• Kedden Budapesten tárgyalt Jegor Bozsok ukrán külügyminiszter-helyettes. A 444-nek azután adott interjút, hogy tárgyalt Magyar Levente államtitkárral.
• Bozsok sokkal optimistábban beszélt a magyar-ukrán kapcsolatok jövőjéről, mint a lapunknak tavaly nyáron nyilatkozó Vaszil Bodnar, aki szintén külügyminiszter-helyettes. 
• Bozsok emlékeztetett, hogy a héten Magyarország még a NATO-ban is jól fogadott egy tárgyalást Ukrajnával, bár hivatalosan a magyar kormány bojkottálja a miniszteri szintű találkozókat a szervezetben.
• Azt ígérte, hogy hamarosan új törvény gondoskodhat a magyar kisebbség nyelvhasználatáról, és ezzel rendezni lehet minden konfliktust a két ország között.
• Szerinte a Kremlből gerjesztették a konfliktusokat, onnan szervezték a KMKSZ székháza elleni merényleteket is, erről annak idején még a polgári hírszerzés vezetőjeként meg is bizonyosodott. Czukor Józsefről, a magyar Információs Hivatal vezetőjéről jó barátjaként beszélt.
• Magyarországot megbízható, jó szövetségesnek tartja az oroszokkal szembeni háborúban is.

Milyen mandátummal érkezett a budapesti tárgyalására? Az új elnök feloszlatta a parlamentet, és lemondásra szólította fel a kormány tagjait. Volt módja ebben az átmeneti helyzetben bármiben megállapodni?

Elsősorban egy nukleáris biztonságról szóló megbeszélésre érkeztem, amit a magyar külügyminisztérium szervezett. De mindenek előtt szeretném hangsúlyozni, hogy régi jó kapcsolat fűzi össze Ukrajnát és Magyarországot. Az orosz agresszió legelső pillanatától Magyarország teljes mértékben támogatott minket, és támogat most is, azzal együtt is, hogy a kétoldalú kapcsolatainkban vannak vitás pontok. Nagyon fontos számunkra, hogy Magyarország támogatásával részt vehettünk a héten a NATO katonai tanácsának ülésén Brüsszelben. Nagyra értékeljük, hogy a magyar kormány világosan szétválasztja a nemzetközi biztonsági kérdéseket, és a kétoldalú ügyeket. E mostani brüsszeli találkozó létrejötte is bizonyítja, hogy Magyarország jó barátunk, és Ukrajna támogatója. 

Magyar Leventével folytatott keddi tárgyalásunkon egyértelművé vált, hogy mindkettőnk országa elkötelezett, hogy megegyezzünk a vitás ügyekben. Vannak bizonyos vörös vonalak, mindkét oldalon, amelyeket nem vagyunk hajlandóak átlépni, mert nemzetpolitikai jelentőségük van. Éppen ezért fontos, hogy Ukrajna elismeri Magyarország nemzetpolitikai érdekeit, és Magyarország is ugyanúgy elismeri Ukrajna nemzetpolitikai érdekeit. Biztos vagyok benne, hogy előbb vagy utóbb, és inkább előbb, Ukrajna és Magyarország képes lesz megegyezni a kisebbségeket érintő kérdésekben. 

Nagyon fontos számunkra, hogy az új ukrán elnök beiktatásán Magyarország nagyon magas szinten, Áder János köztársasági elnök személyében képviseltette magát, és a két elnök tárgyalt is egymással. Mi a kétoldalú kapcsolatokat egy félig teli pohárnak látjuk. Vagyis nem félig üresnek. 

És hogy válaszoljak is a kérdésére: mi a külügyminisztérium részéről ugyanúgy megyünk tovább mint eddig, nincsenek drámai változások. Klimkin külügyminiszter azért jelentette be a lemondását, mert a politikai kultúra most ezt kívánta, hiszen az új elnök joga meghatározni az ország külpolitikáját. Ugyanakkor részletesen átbeszélte a helyzetet az új elnökkel, és zökkenőmentes átmenetben, folyamatosságban egyeztek meg. Ennek megfelelően dolgozunk tovább, és így a külügyminisztérium tisztviselőinek sem változott sem a státusa, sem a felhatalmazása. Az új elnök már a kampányában is arról beszélt, hogy külpolitikai téren nem várható stratégiai irányváltás. 

Az USA nagyon komoly nyomást helyezett a magyar kormányra, hogy a NATO és a kisebbségek ügyét válassza szét. Ezek szerint érzik ennek a hatását?

Én inkább abból indulnék ki, hogy mindig megvolt a szándék magyar és ukrán részről is, hogy a kisebbségi ügyben megoldást találjunk. Úgy érzem, hogy most kedvező a helyzet, hogy ezeket a vitákat le tudjuk zárni. Úgyhogy hamarosan olyan lesz a kapcsolatunk, mint egyébként mindig is volt: barátságos és együttműködő, jószomszédi. Nagyon magabiztosan remélhetem, hogy hamarosan nagyon látványos eredményeket tudunk elérni. 

