy a fiktív számlákkal  7,6 millió forint kárt okozott a költségvetésnek.  Egy év felfüggesztett szabadságvesztést kértek rá.

Végül a bíróság egyikük vallomását sem fogadta el, mivel a vádiratban nem kértek rájuk pénzbüntetést, pedig ilyen bűncselekményeknél ezt külön előírja a törvény. Ez azt jelenti, hogy egyikük sem tudhatja le az ügyet az előkészítő szakaszban, hanem újra vallomást kell tenniük.  

Több mint 60-an a vádlottak padján

Az áfacsalási ügynek persze nem Kuna és Berki voltak csak a vádlottjai, rajtuk kívül több mint 60-an ültek még a vádlottak padján. A társaság összetételére jellemző, hogy a tárgyalás közben a bírónak külön kellett szólnia, hogy aki a szlovák rendszámú Porschéval érkezett, legyen szíves elállni a dolgozói parkolóból, mert ott nem állhatna meg.  

Az elsőrendű vádlott V. Attila, aki az ügyészség szerint a társaival együtt olyan bűnszervezet működtetett, amitől számlákat lehetett vásárolni. A bűnszervezet vezetői közül senki sem ismerte el a bűnösségét az előkészítő tárgyaláson.

Az ügyészség klasszikus számlagyárként írta le a szervezet működését, ahol jutalékért lehetett fiktív számlákat vásárolni. A kiállított számla ÁFA-ját a vevő levonhatta a könyveiben, a számlán szereplő összeget pedig a jutalékkal csökkentve visszakapta a bűnszervezettől. A fiktív számlák után az ÁFÁ-t jellemzően soha nem fizették be a költségvetésbe, azt a bűnszervezetben közreműködő vállalkozások tovább számlázgatták egymás között.