Márciusig az ukrán polgári hírszerző szolgálat főnöke volt, és így nyilván foglalkoznia kellett a KMKSZ székháza elleni merényletekkel is. Az ukrán kormány azt mondta, hogy nem belföldi akció történt. Ön szerint is egy külföldi hatalom provokációi voltak a támadások? 

Egyértelmű, hogy az volt. Határozottan állítom, hogy külföldről szervezett provokáció volt, egy harmadik fél szabotázsa, amivel a magyar - ukrán viszonyt akarták rombolni. 

Van erre bizonyíték is?

Természetesen van. Nagyon erős bizonyítékok vannak rá. Minden EU-s tagállam és Ukrajna minden barátja pontosan tudja, hogy mi az igazság. Tudják, hogy az incidens szálai a Kremlig vezetnek. Ezt az akciót a Kremlben találták ki, hogy aláássák Ukrajna és Magyarország stabilitását, és ezáltal az európai közösséget is. Mindent megtesznek, hogy gyengítsenek minket, és további akciók várhatók, Ukrajna, Magyarország és a barátságunk ellen. 

Szerencsére azonban az ukrán és az európai hírszerző szolgálatok együttműködése folyamatosan fejlődik, és ez is segít minket abban, hogy pontosan tudjuk, hogy mi az igazság. Ez segít abban is, hogy a kétoldalú kapcsolatainkban túl tudjunk lépni az ilyen provokációkon. Biztos vagyok benne, hogy az együttműködésünk tovább erősödik majd, erre eddig is garancia volt nagyon jó személyes kapcsolatom Czukor József barátommal (a magyar Információs Hivatal, azaz a polgári hírszerző szolgálat vezetője - szerk.), és biztos vagyok benne, hogy az utódom is ezen az úton tud vele tovább menni.

Mit gondol, az oktatási- és a nyelvtörvényről szóló vitákat is csak provokátorok szítják, vagy itt reálisnak látja a magyar aggályokat? 

Meggyőződésem, hogy az ukrán és a magyar társadalmat is túszul ejtette a félretájékoztatás és a propaganda, amit egy harmadik fél terjeszt. Egyik oldalon sincsenek sokan tisztában e törvények valós tartalmával. Rajtunk áll, hogy elmagyarázzuk a valóságot, és eloszlassuk a hiedelmeket. Például azt a rémhírt, hogy börtönnel büntethetővé tennénk az ukrán nyelv nem ismeretét. Az is csak ócska propaganda, hogy nyelvrendőrséget állítanánk fel, ez egyszerűen nem igaz. A törvény célja kizárólag az ukrán nyelv védelme, és nem támadás más nyelvek ellen, különösen nem olyan nyelvek ellen, amelyeket európai barátaink közösségei beszélnek. 

Világos álláspontja az ukrán kormánynak, hogy a nemzeti kisebbségek megfelelő nyelvhasználatát és oktatását biztosítani kell. Ennek törvényi előkészítése még tart, tájékoztatjuk róla a magyar partnereinket is. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan ez a téma megoldódik, a viták lekerülhetnek a napirendről, annak a bizonyos harmadik félnek a nagy bosszúságára. A mai találkozónk csak megerősített abban, hogy komoly akarat van mindkét oldalról, hogy elkerüljük harmadik fél beavatkozását ebbe az ügybe. 

Ez azt jelenti, hogy Ukrajna kész módosítani a vitatott törvényeken, vagy új törvényeket hozni?

Ha elolvassa a nyelvtörvényt, akkor láthat benne egy paragrafust, ami előírja az ukrán parlamentnek, hogy külön törvényt kell hoznia még a kisebbségek nyelvhasználatáról. Ennek megfogalmazása és elfogadása a kötelességünk. Természetesen az elnök e törvény előkészítésekor komolyan számít a kisebbségek képviselőinek együttműködésére. És abban is biztos vagyok, hogy megfelelő eredményt érhetünk el, ha a két ország vezetői is tárgyalnak majd egymással. 

Putyin elnök rendelete, ami által orosz útlevélhez juthatnak a donyecki régió lakói, ön szerint érdemben ront a mostani helyzeten, vagy inkább csak egy PR gesztus volt az ukrán elnökválasztásra időzítve? 

Ez is egy provokáció volt, hogy aláássa azokat az erőfeszítéseket, amelyeket eddig Ukrajna és a nemzetközi közösség tett a béke és a joguralom, és az ukrán szuverenitás visszaállítására, Ukrajna Oroszország által ideiglenesen megszállt területein. Ennek a törvénynek nincs racionális háttere, az egyetlen szándék mögötte az, hogy újabb Ukrajna elleni katonai támadásokra adjon alapot. Ha visszaemlékszik, akkor az egész konfliktus azzal kezdődött, hogy Oroszország azt állította, hogy meg akarja menteni az ukrajnai orosz világot. Miközben nem is volt ott orosz világ, hanem ők igyekeznek létrehozni egy ilyet. 

Ráadásul ez a lépés megsértette az összes eddigi békemegállapodást. Szembemegy a minszki egyezménnyel, a normandiai formáció döntéseivel, és a többi béketárgyalással is. Számomra ez világosan mutatja, hogy az orosz kormány nem érdekelt a békés megoldásban. Éppen ellenkezőleg, ki akarták használni a választás utáni átmeneti állapotot Ukrajnában, akkor léptek, amikor sebezhetőnek vélték Ukrajnát. Az oroszok a saját feltételeiket akarták ránk kényszeríteni, de ez nem fog menni nekik. Az ukrán álláspont ugyanis változatlan, és nem igazolódik be Putyin reménye, hogy az elnökválasztás után más lesz a helyzet. 

Ebben a helyzetben nagyon fontos számunkra a nemzetközi közösség, és különösen Magyarország támogatása, nagyon hálásak is vagyunk érte.

Reagálni fogunk az orosz útlevél rendeletre több szinten is. Közelebb akarjuk hozni Ukrajnához a megszállt területeken élő ukrán állampolgárokat, hogy érezzék az előnyeit az ukránságuknak. Továbbá szankciókat léptetünk érvénybe európai partnereinkkel az útlevelek kiadásában közreműködő orosz hivatalnokokkal szemben. Ez nagyon érzékenyen érinti majd az orosz kormányt. így kell tennünk, mert csak az erőből értenek. A katonai erőszak nem megoldás sem Ukrajna, sem a civilizált világ számára, de Putyint el kell számoltatni a törvénytelen lépéseiért. 

Az is nyilvánvaló, hogy minden eddigi, az oroszok által kivetett gazdasági szankció Ukrajna ellen csak erősített minket. Minden termék ukrajnai exportjának tilalma csak segíti a gazdaságunkat, hogy önellátóbbá váljon. 

Január elsején lejár az orosz gáz ukrajnai tranzitját biztosító szerződés. El tudja képzelni, hogy sikerüljön új szerződést kötni? Közép-Európa és Magyarország gázellátása szempontjából nagyon fontos ez az útvonal.

Az orosz nyomásgyakorlás az ásványkincsekkel, és különösen a gázzal, nem újdonság. 2014-ben, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, akkor Magyarország az elsők között segített nekünk reversz gázszállítással, és ezért hálásak vagyunk. Az együttműködésünknek hála az orosz gázfüggésünknek már vége, Ukrajna évek óta nem vásárol földgázt Oroszországtól.

Ami pedig a tranzitot illeti: mi készen állunk a szállítások folytatására, ha ebbe az oroszok is belemennek. Szeretnénk viszont az EU-s szabályoknak megfelelően szervezni a tranzitot, de Oroszország nem akarja ezeket az előírásokat betartani. Európai partnereinkkel igyekszünk meggyőzni őket, hogy be kell tartaniuk ezeket a szabályokat, most már Ukrajnában is. 

Remélem, hogy megtaláljuk a megoldást. Mert azért ne feledjük, hogy Oroszország számára is fontos, hogy el tudja adni a gázát. Egyre több lehetőség van a diverzifikációra, úgyhogy nem olyan egyszerű nekik csak úgy kivonulni az európai piacról. Ne feledjük, hogy az orosz gazdaság szinte teljesen a nyersanyagokon, az olaj, a gáz és más ásványkincsek eladásán alapszik. 

Azt is látni kell, hogy az Északi Áramlat 2 esetében túl optimisták voltak az oroszok, nem tudják átadni januárig a vezetéket. Ebben az ügyben Európának is van megfontolnivalója. Az Északi Áramlaton kínált gáz ára ugyanis nem piaci ár, nem térülhet meg a szállítás költsége. Ez azt bizonyítja, hogy politikai, és nem gazdasági szempontok alapján építik. Érdemes lenne az európaiaknak tanulniuk az ukrán példából: ha áron alul kapják a gázt egy ideig, akkor éppen olyan kiszolgáltatottak lesznek, mint amilyen Ukrajna volt. Az Északi Áramlat 2 gáza nagyon sérülékennyé tenné Európát. Szerencsére Európa elég okos, és azt már jelezte, hogy nem akar egyetlen beszállítási útvonalat. A német kormány nagyon világossá tette például, hogy ragaszkodnak az ukrán tranzitút megtartásához.

Mi a helyzet a Kercsi-szorosnál letartóztatott tengerészekkel?

Semmi változás. Még azt se engedik, hogy a konzulátusi munkatársaink meglátogassák őket. Tudjuk, hogy zsarolják a tengerészeket, hogy ismerjék el, hogy megsértették az orosz törvényeket. 

Az orosz hatóságok figyelmen kívül hagyják a világ tiltakozását. Tudjuk, hogy egyetlen emberen múlik a döntés ebben az ügyben, és Putyin nem tart még ott, hogy engedjen a nemzetközi jognak. De nemzetközi bíróság előtt fogjuk elszámoltatni ezért az oroszokat. 

Oroszország egy párhuzamos valóságban él, és ezt ki akarják terjeszteni egész Európára. A putyinizmust akarják elterjeszteni, és azt hiszik, hogy hamarosan ez határozza meg az EU-t is. Mit jelentene ez? Korrupciót, elnyomást, oligarchákat, és az emberek elszegényedését.